udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Hirmondo

1996. március 15.

Új lap született: megjelent Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első, ünnepi száma márc. 15-én. A Székely Hírmondó a 147 éve négy számot megért lapelőd hagyományait akarja folytatni. Főszerkesztője Kocsis Károly, kéthetenként lát majd napvilágot, 1500 példányban, a városi tanács megbízásából és anyagi támogatásával. A városban az 1989-es fordulat után már volt egy lap, a Székely Újság, azonban ez a sajtótermék 1991 márciusában megszűnt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

1998. április 1.

Márc. 15-én töltötte be második évét a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap, Kézdi- és Orbaiszék lapja. Márc. 14-én jelent meg az idei 9. száma. A4-es formátumú, szinte kizárólag helyi témákkal foglalkozik, jelenleg 3000 példányban lát napvilágot. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1-7. - V. évf. 12. sz./

1998. július 27.

Az árvíz okozta károk Kovászna megyében 3,8 milliárd lejt tesznek ki. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely, független hetilap), júl. 18-24., III. évf. 27. sz./

1998. július 27.

Kovászna megyében három középiskolában az érettségizők fele megbukott, román nyelvből kaptak a legtöbben elégtelent. A bukási listát a kézdivásárhelyi Apor Péter és Gábor Áron Iskola vezeti, majd a Textilipari Iskola /Sepsiszentgyörgy/ követi. A Mikes Kelemen Líceumban 8, a Székely Mikó Líceumban 13 tanulónak nem sikerült az érettségi, mindegyiknek román nyelvből. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely, független hetilap), júl. 18-24., III. évf. 27. sz./ A Székely Hírmondó főszerkesztője Kovács Mária. A lapot a Media Design & Print Kft. adja ki.

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. július 24.

Különszám kiadásával emlékezett a Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ arra, hogy 150 évvel ezelőtt jelent meg az akkori Székely Hírmondó első száma, Háromszék első sajtókiadványa. Bem tábornok tábori nyomdagépet ajándékozott Kézdivásárhelynek, ezen készült az akkori újság. Az emlékszám ezer, számozott példányban jelent meg. /Flóra Gábor: 150 éves Háromszék első sajtókiadványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1999. augusztus 13.

1989 decemberében Kézdivásárhelyen a népharag áldozata lett az emberekkel kegyetlenkedő, Aurel Agache milicista. Emiatt eljárást indítottak több helyi lakos ellen. Iochom István Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy címen könyvben foglalta össze a történteket. Agache családja perelni akarja a szerzőt könyvéért. Török Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke elítélte a per gondolatát, mondván, mindenki előtt ismeretes az évek óta húzódó koncepciós per. A helyi RMDSZ, de Kézdivásárhely lakossága is ki fog állni Iochom mellett. /Az RMDSZ állást foglalt. Támogatja Iochom Istvánt. = Székely Hírmondó (Független hetilap, Kézdivásárhely), aug. 13. - IV. évf. 32. sz./

1999. december 22.

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2000. szeptember 29.

Szept. 29-én kezdődik a Kézdivásárhelyi Sokadalom. A sokadalmak fontos tartozéka az árukínálatban gazdag sátorerdők felállítása. Sor kerül az Ezer év Európában tudományos ülésszakra is. /(Flóra Gábor): Kézdivásárhely sokadalma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szept. 29-én nyílik az Őszi Sokadalom keretében, a Céhtörténeti Múzeumban /Kézdivásárhely/ a 70. évét betöltött Kosztándi Jenő festőművész tárlata. /Kosztándi-képek a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 29. - 39. sz./

2000. december 22.

Az ötödik évfolyamában járó Székely Hírmondó, a Kézdivásárhelyen megjelenő hetilap most érkezett a kétszázadik számához /1996-os megjelenésétől számítva/. Példányszáma folyamatosan növekszik (jelenleg 4500 példány). /Íme, a kétszázadik! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 22. - V. évf. 51. sz./

2001. január 5.

