udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Studium Alapitvany (Marosvasarhely)

1993. október 6.

A Stúdium Alapítvány pályázatot hirdetett román tannyelvű gimnáziumban érettségizett magyar anyanyelvű fiatalok számára, a Budapesten szept. 15-30-a között tartott intenzív anyanyelvi oktatásra, jelezte Adorján Katalin, az alapítvány vezetője. A tanfolyam Németh Géza református lelkész /az Erdélyi Gyülekezet vezetője, a Megbékélés Közössége mozgalom vezetője/ közreműködésével valósult meg. Előadást tartott többek között Pomogáts Béla irodalomtörténész, Benda Kálmán történész, Bencsik András, a Pesti Hírlap főszerkesztője, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, Németh Géza pedig a megmaradásról beszélt. Harminc fiatal vett részt a tanfolyamon, közülük többen Fogarasból jöttek. Az ötvenezres lélekszámú Fogaras 20 százaléka magyar, mégis csak VIII. osztályig van magyar tagozat, de a magyar irodalmon és a matematikán kívül ott is mindent románul tanítanak. /K. Fekete Ildikó: Tudásukat itthon kamatoztatják. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2000. december 1.

A budapesti Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója, Apró István és Dobos Ferenc kutatási igazgató a Határon Túli Magyarok Hivatalánál tartott sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az Intézet által hét év óta - Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján - végzett szociológiai felmérések részleges eredményeit a kisebbségben élő magyarság helyzetéről, összevetve ezt azokkal a kutatásokkal, melyek során az anyaországi lakosság viszonyulását vizsgálták a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A vizsgálat a következőkre terjedt ki: I. A határon túli magyarsághoz való általános viszonyulás és a velük való anyaországi kapcsolattartás intenzitásának mértéke; II. A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika, HTMH, az alapszerződések, az EU-integráció, valamint az anyaországi támogatások megítélése; III. A "szomszédos országokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló - úgynevezett státus - törvénnyel″ kapcsolatos vélemények; IV. Vélemények az erdélyi magyar egyetem, valamint a határon túli magyarok oktatásának támogatásával kapcsolatban; V. Vélemények a nyugati magyarság státustörvényben való potenciális érintettségéről. - Az Interetnica Alapítvány által 1994-ben létrehozott Balázs Ferenc Intézet olyan civil kezdeményezésből alakult, politikailag független tudományos műhely, amely a közép-európai társadalmi viszonyok objektív kutatását tűzte ki célul, kiemelten a térség legnagyobb etnikai kisebbségének számító, Magyarország határain kívül élő magyar közösségek átfogó vizsgálatát. Az Intézet a falukutató, társadalomszervező, a kisebbségi lét mostoha viszonyait átvészelni tudó erdélyi magyar közösség megteremtésén fáradozó Balázs Ferenc nevét viseli. Partnerszervezeteik: Szlovákiából a Spectator Társadalomkutató Műhely (Pozsony), Romániából a Stúdium Alapítvány (Gyergyószentmiklós), Jugoszláviából a Sensor Társadalomkutató Műhely (Ada) és Ukrajnából a Spektrum Társadalomkutató Műhely (Beregszász). Magyarország várható EU csatlakozása - valamint a szomszédos országok valószínű kimaradása esetén - a határon túli magyarság kettősből hármas kisebbségben találhatja magát. Az érintett közösségek tagjainak, állampolgári és nemzeti hovatartozásuk elkülönülésén túl, alighanem azzal is szembe kell majd nézniük, hogy kisebbségi létük óta először az anyaországétól merőben különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig alapjaiban eltérő fejlődési pályára kerülhetnek. /Guther M. Ilona: Integrációs esélyek és veszélyek. Reprezentatív mintákon regisztrált határon túli és anyaországi vélemények a szomszédos országokban élő magyarság helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

2002. június 15.

