udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Studium Konyvkiado (Kolozsvar)

1996. október 18.

Murvai László oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető tanulmánykötete /Fekete fehér könyv, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1996/ mindössze 500 példányban jelent meg. A könyv két részből áll, bemutatja a román oktatási törvénykezést 1864-től napjainkig. A könyvből kiderül, hogy Ceausescu 1978-as oktatási törvénye a kisebbségek szempontjából demokratikusabb volt, mint a jelenlegi, mert lehetővé tette a szaktárgyak anyanyelven való tanítását és a magyar nyelvű felvételi vizsgát. A szerző ismerteti a Kárpát-medencei magyarság II. Közoktatási Fórumát /Nyírbátor, 1993. október/. A második részben statisztikai adatok találhatók a magyarul tanulókról, akiknek száma évről-évre csökken. A romániai összes iskolásoknak csak 4,9 %-a tanul magyarul, amikor a magyar lakosság aránya Romániában 7,1 %, olvasható Barabás István könyvismertetőjében. /A Hét (Bukarest), okt. 18./

1997. január 29.

Vofkori László Erdély földrajzának szakembereként szerzett tekintélyt magának. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza /Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1994/ című munkája után újabb könyvet jelentetett meg: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza /Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996/.Művében Erdély fontosabb történeti tájegységeinek /Részek, Máramaros, Szatmár és Szilágy vidéke, Körösvidék, Székelyföld, Szászok földje, Fogaras, Bánát és Csángóföld/ közigazgatási jellemzése után a megyék összevonása, átalakítása is szerepel. /P. Buzogány Árpád: Vofkori László újabb könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. július 29.

Dr. Láng Gusztáv negyedszázadon át oktatta Kolozsváron a huszadik század magyar irodalmát, nevelte a magyartanárok nemzedékeit. 1984-ben családjával áttelepült Szombathelyre, és lett az ottani Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezető professzora. 1995 őszén két tanévre visszajött Kolozsvárra vendégtanárként, vagy ahogy mondani szokta: "önmagát helyettesíteni". Elmondta, hogy a szombathelyi és kolozsvári hallgatók között hasonlóság van az olvasottság és a gondolkodáskészség hiányában. Jövendő irodalomtanárokról van szó, mondani sem kell, mennyire pusztító hatású a nem olvasás. Miben különböznek? A szombathelyiek sokkal jobban tudják, mi a kötelességük. Szombathelyen nem fordul elő, hogy szombatra vagy vasárnapra kérjék a vizsgát, hogy ne jelenjenek meg vizsgázni, mert "nem úgy jött ki a lépés". - Átlagképzés van, a mennyiség a minőség kárára megy. Vissza kellene állítani a komoly rostálást első és másodéven. - Láng Gusztáv az egyik legismertebb Dsida-kutató, megjelent munkája: A lázadás közjátéka, Dsida-tanulmányok, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1977. /Molnár Judit: Beszélgetés dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető professzorával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1998. május 18.

Megjelent a Technikatörténeti kronológia /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997/. A vaskos kötet huszonegy mérnök és egy történész munkája, a könyv szerkesztői: Csetri Elek és Jenei Dezső. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1999. március 24.

Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. augusztus 3.

Kozma Dezső új tanulmánykötete /Irodalom - korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998./ a századforduló magyar irodalmi és kulturális örökségének a feltárását szolgálta. Könyvében Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát értékelte. Az erdélyi szellemi múltat felidéző tanulmányok között van A két Wesselényi irodalmunkban című, amely a két Wesselényi Miklósnak - apának és fiának - irodalmunkban fellelhető ábrázolását követi nyomon. /Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. május 9.

Első osztályosok számára jelent meg első ízben zenekönyv, melynek szerzői Nagy Ágnes Magdolna és Romocea Judit zsibói tanítónők. Könyvük néhány hónappal a jelenlegi tanév kezdete után jelent meg a kolozsvári Stúdium Kiadónál. Romocea Judit szerint a tankönyvet használják a szilágysági iskolák első osztályaiban, pontosabban Zsibón kívül Zilahon, Krasznán minden első osztályban; eljutott más megyékbe, pontosabban Bihar, Kolozs, Szatmár, Máramaros és Maros megyékbe. /Fejér László: Az első zenekönyv elsősöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2000. május 22.

A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. november 28.

Megjelent a Nyelvvédő című anyanyelvápoló folyóirat a kolozsvári Stúdium Könyvkiadó gondozásában. A próbaszámhoz mellékelt kísérőlevélben Kovácsné József Magda főszerkesztő főként a tanuló ifjúság lapjaként határozza meg a periodikát. /Az anyanyelvért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2001. február 14.