Múlt év decemberében tartotta a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete (KMBE) közgyűlését. Az Egyesület az alakuló gyűlést 2000. jún. 25-én tartotta, hivatalos bejegyzésére szept. 27-én került sor. Megalakulása óta a KMBE több rendezvényt, könyvbemutatót szervezett. A KMBE jelenleg a Múzeumi Hírek második számának a szerkesztésével foglalkozik. Dimény Attila elnök bemutatta az egyesület címerét, amelyet István Sándor fafaragó készített el, majd az eltelt fél évről számolt be. A Bogdán család az Egyesületnek adományozott kb. 14 ezer üveglemezt, ezeket a közeljövőben létrehozandó fotómúzeum alapköveként fogják felhasználni. A gyűlésen a Bogdán-féle fotómúzeumról is szóltak. A Bogdán család házát egy magyarországi személy kívánja megvásárolni, majd - miután a tulajdonába kerül - az egyesület ügykezelésébe adná. /Üléseztek a múzeumbarátok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 5./

2001. január 19.

Immár a második alkalom, hogy hibás táblákat szereltek fel. Az első táblákat a tavaly szerelték fel, a Csíkszereda felirat az egyes táblákon rövid i-vel szerepelt. A mostani táblán Kézdivásárhely Municipium olvasható. A municípium szó az összes táblán rövid i-vel és nagy M-mel szerepel. A Csernáton felé vezető úton két táblán kívánnak jó utat a gépjármű-vezetőknek. Az egyik táblán az ″utat″ hosszú u-val írják, a másikon röviddel. /Harmadik az Isten-igaza? Hibás városnév-táblák. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

2001. február 23.

Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./

2001. március 2.

Megjelent Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely), a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja második, februári száma. Ebben Ráduly Róbert képviselő ismertette a hamarosan hatályba lépő ingatlantörvényt. Kiss József zágoni polgármester beszámolt arról, hogy a Kovászna megyei román polgármesterek milyen eszközökkel igyekeznek gátat vetni az erdők visszaszolgáltatásának. Garda Dezső történész a közbirtokosságok kialakulásának kezdetéig ment vissza tanulmányában. /Megjelent a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, a Közbirtokossági Hírvivő második, februári száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. március 2.

Febr. 24-én Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel néprajzi konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében. Zömében háromszéki fiatal néprajz-kutatók mutatták be dolgozataikat. Dimény Attila, a Múzeumbarátok Egyesülete elnöke ismertette a rendezvény célját: fiatal néprajzosok bemutatkozása és a háromszéki néprajzkutatás további feladatainak kijelölése. Az előadók között volt Albert Ernő (Sepsiszentgyörgy), Szabó Judit (Kézdivásárhely), Pozsony Ferenc (Kolozsvár-Zabola), Bartalis Izabella (Kézdiszentlélek), Haszmann Orsolya (Kolozsvár-Csernáton), Szőcsné Gazda Enikő (Sepsiszentgyörgy), Hegyeli Attila Klézséről. - A tanácskozás szükséges volt: Háromszék néprajza gazdag, de kevésbé látványos terület a kutató számára, ezért a közelmúltig kevesebbet foglalkoztak vele. /Néprajzos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. március 9.

Márc. 1-15. között rendhagyó rendezvénysorozat színhelye Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola. Molnár Józsiás (1841. jan. 2.-1903. márc. 15.) születésének 160., az iskola alapításának 20. évfordulóját ünnepelik ez időszakban. Tisztelegnek a névadó személyiség emléke előtt, ugyanakkor ismertetik az elmúlt 20 év megvalósításait, tájékoztatott Madarász László igazgató. A rendezvények között szerepelt az Apor Péter Iskolaközponttal közösen szervezett Udvarterek 2 elnevezésű turisztikai találkozó, melyen Kovászna és Hargita megyei diákok, tanárok vettek részt. Történelmi témájú szimpózium is lesz, emellett kultúrműsor, vetélkedő, majd koszorúzás a Molnár Józsiás emlékműnél. Az iskola kiadja a Jubileumi Évkönyvet. /Koszti: Rendhagyó rendezvénysorozat. Iskolanapok a Molnár Józsiásban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 9./

2001. március 23.