Jún. 14-én 53. évfolyamatát bocsátotta útra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol a rendszerváltás óta a legnépesebb számú, közel 150 magyar hallgató végzett. Számukra dr. Nagy Örs egyetemi tanár, rektor-helyettes fogalmazta meg, hogy itthon, a szülőföldön van rájuk szükség. /(b.): Ballagás a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ Egyed Zs. Imre előadótanár, az Általános Orvosi Kar dékán-helyettese beszédében leszögezte, hogy csak felszínes az a segítség, amit a hazai illetve anyaországi részről a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés kapott. Amíg 1990 és 2001 között 207-ről 682-re növekedett a hallgatók száma, az oktatóké 54-ről mindössze 64-re. Az egyetemi karrier továbbra sem népszerű a végzősök körében, s ennek egyik okát az anyagi valamint a lakásgondok képezik. Jung János professzor viszont a felsőoktatást támogató Stúdium Alapítványról beszélt, amelynek gondozásában befejezéshez közeledik az az épület, amely a fiatal egyetemi kádereknek biztosít lakást, illetve a posztgraduális képzésre érkező orvosoknak és gyógyszerészeknek szálláshelyet, s szépen szaporodik az alapítvány szakkönyvtárának állománya is. /(b.): Nincs semmi, ami ne lehetnél… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2003. április 19.

Orvosi továbbképző előadássorozatot indít ápr. 25-én pályakezdő szakorvosok, családorvosok és rezidensek számára a Stúdium Alapítvány, a Szent Balázs Alapítvány és az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya Marosvásárhelyen. /Orvosi továbbképző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2003. június 12.

Erdélyi látogatását megelőzően Szabados Tamás, a Magyar Oktatási Minisztérium új politikai államtitkára exkluzív interjút adott. Jún. 11-én Kolozsváron találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tisztségviselőivel, rektor-helyettesekkel és tanszékvezetőkkel, valamint fiatal egyetemi oktatókkal, kutatókkal, majd látogatást tett az RMDSZ ügyvezető elnökségénél. 12-én Szamosújváron meglátogatja a Téka Alapítványt és a helybeli iskolát, majd Kolozsváron a Báthory István Líceumban magyar iskolaigazgatókkal folytat eszmecserét. Marosvásárhelyen megtekinti a Stúdium Alapítvány által, az Apáczai Közalapítvány támogatásával épített tanári lakásokat és könyvtárat, majd a marosvásárhelyi állami felsőoktatás magyar képviselőivel találkozik, este pedig Markó Béla RMDSZ elnökkel. Jún. 13-án látogatást tesz Margittán. Szabados Tamás elmondta, hogy friss államtitkárként a helyszínen akar tájékozódni a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, illetve közoktatás helyzetéről. Az államtitkár magánemberként harminc éve jár Erdélybe. A Sapientia Egyetem jövőjét illetően a hangsúlyt nem a kiszélesítésére, egyre több szaknak az indítására helyeznénk, hanem a minőség biztosítására, hogy az akkreditáció folyamata minél zökkenőmentesebb legyen, szögezte le. "Tudomásul kell venni, hogy a támogatási pénzeket nem lehet növelni a végtelenségig." Szabados Tamás reméli, sikerül kiszélesíteni a Julianus Testvériskola Programban résztvevők körét. Minden terület esetében bevonják - már a döntés-előkészítés fázisában - a határon túli érdekképviseleti, szakmai szervezeteket. Folyamatosan működik az Ösztöndíjtanács, az Oktatási Tanács, a Határon Túli Tankönyv és Taneszköz Tanács, és most van megalakulóban a Határon Túli Felsőoktatási Tanács is, melynek mind a négy nagy régióban lennének regionális tanácsai. A hatékonyság érdekében fontos szempont még az oktatási támogatások összehangolása a különböző források - Oktatási Minisztérium, Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Határon túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyar Tudományos Akadémia stb. - között. Ennek érdekében május 7-én már megtörtént az első egyeztetés, ezt folytatják mind vezetői, mind szakértői szinten. /(Guther M. Ilona): Elsődleges a minőségi oktatás biztosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2003. augusztus 6.