Az első kiadás sikeres volt, ezért újra kiadták Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című visszaemlékezését. /Második kiadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2001. június 15.

Az Oktatási és Kutatásfejlesztési Minisztérium tankönyvlicitjén első és második helyezést ért el két alternatív ábécéskönyv, amelyeket szeptembertől használhatnak az iskolák magyar első osztályaiban. A tankönyvek a sepsiszentgyörgyi T3 Info és a kolozsvári Stúdium kiadók gondozásában jelentek meg. Az első helyezést elért tankönyv, a Munkáltató Ábécéskönyv szerzője Mészely József tanító elmondta, hogy az ismereteket játékos, tanulásra ösztönző rendben tárja a gyermek elé. Talán legfontosabb újdonsága, hogy szövegközpontú. /Antal Réka: A gyermek számára gyönyörűség legyen Avagy a legújabb erdélyi magyar ábécéskönyvről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2001. július 27.

Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2001. július 27.

Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2001. augusztus 31.

Sok évtizedes hiányt pótol a most megjelent könyvecske: Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2001. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy ismernék a város környékének látnivalóit, nevezetességeit, műemlékeit. Ajtay Ferenc kiváló túravezető. A könyvet részletes bibliográfia zárja. /Kiss Bitay Éva: Hiánypotló könyvecske. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. szeptember 27.

Napvilágot látott Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A könyv megjelenése nagy hiányt pótolt. Negyven évig szünetelt a szervezett természetjárás és az ezzel kapcsolatos információk, generációk nőttek fel anélkül, hogy a kultúrált természetjárásra valaki is nevelje őket. Akik előttünk jártak c. fejezetben 28 nevet sorol fel a szerző, ismert geológusok, egyetemi tanárok mellett (dr. Koch Antal, dr. Cholnoky Jenő, dr. Balogh Ernő, dr. Tulogdy János, dr. Xántus János, dr. Páter Béla, Nyáradi Erasmus Gyula és mások) olyanokét is, akik főleg túraszervezéssel foglalkoznak. A kötetet Cholnoky Jenő és Túrós László rajzai, Gy. Szabó Béla fametszete és Valkovits László tusrajza díszítik. /Hanz Lám Irén, Kolozsvár: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2001. november 8.

Napvilágot látott Lászlóffy Csaba A kitölthetetlen hiátus /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 2001/ című kisregénye. Egy család tragédiáján keresztül érzékelteti az első világháborút követő nagyhatalmi döntéseknek az alul maradottakat sújtó hatását. Lászlóffyt nem lehet beskatulyázni, a mának szól a történelmi témák felé hajolva is, állapította meg Huber András. Az elmúlt évben megjelent kötete (A vesztes) a távolabbi korba ment vissza. /Huber András: Csak a kő nyugalmas Lászlóffy Csaba legújabb könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2003. január 18.

A kilencvenes évek fiatal költőnemzedékének berobbanása az irodalmi köztudatba nagy élmény volt. Azonban észre kell venni, hogy 1990 után a megideologizált túlszabályozást a szabályozatlanság értékevesztett anarchiája váltotta fel. Rímfaragók és pénzes fűzfazsenik lepték el a könyvpiacot. Ezért jelenthet már eleve felüdülést az olyan írás, amely az őszinte érzelmi megnyilatkozás, gondolatközlés szándékával lép fel. Lászlóffy Csaba versei /Tudnak-e a jász lovasok nevetni? Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002./ más tapasztalatokra támaszkodnak.A verseskötetet az előző évtizedek élményanyaga jellemzi. Lászlóffy Csaba visszanézései hatalmába kerítik az olvasót. /(németh): A Purgatórium ára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2003. szeptember 12.

Brassó magyarságának életében két jelentős esemény történt ezekben a napokban: újra van önálló magyar gimnáziumunk és megjelenhetett a Szikszay tanár úrnak emléket állító kismonográfia - fogalmazta meg Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki a kötet szept. 11-i bemutatóján beszélt Szikszay Jenő (1921-1977) magyar-olasz szakos tanárról. Szikszay Jenő volt az, aki védelmébe vette a kommunista rendszer által üldözött lelkész- és kulákgyermekeket, aki a magyarórákon a kötelező anyag mellett a magyar történelmet is megtanította, aki megfelelő tankönyv hiányában a Brassói Lapok hasábjain romániai magyar irodalomtörténet-sorozatot írt, és kifogásolta, hogy a magyar irodalomtörténeti munkákból hiányzik a magyarságtudat. A Szekuritáté a besúgóinak köszönhetően ezeroldalas iratcsomót állított össze a tanárról. A zaklatások közepette 1977. áprilisában Szikszay Jenő máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. A Brassói Lapok és a Stúdium kiadó közös gondozásában megjelent kismonográfia bemutatóján kiállították Timár Margit szobrászművész Szikszay Jenőről készített mellszobrát, amelynek bronzba öntött változatát köztéren vagy az Áprily Lajos Gimnázium udvarán állítják fel. /Benkő Levente: Szikszay tanár úrra emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2004. január 15.