Rangos kiadvány a nemrég megjelent Kézdivásárhely képes kalendáriuma. Sok adatot tartalmaz, például az iskolákról, továbbá az utolsó 150 évre a népesség etnikai és felekezeti megoszlásának alakulását, de szó esik benne a nemzetiségi tudatformálás igényéről is. /Gazda László, Sepsiszentgyörgy: Városkalendárium világszínvonalon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./

2001. március 30.

Március 13-án ünnepelte az újraalapított Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) hetilap ötéves fennállását a lapot kiadó Media Design & Print Kft. A Nagy Mózes Gimnázium diákjai rövid műsorral lepték meg a jelenlévőket. /Születésnap a Vigadóban. Ünnepelt a szerkesztőség. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 30./ A Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) első száma 1996. márc. 15-én jelent meg.

2001. április 6.

A tavaly megrendezett I. Kolozsvári Magyar Állásbörze sikeréből kiindulva idén ápr. 27-én lesz Kolozsváron a rendezvény folyatása. A második Állásbörzét a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi a Karrier Irodával karöltve. A Karrier Iroda folyamatosan nyújtja állásközvetítő szolgáltatását a végzős vagy friss diplomás diákoknak. /Új Magyar Állásbörze Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2001. április 16.

A kézdivásárhelyi múzeum egy nem mindennapi tárlatmegnyitónak adott helyet. Felvinczy Kálmán ötvösművész 80. születésnapja alkalmával a múzeum és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete közösen hívták meg a művészt, akinek közel 100 munkáját csodálhatták meg az érdeklődők. A Sepsiszentgyörgyön élő, kolozsvári születésű Felvinczy Kálmán első alkalommal 1981-ben állította ki alkotásainak egy részét a Vigadóban. /80 éves Felvinczy Kálmán ötvösművész. Retrospektív tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 16./

2001. április 27.

Az erdélyi magyarság száma vészesen fogy. Nincs ez másként Kézdivásárhelyen sem. Több mint három hónap alatt Kézdivásárhely katolikus templomaiban csupán tizenhat gyermeket kereszteltek. A város lakosságának többsége római-katolikus, a hívek lélekszáma valamivel több mint tizenhatezer, ebből a Szent Özséb plébániához kb. tizenháromezren tartoznak, ott tíz keresztelőt tartottak az idén, a mindössze háromezer lelket számláló Kantában pedig csak hatot. A temetés háromszor annyi, mint a keresztelő. Bodó Imre főesperes elmondta, vannak olyanok is, akik vállalhatnák a gyermekáldást, mégsem teszik, s ez már a gyermekellenes szellem mentalitása. Háromszéki viszonylatban évente egy közepes falu néptelenedik el. /K. C.: Évente egy közepes falu néptelenedik el. Fogy a magyar Kézdiszéken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely ápr. 27./

2001. április 27.

A múlt hét végén Kézdivásárhely múzeuma adott helyet a KMBE idei második konferenciájának. A Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen nevet viselő ülésszakon több rangos meghívott vett részt külföldről és Erdélyből egyaránt. Deák Ildikó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemlékvédelmi osztályának munkatársa európai pályázati lehetőségekről, Sebestyén József határon túli támogatási programokról és a műemlékek preventív védelméről tartott előadást. Weisz Attila művészettörténész Kézdivásárhely épített örökségét mutatta be. /Műemlékvédelem és turizmus. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./

2001. május 8.

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban nemrég megtartott műemlékvédelmi konferencia egyik jeles meghívottja volt a svájci Hubert Rossel, aki évek óta rendszeresen ellátogat a Székelyföldre, azon belül Kézdivásárhelyre és vidékére. Kifejtette, hogy külföldön ismertté kell tenni ezt a vidéket. Az internetre kell felvinni a város ismertetését, javasolta. /Gondolatok Székelyland turizmusáról. A nyugati szemével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 8./

2001. május 11.

