udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Svedorszagi Magyarok Orszagos Szovetsege

1995. április 24.

A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

1999. november 3.

A most megjelent nyelvészeti könyv /Vallomások az anyanyelvről (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999) Gyűjtötte: Péterfy Mihály, gondozta: Tar Károly, kiegészítette: Lázár Oszkár ny. egyetemi tanár, szerkesztette: Sztranyiczki Mihály./ tárgyszerűen aforizma-gyűjteménynek is nevezhető. A kiadványban csaknem 250 magyar és más nemzetiségű szerző több mint félezer rövidebb-hosszabb sorban kifejtett gondolata sorakozik. A svédországi Magyarok Országos Szövetségének Anyanyelvünk Alapítványa, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával napvilágot látott könyvecske állandó útitársa, lehet minden magyarnak. /László Ferenc: Őszintén erős várunkról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. április 22.

Nagy sikerrel vendégszerepeltek a stockholmi Magyar Házban a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház művészei. Az együttes tagjai a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívására kilenc alkalommal léptek fel Svédországban. /Tamás György: Kolozsvári művészek Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. június 7.

Nemrégiben Molnár Gergely, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének alelnöke turnéra hívta a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeit. Évad közben nem tudott az egész társulat elmenni, ezért egy csoportjuk tett eleget a meghívásnak. Nagy sikerük volt, tizenkét nap alatt tizenkét városban léptek fel. Megtudták, hogy nagy szakadék van az anyaországból és Erdélyből kivándorolt magyarok között. /Leopold Erika: Szeretettel fogadták a kolozsvári művészeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2000. szeptember 13.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására szept. 11-25. között svédországi turnén vesz részt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Sík Sándor István király című színművével. Előadásokat tartanak Jönköping, Göteborg, Stockholm, Ljungby, Kristianstad és Malmö városokban. /(Kiss Éva irodalmi titkár): Marosvásárhelyi színészek Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2001. január 4.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 13.

Páll Zsolt svédországi magyar rendező Göteborgban él. Páll Zsolt /sz. Kézdivásárhely, 1969. ápr. 11./ 1986-ban, 17 évesen kivándorolt Svédországba, ahol 1990-1994 között a Göteborgi Tudományegyetem filozófia- dramaturgia-pedagógia szakos diákja volt, majd a New York City University rendezői szakának ösztöndíjas hallgatója. Göteborgban a MIFFO FILM társproducere. 1996-ban az általa rendezett Vägskäl című színmű az Év előadása címet nyerte el Svédországban, 1997-ben Drive-in című rendezése megkapja a legeredetibb produkciót illető és egyben az innovációs díjat, 1998-ban az általa rendezett Amigó álmai lett a legjobb ifjúsági előadás Dél- Svédországban, 2000-ben pedig az ugyancsak általa rendezett Stefan Sundström című dokumentumfilm nyert fesztiváldíjat. Páll Zsolt a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) társelnöke, a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV) alapító tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) küldötte a Magyarok Világszövetségében. Páll Zsolt közel 14 éve ingázik Svédország és Erdély között. Soha nem vetődött fel benne a nemzeti hovatartozás kérdése, ″ez olyan természetes és magától értetődő volt számomra.″ - A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) újonnan megválasztott elnökeként a kisebb rendezvényeken túl évi két-három nagyobb tábort is szervez. Páll Zsolt hozzátette: ezeket a tevékenységeket mindannyian szabadidejükben valósítják meg. - Sokak számára nem fontos a magyarságuk, nem tekintik magukat a magyar nemzet alkotó részének. A tökéletesen kiépített fogyasztói társadalom az, amely tökéletesebben asszimilál. - Páll Zsolt szereti a verseket, mindig visz magával versesköteteket. A mai romániai magyar líra, az általa ismert alkotók műveiből kiindulva - Orbán János Dénes, Király Zoltán, Sántha Attila és így tovább - az útkeresés, forma- és nyelvkeresés, önazonosság-keresés, helyzetkeresés költészete. Ugyanakkor játék is, természetesen. Ezekből a versekből mélységes pesszimizmus is érződik. - Páll Zsolt a mai erdélyi színjátszásról is beszélt. 1989 előtt az itteni színházak nagy látogatottságnak örvendtek, mert az ellenállás közismert fórumaivá váltak. Nagyon jó előadások is születtek. ″Most pedig mind a társulatépítés, mind az arculatkeresés és egyáltalán az új - talán nem is forma, hanem - megközelítés az, ami jellemzi a mai erdélyi magyar színjátszást, persze ott, ahol ezt tudatosítják.″ ″Az igazi színházi élményre, véleményem szerint, még várnunk kell egy keveset ezen a vidéken.″ /Klárik Attila: ″Bőrömön érzem az emberi szellem minden vívmányát, és ez tökéletesen felvértez″ Beszélgetés Páll Zsolt svédországi magyar rendezővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2002. február 9.