Hantz Lám Irén tollából az utóbbi években három könyvecske jelent meg, amelyek a torockói völgynek és lakóinak életét hivatottak ismertetni: Torockói útikalauz, 1998; A Vár árnyékában Torockószentgyörgy, 2003.; A torockói konyha, ízek, szokások /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/. Az utóbbi 74 receptet tartalmaz. /(hi): Ízek, zamatok könyvalakban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2004. február 10.

Az érdeklődőknek mostantól az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium honlapján – www.edu.ro – pontos és naprakész adatbázis áll a rendelkezésére, írta Murvai László, a Nemzetiségi Főosztály vezetője. A Nemzetiségi Főosztály szerkezetét és működését is bemutatják a minisztérium honlapján az „Invatamantul in limbile minoritatilor nationale si accesul la educatie" címszó alatt, február 6-a óta. A Nemzetiségi Főosztály adattár két alegységből áll. Az első az általános dokumentumokat tartalmazza: a Főosztály szerkezete, vezetők neve, beosztása, a szakemberek elérhetősége, a Főosztály feladatkörének leírása, az utolsó lezárt tanév statisztikai adatainak közlése. Szerepel benne a 13 romániai kisebbség oktatására vonatkozó teljes struktúra: megyei vezetők, tanfelügyelők, módszertanosok névsora, beosztás, telefonszáma stb. Közzétették a kisebbségi tanítási nyelvű líceumok és tagozatok listáját, igazgatóinak, aligazgatóinak nevét, telefonszámát. Megtalálható ebben az új nyilvános dokumentációban a kisebbségi oktatás egészét leíró, 2003-ban megjelentetett kötetük („Dimensiuni ale invtamantului Minoritatilor Nationale din Romania" – Stúdium Kiadó, Kolozsvár – a Romániai Kisebbségi Tanács finanszírozása révén) román és angol nyelvű kézirata, a képző- és továbbképző intézetek stb. Az adatbázisunk második része a kisebbségek nyelvének, az anyanyelvnek a tanítását szabályozó dokumentumokat tartalmazza. /Murvai László: WWW.edu.ro. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2004. március 3.

Fennállt a veszély, hogy az oktatási tárca miatt kimaradnak az idei közbeszerzési versenytárgyalásról a magyar, illetve más kisebbségek nyelvén írt számtan- és természetismeret-könyvek, márc. 3-ra kiderült: a nem román kiadású munkákkal ugyanúgy lehet pályázni, mint a románokkal. Előzőleg a Krónika napilap nyomozást indított annak kiderítésére: ki akarja megakadályozni, hogy a magyar kiadók gondozásában megjelenő új elsős és másodikos matematika-, illetve természetismeret-tankönyvek részt vehessenek a közbeszerzési versenytárgyaláson. Szikszai Ildikó, az Ábel Könyvkiadó ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Krónikának: a nemzeti kisebbségek csak románból fordított első és második osztályos új számtan- és természetismeret-tankönyveket használhatnak. Péntek János professzor, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke botrányosnak tartja ezt, „mintha érzékeltetni akarnák, hogy a romániai nemzeti kisebbségek még arra sem képesek, hogy elsős és másodikos tankönyveket írjanak saját nyelvükön” – mondta. Az RMPSZ keretében 1993-ban alakult Erdélyi Magyar Tankönyvtanács egyik alapítója, Székely Győző kolozsvári tanár szerint éppen a magyarság sajátos elvárásai, illetve a kényszerhelyzet vezetett a saját tankönyvkiadók létrehozásához. A bukaresti székhelyű állami tankönyvkiadó 1999-ben megszüntette magyar szerkesztőségét, azóta csak újra kiadott magyar könyvekkel látja el a diákokat. A magyar részleg megszüntetése óta csak az RMPSZ kiadója, az Ábel, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 és a kolozsvári Stúdium kiadók adnak ki magyar tankönyveket. Murvai László, az oktatási tárca kisebbségekért felelős vezérigazgatója viszont leszögezte: az oktatási minisztériumban semmilyen tiltás nincs arra vonatkozóan, hogy magyar tankönyvkiadók könyveiből tanulhassanak a magyar gyermekek. Lapzártakor Kötő József jelezte: minden akadály elhárult az elől, hogy a magyar kiadók saját könyveikkel pályázhassanak az idei közbeszerzési liciten. Hozzátette: az új tankönyveket a tárcának is jóvá kell hagynia. /Benkő Levente: Játszanak a tankönyvkiadók idegeivel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2004. július 3.