Zilahon korábban Elméleti Líceum nevet viselő oktatási intézmény /most Silvana Nemzeti Kollégium/ főbejártnál Ady Endre és Octavian Goga szobra áll. Az iskola tanulmányi színvonala kiváló. Az iskolában minden évben két magyar osztály indul. A 2001/2002-es tanévre egy matematika-informatika, 25-ös létszámú, illetve egy természettudományi profilú (azonos létszámú) magyar tannyelvű osztályt terveznek. /Bemutatjuk a zilahi "Silvania" nemzeti kollégiumot. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 11./

2001. május 11.

A Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ is kapott a Magyarországon kiadott Orfeusz - hangzó zenetörténet sorozatból. A kiadvány nyolc albumból és 32 CD-ből áll, és bemutatja az egyetemes és magyar zenetörténetet. - A tanítóképzőben három kilencedik osztály beindítását tervezik: egy filológia és egy informatika, illetve egy képzős osztályt. Ez újdonság, hiszen néhány éve beszüntették a középiskolai képzős osztályok indítását, most újra beindul 25 hellyel. A képzés 5 éves, tanító-óvónő diplomát nyújt. /Bod Péter Tanítóképző. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 11./

2001. május 18.

Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen címmel szervezett konferenciát a Múzeumbarátok Egyesülete és a Polgármesteri Hivatal április 21-22-én a Céhtörténeti Múzeumban. Weisz Attila /Kolozsvár/ fiatal művészettörténész, a műemlékvédelem jelentőségéről beszélt. Előadók nemcsak Erdélyből - Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról -, hanem az anyaországból is jöttek, Hubert Rossel pedig Svájcból. Sajnos, kevesen jöttek el Kézdivásárhelyről, ez a téma nem érdekelte a nagyközönséget. /Felleltározzák az értékeket. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 18./

2001. május 25.

A hét végén az erdélyi és partiumi református kollégiumok igazgatói, vallástanárai és osztályfőnökei tanácskoztak a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. A tanácskozáson a jelenlévők megvitatták a kollégiumok közös problémáit, kidolgozták az egyházi érettségi programot, meghatározták a református iskolákban zajló nevelő-oktató tevékenység feladatait. A rendezvényen részt vettek magyarországi vendégek is, továbbá a szentendrei Református Gimnázium tanárai, akik azért látogattak Kézdivásárhelyre, hogy testvériskolai kapcsolatot hozzanak létre a két tanintézmény között. /R. M.: Református kollégiumok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./

2001. május 25.

Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./

2001. június 1.

Közel egy fél évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával munkahelyteremtő programot indítottak Kézdivásárhelyen. Ennek keretében havonta került sor kurzusokra. Május 22-én a tanácsosok és üzletemberek döntöttek: a DEL-program eredményeként egy turisztikai irodát és egy útjavító csoportot létesítenek. A program értelmében az USA 30 ezer dollár nem visszatérítendő támogatással járul hozzá a kézdivásárhelyiek elképzeléséhez. Amint azt Dimény Attila tanácsos, a turisztikai iroda indításával kapcsolatos ötlet szülőatyja elmondta: az irodára 9 ezer dollárt szánnak. Az elképzelés szerint egy turisztikai irodát nyitnak valahol a főtéren, mely célra az épületet a polgármesteri hivatallal közösen fogják kiválasztani. Optimális esetben az irodának önellátónak kell lennie. Az iroda ugyanakkor jogi hátteret biztosítana azon kézdivásárhelyi magánház-tulajdonosoknak, akik hajlandók lennének turisták befogadására. A múzeumban jegyzett adatok szerint Kézdivásárhelyt közel 12 ezer turista látogatta meg a tavaly, ezek közül mintegy 1500-an szálltak csak meg a város területén. /A turizmusról Kézdivásárhelyen. El kell adni a várost. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998