Tizenkét európai országból érkezett félszáz, civil szervezeteket képviselő hallgató vesz részt egy kéthetes tanfolyamon Marosvásárhelyen. A fiatalok a készülő közös Európai Alkotmány számára állítanak össze ajánlást a kisebbségi közösségek védelméről. A Dániában működő ACC (Egyesület a Közösségi Kollégiumokért) által szervezett rendezvény házigazdája az idén a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány, helyszíne a Bod Péter Diakóniai Központ. Az Erdélyi Közösségi Kollégium - 2003 elnevezést viselő programot aug. 5-én mutatták be. Az ACC célja az európai nyilvánosság megerősítése a közösségi kollégiumi kurzusok módszerével - fejtette ki John Petersen, a kollégium ügyvezető igazgatója. A Stúdium Alapítvány gazdasági igazgatója, Gergely István szólt arról, hogy az állami magyar felsőoktatásért felelősséget vállaló alapítványnak ez az első nemzetközi jellegű tevékenysége. - Az etnikumok közötti 1990-es véres konfliktusoktól, amikor fennállt a polgárháború veszélye, eljutottunk oda, hogy a sokat emlegetett erdélyi tolerancia Marosvásárhelyen is fokozatosan teret nyer - hangzott el Frunda György RDMSZ-szenátor, a rendezvény főmeghívottjának hozzászólásában, aki a továbbiakban a román alkotmány módosításának szükségességéről beszélt. Frunda kifejtette, hogy szükség van az önálló Bolyai Egyetemre, ami szerves részét képezte az erdélyi magyarság történelmének. /(bodolai): Kisebbségvédelmi ajánlás készül Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2003. szeptember 25.

Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar hallgatók az idén is jól szerepeltek, felvételi arányuk a gyógyszerészeti fakultáson 50 százalék körül, az általános orvosi és fogorvosi karon 40-45 százalék között van. Dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese jelezte, a kormányhatározat megjelenését várják, amelynek értelmében az utóbbi öt év átlaga alapján határozzák meg a magyar diákok beiskolázási arányszámát, ami 40-50 százalék között alakult. Az egyetem szenátusa megszavazta a kétszériás oktatást, ami az órák számának megkettőződését jelenti, s az órarendet is ennek alapján szerkesztették meg. Vonatkozik ez az első-, másod-, harmad- és hatodéves diákokra, negyed- és ötödéven kevesebb a magyar hallgató. A meghatározott beiskolázási arányszám azért fontos, mivel ennek alapján ki lehet építeni a hiányzó katedrákat. Lehetőség lesz arra, hogy elő tudják léptetni a fiatal oktatókat, és újakat tudnak alkalmazni attól függően, hogy hol vannak üres helyek. Jelenleg a tantestületnek csupán az egyharmadát alkotják a magyar oktatók. Vannak olyan tantárgyak, ahol nem találnak az intézmény követelményeinek megfelelő tanárt. Óraadóként foglalkoztatunk elismert orvosokat, akiket azonban vagy a koruk miatt, vagy a tudományos munkásság hiányában nem tudunk alkalmazni. A Stúdium Alapítvány által létrehozott lakások és a könyvtár remélhetően ösztönző lesz. A főiskolai szintű bábaképzés idén nem indították, mert későn akkreditálták a főiskolát. - Egyelőre folytatódik a kivándorlás. A 2003-ban végzetteknek több mint a fele veszi a batyuját. A Stúdium Alapítvány támogatásával sok katedra kapott az oktatást elősegítő készülékeket, számítógépet, videoprojektort, a két sebészet speciális endoszkópot, az ortopédia pedig egy csontsűrűségmérő készüléket. /Bodolai Gyöngyi: Tanévkezdés előtt az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. október 13.

Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. január 30.