Néhány éve került a kolozsvári Báthory Líceumba Orbán István rajztanár, s máris úgy ismeri a tanintézet épületeinek pincéit, padlásait, raktárait, mint a tenyerét. Két év kutatómunkájával rengeteg értékes holmit gyűjtött össze, régi értesítőket, évkönyveket, mintegy 12 ezer lapot tanulmányozott át. Ennek eredményeként született meg az Évgyűrűk /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című, a 425 éves iskola 1773-tól 1914-ig terjedő időszakát feldolgozó kötete. A kötetben szerepel az is, hogy az 1869-ben a Kőváry László vezette népszámlálás adatai szerint Kolozsvár 24 826 lakosából 20 265 magyar, 2410 román, 1133 pedig német volt. Fadrusz János alkotásának, a Mátyás-szobornak 1902-es felavatásával egy időben nyílt meg Mátyás király szülőházában az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi múzeuma is. /Németh Júlia: Grafikus a pincében, padláson. Orbán István, a kutató rajztanár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2004. augusztus 21.

A Studium Kiadónál 2004-ben megjelent Kabán Annamária munkája, a Magyar–francia–román szótár a Magyar Tudományos Akadémia készülő nagyszótára, egy szépprózai és egy újságnyelvi gyakoriságú szótár, valamint egy többnyelvű lexikai minimumszótár adatainak az egyeztetéséből kiindulva nyújtja a mindennapi életben legnélkülözhetetlenebbnek ítélt mintegy 4200 magyar szónak a francia és a román megfelelőjét. /B. G.: Magyar–francia–román szótár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2004. október 16.

A Házsongárdi temetőről szóló irodalom egyre gazdagabb. Herepei János kötetbe gyűjtötte az 1750-ig keletkezett régi sírkövek adatait. Gaal György térképfüzetet és könyvet jelentetett meg róla. 1999-ben majd 2001-ben Kiss Melitta és Pápai Ferenc a turisták igényeit kielégítő színes térképet tett közzé Budapesten. Az első album 1989-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Házsongárd címmel. Százhárom felvételét Kántor László készítette, a kísérő esszészöveget Lászlóffy Aladár írta. Sághy Gyula budapesti filmrendező színes képekből álló albuma a Recski Kiadó gondozásában 2003 decemberében jelent meg. A kötet bevezetője és a képek kísérőszövege dr. Györkey Jenő történész szakértő munkája. A szakértő ismeretei nagy részét Gaal György Tört kövön és porladó kereszten (Stúdium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1997) című kötetéből valók, ahonnan a mondatokat gyakran egyszerűen átmásolta. /Gaal György: Új Házsongárd-album. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./okt. 18.

2004. november 29.

A harmadik elbeszélés-kötete jelenik Versánszky Ernőnek /Én itt lakom a Szamosnál (Kolozsvári hétköznapok), Stúdium Kiadó, Kolozsvár/, akit Kolozsváron régiségkereskedőnek és tollforgatónak ismernek. /Szabó Csaba: (Lét)kettősség a szőke Szamosnál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2005. január 4.