Febr. 11-én a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes három hetes svédországi turnéra indul. Az együttes a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívásának tesz eleget és hét svédországi településen ad elő válogatást táncaiból. Az együttes farsangi műsorösszeállítást is bemutatat a svédországi magyar- , illetve svédajkú nézők előtt. A turné első megállója Budapest, majd miután Komáromnál átlépik a magyar határt, a dunaszerdahelyi CSEMADOK területi választmánya fogadja az együttest. Svédországba előreláthatóan 14-én érkezik a csapat. Hazafele tartva, febr. 27-én Münchenben lének föl egy görög étteremben, majd burgenlandi és budapesti megálló után márc. 4-én hazatérnek Csíkszeredába. /(Daczó Dénes): Európába indulnak a székely táncosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2003. január 28.

Nyugati magyar szervezetek közleményben tiltakoztak Günter Verheugen uniós bővítési biztos érvei ellen, aki levelében elmarasztalóan írt a kedvezménytörvényről. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hivatalos közleményét a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) többi tagszervezete is aláírta. Verheugen levelében kérte, hogy a törvényből töröljék ki a magyar nemzetről mint egészről szóló megfogalmazást, az anyanyelvi oktatási támogatás határon átnyúló jellegét. Emellett követelte, hogy a magyar igazolvány csupán kulturális szimbólum legyen. A NYEOMSZSZ közleménye szerint - amelyet a magyar és a svéd kormánynak is elküldtek - az Európai Unió kettős mércével mér, "hiszen a magyar kedvezménytörvény által biztosított előnyök nem érik el a szlovák, román, dán, görög, horvát hasonló jellegű támogatás szintjét, és Verheugen csak a magyar törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat". Emellett szó nélkül hagynak olyan törvényeket, rendeleteket, mint például a Benes-dekrétumok. A NYEOMSZSZ-t a nagy-britanniai, ausztriai, dániai, hollandiai, lengyelországi, litvániai, németországi, norvégiai és a svédországi magyar szervezetek hozták létre tavaly novemberben. /Gergely Edit: Kettős mércét alkalmaznak? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2003. november 18.

Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2004. november 4.

A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma nov. 2-án adta át a Bethlen Gábor- és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron-emlékérmet Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében tartott ünnepségen. Teleki Pál-emlékérmet is adományoztak. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült az Amerikai Egyesült Államokban élő Nagy Károly egyetemi tanár, az Anyanyelvi Konferencia „megálmodója”, Zvonimír Mrkonjic horvát költő, műfordító és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola. Tamási Áron-díjat az Olaszországban élő Lőrinczi László író, műfordító kapta. Márton Áron-emlékéremben részesült az Ausztriában élő Wurst Erzsébet oktatásszervező, a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ, valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma emlékéremben részesítette az MTA-t is. Teleki Pál 1913-tól az MTA levelező, majd 1925-től tiszteletbeli tagja volt – emlékeztetett a kuratórium elnöke, Bakos István. Az ünnepségen az alapítvány létrehozójára, Illyés Gyulára is emlékeztek. /Díjátadás a Magyar Tudományos Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2004. november 4.