Január 29-én tartotta alakuló ülését a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet tudományos tanácsa. A kincses város állami egyetemei magyar oktatási részlegeinek háttérintézményeit tömörítő intézet a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztését célozza. Az új, hiánypótló intézmény alapítói több éve működő, az egyetemi képzést kiegészítő alapítványok és egyesületek, amelyek önálló jogi személyiséget biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak és kutatásnak. Az intézeti szövetség alapítói többek között a biológusok alapította Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a filológusok Láthatatlan Kollégiuma. Veres Valér, a kolozsvári intézet igazgatója elmondta, a szövetség célja javítani a kincses város állami egyetemeinek magyar diákjai, magiszteri és doktori hallgatói számára a szakmai előmenetelhez és a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket. Céljuk továbbá az erdélyi, állami keretekben folyó magyar felsőoktatás infrastrukturális támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a tudományos kommunikáció intézményesítése a különböző szakok és háttérintézmények között. Az intézet – amelyhez hasonló még Erdélyben a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány – egyelőre a meglévő pályázati kiírásokra kíván jelentkezni. Az egyetemi tanárokból álló tanács elnökévé ideiglenes mandátummal Horváth István szociológust választották. /Rostás Szabolcs: Háttérintézmények előtérben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. február 4.

A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. március 20.

A modern pszichiátria kérdései címmel kezdődött meg márc. 19-én a Philothea Klub, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Stúdium Alapítvány által szervezett V. Keresztény Orvosok Találkozója. A háromnapos rendezvényen a depresszióról és az öngyilkosságról tartanak előadást neves magyarországi szakemberek. Belényesi Gabriella főszervező elmondta, hogy nemcsak pszichológusokat, pszichiátereket és családorvosokat, hanem lelkészeket és pedagógusokat is meghívtak a rendezvényre. /Simon Virág: Keresztény Orvosok V. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2004. március 20.

Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2004. április 17.

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2004. április 28.

Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2004. szeptember 30.

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2004. október 29.

A múlt hét folyamán a Rákóczi Szövetség a Stúdium Alapítvány támogatásával a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány számítógép-ajándékát (tizenegy Pentium I-I.-es számítógép) juttatta el a magyarózdi, csekelaki és istvánházi iskoláknak, illetve a marosludasi Magyar Háznak. /Számítógép-adományok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. május 9.

A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. május 9.

A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2006. február 9.

A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

2006. április 12.

Megjelent Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek című szakkönyve, a Studium Alapítvány kiadásában. A könyvet Marosvásárhelyen dr. Mezei Tibor László, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. /Mészely Réka: Kábítószerek – Szenvedélybetegségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2006. november 25.

November 24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában szervezett Studium-esten a Miskolczy Dezső-emlékérem átadására és a Studium Alapítvány új igazgatóinak a bemutatására került sor. Idén Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodavezetője részesült a kitüntetésben. Ez a magyarországi alapítvány az egyetlen olyan intézmény, amely magas szinten támogatja a határon túli magyar felsőoktatást. – Jóvoltából több mint húszezer határon túli magyar részesülhetett különféle képzésekben – méltatta az alapítványt Egyed Zsigmond Imre egyetemi professzor, mecénásnak nevezve a támogatót. Csete Örs ünnepi beszédében a múltra emlékezett, amikor 1999-ben a Studium jelenlegi igazgatója, Vass Levente, kéréssel fordult hozzájuk, a rezidenseknek kollégiumot szerettek volna létrehozni, hogy megakadályozzák őket szülőföldjük elhagyásában. Azóta sok mindent sikerült megvalósítani, épületeket, képzéseket. A magyarországi támogatási rendszer változások előtt áll, Csete Örs reméli, hogy a közalapítvány továbbra is tudja folyósítani a határon túli támogatásokat. Az emlékérem átadását követően a Studium Alapítvány jelenlegi vezetősége átadta a stafétát fiatalabb társaiknak, így az ügyvezető igazgató Koncsag Előd, friss diplomás orvos lett, gazdasági igazgató pedig Hadnagy László hatodéves orvostanhallgató. Dr. Vass Levente, az alapítvány eddigi igazgatója elmondta, ők ezután a kuratórium tagjaiként dolgoznak tovább. /Menyhárt Borbála: Új vezetőség a Studium Alapítvány élén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2006. november 25.