A közelmúltban jelent meg dr. Neményi Ágnes /a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének docense/ „Erdélyi Egyetem” /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve. Az 1990-es években az egyetem hallgatói létszám a többszörösére nőtt, ami érvényes a magyar tagozatokra is, bár az arányok nem változtak. Új szakok is beindultak, és legtöbb esetben ezeken magyar részleg is helyet kapott, a közgazdaság és jog kivételével. A magyar népességen belül csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. Míg az országos átlag 5,5% (ami Európában igen alacsonynak számít), a magyar népességen belül ez 3,5%, vagyis közel 50 000-rel kevesebb, mint ami elvárható. Ez a törés megmutatja a meglévő szellemi potenciál és az intézményi lehetőség hiánya közti ellentmondást. A magyar hallgatók 35–38%-a tanul csak anyanyelvén. Ennek is következménye, hogy olyan fontos területekről szorultak ki teljesen a magyar szakemberek, mint az államigazgatás, jog, pénzügy, gazdaság-irányítás stb. Az 1989/1990-es tanévben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen összesen 661 magyar diák tanult, 2002-ben ezek száma elérte a 7486-ot (11,3-szoros növekedés), ami ugyanakkor az 1989-es aggasztó helyzetet is mutatta. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanári karának létszáma 1989-ben 71 fő volt, 2002-re ez 273-ra gyarapodott (7,2 %-os emelkedés), tehát a tanári kar struktúrája nem felel meg a megnövekedett diáklétszámnak. A magyar tanárok státusát összehasonlítva a románokéval, a legszembetűnőbb különbség – 10 %-kal kevesebb – a legfontosabb pozícióban, a professzoroknál van. Az egyetemen dolgozó 37 magyar professzor közül 11 konzulens, vagyis nyugdíjas korú, a helyzet tehát még rosszabb. A magyarok egyetemi karrierje megrekedt középfokon, a romániai magyar értelmiségi elit reprodukciója ezért csonka. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a döntéshozatal továbbra is a román többségi részleg kezében maradt. Dr. Neményi Ágnes levonta a konklúziót: „Csak önálló intézményben szüntethető meg a magyar egyetemi oktatók és a magyar nyelvű oktatás függő, alárendelt helyzete, csak így lehet autoritása, csak így tehető vonzóvá, egzisztenciálisan biztossá az egyetem mint oktatóhely és mint tudományos kutatóközpont. Ez szüntetné meg, fordítaná vissza a fiatal értelmiségek tovább folytatódó kivándorlását”. /Dr. Bartók Katalin egyetemi előadótanár: Erdélyi Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. február 22.

Felháborítónak tartják az Oktatási Minisztérium magatartását a magyar nyelvű tankönyveket forgalmazó könyvkiadók. Az új tantervnek megfelelő könyvek beszerzésére kiírt minisztériumi pályázaton a szaktárca átvette a harmadik és tizedik osztály könyveinek kéziratait. Ugyanakkor a román kiadók magyar tankönyvek megjelentetésére vonatkozó ajánlatát is elfogadták, annak ellenére, hogy a román kiadók nem mutattak be kéziratot. A sepsiszentgyörgyi T3 és a dévai Corvin Kiadó tiltakozott a számukra előnytelen versenyhelyzet ellen. A múlt évi tankönyvpályázatra csak román nyelvű kéziratokkal lehetett jelentkezni. Ezt Kötő József oktatási államtitkár közbenjárására részben megváltoztatták. Tőkés Elek, a kolozsvári Stúdium Kiadó igazgatója szerint a minisztérium „piszkos üzleti érdek” miatt nem oldotta meg a kisebbségi tankönyvek évek óta tartó problémáját. A könyvkiadók kifogásaival Kötő József államtitkár is egyetértett. /Lázár Lehel: Kötő József államtitkár: átszervezik a tankönyvkiadást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2005. március 12.

Hetvenedik születésnapjára megjelent Terényi Ede, a jeles zeneszerző, zenetudós, kiváló esszéíró és a vizuális művészetek területén is otthonosan mozgó alkotó Zene tegnap, ma, holnap /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című, a Helikon folyóiratban megjelent írásait tartalmazó könyve. Terényi Ede dr. 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának elvégzése óta a kolozsvári Zeneakadémia tanára. Nevéhez fűződik a zenedramaturgia tantárgyának bevezetése a főiskolán. Egyik kutatási területe az erdélyi magyar zeneszerzés története és stilisztikai vizsgálata. Négy és fél évtizedes zeneszerzői munkásságát öt szimfónia, zongoraverseny, egyházi művek, 12 neobarokk concerto különböző szólóhangszerekre, 5 vonósnégyes, 3 ütős-kvartett, szonáták, dalok, kórusművek sorozata körvonalazza. Főbb művei majd minden jelentős európai városban felhangzottak, Londontól Moszkváig. /A hetvenéves Terényi Edét köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. augusztus 30.

Megjelent Lám Béla A körön kívül /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ című önéletrajzi regényének harmadik – függelékkel kiegészített – kiadása. A függeléket Hantz Lám Irén állította össze. Még vannak, akik emlékeznek az 1967-es első és 1970-es második kiadásra. /H. L. I.: A körön kívül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. szeptember 9.

Szeptember 7-én bemutatták Ajtay Ferenc Erdély természeti csodái /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban. A könyvet Tőkés Elek, a kiadó igazgatója ajánlotta az olvasók figyelmébe. /F. I.: Erdély természeti csodái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998