udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Utkeresõ (Szekelyudvarhely)

1991. szeptember folyamán

Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1992. június folyamán

A Székely Útkereső 1990 áprilisában, a Székelység pedig 1990. júliusában indult. Székely Újság (Kézdivásárhely), hetilap: 1989. dec. 23-1991. márc. 11. - újraindult: 1991. szept. 26., de azután megszűnt. A Múzeumi Füzetek 1990 júliusától indult. Szabadság (Székelyudvarhely) napilap volt 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig. Egy száma még megjelent 1992. ápr. 25-én. Az Útravaló első száma 1990-ben jelent meg: Művelődéstörténeti sorozat /Csíkszereda/. A Tulipán Füzetek /Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat/ 1990. decembere és 1992. januárja között látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön.

1990. május 11.

Megjelent a Székely Útkereső (Székelyudvarhely) a székelyudvarhelyi Szabad Szakszervezeti Szövetség közéleti-művelődési irodalmi havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Beke Sándor. /B. E.: Székely Útkereső. = Valóság (Bukarest), máj. 11./ A Székely Útkereső első száma áprilisban látott napvilágot.

1991. június 22.

Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./

1992. május folyamán

Szőcs János arról írt, hogy mikor kezdték csángóknak hívni a moldvai magyarokat. Zöld Péter, aki a madéfalvi vérengzést követően menekült Moldvába, egy 1781-ben keltezett írásában mondta róluk, hogy csángó-magyaroknak hívják őket. Szőcs János idézett egy 1838-ban Bákóban íródott magyar nyelvű folyamodványt, segítségkérést, melyet a moldvai "Bákó Vármegyebeli Magyarok" írtak, Vándodfalva bírájának. /Szőcs János: A moldvai csángó magyarokról. "Mi, Bákó vármegyebeli magyarok". = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1-2-3. sz.

1995. január 19.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó /alapítója és vezetője Beke Sándor/ két év alatt tíz kiadvánnyal állt elő. Ezek között van a Beke Sándor szerkesztésében öt éve megjelenő Székely Útkereső folyóirat hasábjairól való válogatás. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1995. november 2.

Balogh Edgár vitába szállt Kende Péterrel, aki a Bolyai Tudományegyetem törvényesítésének ötvenedik évfordulójának ünnepén tartott előadásában leválasztotta a szórványmagyarságot a székelységtől, egyszerűen felszámolásra, beolvasztásra ítélve az erdélyi magyarság többségét, mintha az asszimiláció törvényszerű lenne. Kende Péter nem először ágál a nemzetállam mellett. Balog Edgár már 1991-ben kénytelen volt szembeszállni Kende Péter Vissza a politikai nemzethez! című írásával, amelyben a román nemzetközösség papíros-fogalmába akarta szorítani az erdélyi magyarságot, kiszolgáltatva a folytatódó homogenizálásnak. Nyílt levelére /Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1991/3./ nem kapott választ. Most viszont Kende Péter újra kimondta, hogy a szórványmagyarság kihalásra ítéltetett, komolyabb jövő legfeljebb a Székelyföldön képzelhető el, bár aligha tételezhető fel, hogy "a román kormány átadná az erre vonatkozó büdzsét a magyar testületnek." Szinte felhívás ez a román nemzetállam francia mintájú magatartására. A tudományos ülésen megjelent párizsi Claude Karoouth professzor pedig egyenesen tiltakozott a négy évszázados magyar főiskolák felújítása ellen, s kétnyelvűséget követelt. /Balogh Edgár: Mikor szórvány, mikor nemzetrész? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Előzmény: 1991. sz. jegyzet.

2000. március 24.

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2002. január 19.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2008. április 3.

Beke Sándor 1990 áprilisában indította el Székelyudvarhelyen Székely Útkereső címmel irodalmi és művelődési folyóiratát. A lap tíz éven át tudott felszínen maradni, az első évben havonta, 1994-ig kéthavonta, aztán negyedévenként, majd összevont számokkal. A példányszáma ezer és háromezer között váltakozott. Végül úgy szűnt meg, hogy jogutódja, az 1991-ben indított Székely Útkereső Kiadványok átvette programját: a folyamatosan megjelenő füzetek, könyvek történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, tanulmányokat tartalmaznak. Ezeket foglalja össze az egyik legkitartóbb munkatárs, P. Buzogány Árpád munkája: A Székely Útkereső kiadványok műhelyében. Hagyomány és helyismeret közelképben, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007. A tízéves jubileum alkalmából az időközben Erdélyi Gondolat néven kiadót alapító Beke Sándor másfélszáz oldalas ünnepi kiadványt jelentetett meg a Székely Útkereső (a folyóirat és a sorozat) történetéről, filológiai pontosságú monográfiát: Székely Útkereső – szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben. Főszerkesztői vallomás a folyóirat megszületéséről és életéről. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007.) A kötet az Erdélyi Gondolat 175. könyve, ami nem kis teljesítmény a mai könyvvilágban. /(bölöni): Két udvarhelyi kiadványról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2008. július 10.

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ két, nemrégiben megjelent kötete igazi értékmentés. Tíz esztendő szellemi termését leltározzák a szerzők. A Székely Útkereső – Szellemi Műhely a XX. század végén Erdélyben című könyv szerzője Beke Sándor, míg a Székely Útkereső kiadványok műhelyében című kötet P. Buzogány Árpád munkája. A Székely Útkereső /Székelyudvarhely/ folyóiratról vallja Beke Sándor főszerkesztő, hogy a Brassóban eltöltött gyermekévekre vezethető vissza. Brassóban a múlt század közepe táján a Székelyföld "mesteremberei", a kőműves, a festő, az ács- és asztalosmesterek a jobb megélhetés reményében nagy hullámban vándoroltak el szülőföldjükről és telepedtek le Brassóba. Kiszolgáltatottságban, szenvedésben volt részük, egyetlen igaz és hű barátjuk volt – az Isten. Beke Sándor Brassóban találkozott a „vallásos székellyel, aki vigyázott nyelvére, ápolta, megtartotta hitét, emberségét és hagyományait. ”Beke Sándor 1990. áprilisában Székelyudvarhelyen indította el irodalmi és művelődési folyóiratát, a Székely Útkeresőt, amely 1999-ben megszűnt, de ma is él: átlényegült a Székely Útkereső Kiadványok népszerű könyvsorozatává. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó pedig a Székely Útkeresővel párhuzamosan nőtte ki magát Székelyföld egyik szellemi műhelyévé. P. Buzogány Árpád Székely Útkereső kiadványok műhelyében kötete a Hagyomány és helyismeret közelképben alcímet viseli. /Sipos Erzsébet: Útkereső. Az ösvénytől Európa kivilágított útjai felé. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2008. november 15.

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998