Marosvásárhelyen, a Stúdium Alapítvány székhelyén bemutatták az általános orvos szakon hatodévet végzett Koncsag Előd Biometria madártávlatból című könyvét, mely a Stúdium Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez jelentős lépés, mivel 1973 óta nem adtak ki magyar nyelvű statisztikai könyvet az orvosi egyetemen. /Ferencz Melánia: Biometria madártávlatból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2007. március 24.

Harminc éve nem jelent meg magyar nyelvű sebészeti szakkönyv Erdélyben – hangzott el az elmúlt héten Marosvásárhelyen, a Stúdium Alapítvány könyvtárában tartott bemutatón, amelyen dr. Bara Tivadar egyetemi előadótanár Az általános sebészet alapjai című könyvét ismertették. A kiadvány az alapítvány által elindított sorozat része. Dr. Bara Tivadar sebészfőorvos a szakirodalomból leszűrt következtetések mellett hosszú évek tapasztalatát, gyakorlati ismereteit is megpróbálja átadni az olvasónak. /Hézagpótló szakkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2007. november 9.

November 9-én díjátadási ünnepség lesz Marosszentgyörgyön. A Tóth Ilona-emlékdíjat a vértanúhalált halt szigorló orvos tiszteletére a budapesti dr. Körmendy Béla alapította. Az idei díjátadás a Stúdium Alapítvány által szervezett III. Egészségügyi Menedzserképző Konferencia díszestéjén lesz, amikor átadják a Miskolczy Dezső-emlékérmet is. Ünnepi beszédet mond dr. Wittner Mária 1956-os halálraítélt, parlamenti képviselő, dr. Jobbágyi Gábor professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára és dr. Körmendy Béla díjalapító. A kitüntetésben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy végzős hallgatója részesül. /Tóth Ilona-díjat és Miskolczy Dezső- emlékérmet adnak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2007. november 13.

November 10-én zárult a Kommunikáció az egészségügyben címmel megszervezett III. egészségügyi menedzserképző konferencia, amelyre a szervezők neves előadókat hívtak meg. Az európai uniós pályázati és projektfinanszírozási lehetőségek mellett a résztvevők – orvosok, egészségügyi intézményvezetők és újságírók – a kommunikációval kapcsolatos problémákról tanácskoztak. A konferencia törzsrészét a kommunikáció és az ehhez kapcsolódó témakörök jelentették. Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa a Studium Alapítványról szóló hiteles tájékoztatásáért elismerő oklevelet vett át dr. Nagy Örs professzortól, a MOGYE rektor-helyettesétől. A média szerepéről, médiakapcsolatok szervezéséről beszélt Dékán Zita, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kommunikációs vezetője. Léder László pszichológus a kríziskommunikációról, a kommunikáció és versenyképesség közötti összefüggésekről beszélt. A konferencia keretében került sor a Miskolczy Dezső-emlékdíj és a Tóth Ilona-díj kiosztására. A Studium Alapítvány kuratóriuma néhány éve elismerésben részesíti azokat az egyetemi oktatókat vagy külső támogatókat, akik a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatásért kimagasló munkát végeztek. Idén a díjat Jakab István mérnöknek, a Clini-Lab vezetőjének ítélték, mint a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatás következetes és önzetlen támogatójának. A Tóth Ilona-díjat a Kárpát-medencében, minden évben egy végzős orvostanhallgató kapja. Tóth Ilona a magyarság Jeanne D’Arcja, kitűnő tanuló, elkötelezett hivatástudatú szigorló orvos volt, akit koholt vádak alapján az 1957. évi megtorlás halálra ítélt. A díjátadó ünnepségen dr. Ráduly Levente, a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte Wittner Mária parlamenti képviselőt, szabadságharcost, 56-os halálraítéltet, Györfi Lajos szobrászművészt, a Tóth Ilona-emlékplakett megalkotóját, a budapesti dr. Bene Éva reumatológus professzort, közírót, egészségügy-politikust, Jobbágyi Gábor professzort, a Tóth Ilona-ügy jogtudósát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetőjét, a díjalapítókat: dr. Körmendy Bélát és feleségét, Körmendy Erzsébetet és Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi írót, az 1956-os események kutatóját. Szőcs Iringó és Scheitz Rozália orvostanhallgatók vették át a díjakat. A kórházi szolgáltatások finanszírozásáról hangzottak el előadások a konferencia utolsó napján. /Miskolczy Dezső-emlékérmet és Tóth Ilona-díjat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2008. június 24.

Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2008. november 8.

A Népújság cikke bemutatja, hogyan zajlanak le a versenyvizsgák: akinek előre megígérik, azt nevezik ki, a vizsga eredményét ennek megfelelően alakítják. A napokban versenyvizsgázott dr. Vass Levente, a megyei kórház ideiglenesen kinevezett orvosigazgatója, a nemrégiben kettéválasztott marosvásárhelyi egészségügyi intézmény főmenedzseri állásának a betöltésére. A szóban forgó tisztségre a szétválást követően dr. Morariu Siviu volt közegészségügyi igazgatót nevezték ki, aki nem vett részt a versenyvizsgán. A jelek szerint neki volt igaza, mert övé marad az állás. A bukaresti vizsgáztató bizottság nem találta megfelelőnek dr. Vass Levente teljesítményét, aki minimális pontszámhiánnyal esett ki a sikeresen vizsgázó igazgatók közül. Érdemes emlékeztetni, hogy Vass Levente az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, sőt az országos diákszövetség egyik legsikeresebb vezetője, aki az eredményesen működő Stúdium Alapítványnak volt hat éven át a menedzsere, ráadásul külföldön megszerzett egészségügyi menedzseri diplomával rendelkezik. Nem valószínű, hogy ne érte volna el azt a szintet, amit a néhány ágyas vidéki kórházak vezetésére pályázó orvoskollégái könnyedén teljesítettek. /Bodolai Gyöngyi: Szempontok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

2008. november 21.

Háromnyelvű orvos-beteg mikroszótárt mutattak be a Studium Alapítvány egyhetes rendezvényén. A szerző, dr. Koncsag Előd, az alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt a mintegy száz román, magyar és roma kifejezést felölelő szótár előzményeiről. Bemutatták dr. Fazakas Zita Orvosi biokémia és dr. Nemes Nagy Enikő Klinikai labordiagnosztika című munkáját is. /Nagy Székely Ildikó: Studium-könyvek seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2008. november 24.

Minél több frissen végzett orvos vegyen részt a rezidensvizsgán, erre biztatta a fiatal orvosokat Borbély László, az RMDSZ képviselőjelöltje. Oklevelet és szimbolikus összeget nyújtott át a Stúdium Alapítvány által szervezett IV. Egészségügyi Menedzserképző Konferencia zárórendezvényén dr. Sarkadi Csiszár Leventének, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzősének, aki a november 16-i rezidensvizsgán a legjobb eredményt érte el az intézményben végzettek közül. A Stúdium Alapítvány Reziko nevű projektjével négy éve segíti a vizsgára készülő orvosokat. Míg 2004-ben a magyar évfolyamon végzett orvostanhallgatók 20 százaléka jelentkezett a vizsgára, idén ez az arány elérte a 70 százalékot – közölte Szabados Csongor projektvezető. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektora szerint a rezidensvizsgákon a magyar orvosok egyre jobb eredményeket érnek el. /Antal Erika: Rezidenst díjazott Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2009. április 18.

Április 17-18-án tartják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a Népegészségügyi Tudományos Társaság, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, a MOGYE és a Studium Alapítvány közös szervezésében a Népegészségügyi Tudományos Társaság XVII. kongresszusát. Dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE Közegészségtani Tanszékének professzora Népesedési helyzet és előrejelzések Romániában címmel tartott előadásban kiemelten az erdélyi magyarság demográfiai mutatóit részletezte. 2032-re a magyarság számaránya jelentősen csökken. Maros megyében az összlakosság 15 százalékkal, míg a magyarság 26 százalékkal lesz kevesebb, mint ma. Dr. Jeszenszky Ferenc A román egészségügyi rendszerben tapasztalt hiányosságok címen adott összegzést. /Mezey Sarolta: Népegészségügyi kongresszus a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998