A Bocskai Szövetség díját kapták idén: a Székely Nemzeti Tanács, Chrudinák Alajos, a Panoráma televíziós műsor szerkesztőségének vezetője, továbbá vitéz lovag Tamás György, a Svédországi Magyarok Egyesületének elnöke, illetve Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A Székely Nemzeti Tanácsot az erdélyi magyarság, illetve a székelyföldi magyar autonómiatörekvések felvállalásáért tüntették ki. Chrudinák Alajos a közép-, illetve kelet-európai társadalmak demokratizálódási folyamatának kibontakoztatásában, illetve e diktatúrák megbuktatásában játszott szerepéért vehette át a rangos kitüntetést. A kolozsvári születésű, Svédországban élő Tamás Györgyöt a magyarországi és az erdélyi magyar kultúra svédországi és európai népszerűsítésében szerzett érdemei elismeréseképpen tüntette ki a Bocskai Szövetség. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke annak eredményeképpen vehette át a díjat, hogy az általa vezetett intézménynek sikerült elérnie, hogy Magyarországon december 5-ére ügydöntő országos népszavazást írt ki a köztársaság elnöke. /Bocskai-díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2004. november 19.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenchez miniszterelnökhöz és Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez. Döbbenettel értesültek arról, hogy felszólították híveiket, szavazzanak nemmel december 5-én a kettős állampolgárságról tartandó népszavazáson. Ennek a nemnek a valóságot nélkülöző tényekkel történő megindoklása megrökönyödést váltott ki bennük. Érthetetlen, hogy Magyarország két vezető politikusa egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben a nemzet és Magyarország érdekei elé helyezi az olcsó szavazatszerző célokat, nem érdekli őket, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok nem saját szándékukból kerültek abba a helyzetbe, amiben vannak; figyelmen kívül hagyják azt a tengernyi szenvedést, amiben részük volt, csupán amiatt, mert magyarok. Azzal érvelnek, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítja majd a szülőföldről való eltávozást. A szülőföldről való eltávozást nem a kettős állampolgárság segíti elő, hanem a kilátástalanság, a jogtalan bánásmód és a nyomor. A népszavazáson egy esetleges nem hosszú időre kettészakítaná a nemzetet. Jogosan éreznék úgy a határon túli magyarok, hogy Magyarország megtagadta őket. A svédországi magyarok kérik a jelenlegi álláspont felülbírálását. /Svédországi magyarok magyar vezetőkhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

2005. május 31.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségét (SMOSZ) a múlt évben Márton Áron Emlékéremmel tüntették ki három évtizedes magyarságszolgálatért, ,,az ottani diaszpóra lelki és kulturális gondozásáért, valamint a szovjet diktatúra alatt a Kárpát-medencei magyarok segélyezésében végzett munkája alapján”. Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke elutazott az a SMOSZ közgyűlésére, meghallgatta harmincöt egyesület vezetőjének beszámolóját. A szövetségnek mintegy hatezer fizető tagja van, és Svéd­országban 30-35 000 magyar él. Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke közgyűlési beszámolójában nyomatékkal emelte ki a 2004. december 5-i szavazás szégyenletességét. ,,Példa nélküli a világtörténelemben, hogy egy ország vezetői, nem is tudom, milyen okoktól vezérelve, szembeállítják az anyaországi és a határon túli nemzetrészeket, hogy pártpolitikai adok-kapok szintjére süllyesztenek egy gesztusértékű és a nemzet összefogását szimbolizáló népszavazást. A határon túliakkal riogatni az anyaországiakat, gyakorlatilag úgy beállítani őket, mint egy koldusokból álló, anyagi és szociális előnyökre éhező csürhét, több, mint sértő: egyszerűen bűn.” ,,Svédországban például a hivatalos statisztikák mindössze 19 000 magyart tartanak számon, azokat, akik Magyarországról emigráltak oda, a másik tizenötezret románként, jugoszlávként, csehszlovákként regisztrálták egykor, s hivatalosan úgy tartják számon őket ma is.” /(Sylvester Lajos): A nemzeti egység építése/felezése (Nyugati magyar diaszpóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998