udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Ifjak Foruma /SZIF/

1990. március folyamán

Fiatalok adták ki a SZIF-Hang első számát. /SZIF-Hang - A Székely Ifjak Fórumának lapja (Székelykeresztúr), márc. - 1. sz./ [Ennek a kiadványnak csak néhány száma jelent meg.]

1991. március 27.

Márc. 15-én röplapot kapott, írja Kolumbán Gábor, az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának elnöke, abban az áll, hogy az RMDSZ a székely nemzetet nem ismeri el, csak a szórványmagyarságot képviseli. Meg kell alapítani a Székely Pártot, hirdeti a Székely Ifjak Fóruma SZIF/. Kolumbán visszautasítja ezt a nézetet, de hajlandó vitatkozni a SZIF vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1991. augusztus 7.

Borbély Levente, a Zengő Nyíl röplap szerzője nyilatkozott: elkeseredett pillanatában írta a röplapot a Székely Demokrata Párt /SZDP/ megalakulásáról. Elmondta, hogy a SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 8-án alakult meg. Nem akarunk egységbontók lenni, vallotta Borbély Levente. /Benkő Levente: Mit is akar a SZIF és az SZDP? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./ Előzmény: 734. sz. jegyzet. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

1991. augusztus 9.

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1991. november 30.

A Székely Ifjak Fóruma közleményt adott ki Székelykeresztúron, nov. 30-án. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem oszlottak fel, nem állnak kapcsolatban Szőcs Gézával és nem tagjai az RMDSZ-nek. /A Székely Ifjak Fórumának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. október 19.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elfogadta a zilahiak meghívását, rövid időre Zilahra látogatott, ahol elmondta, hogy történtek kísérletek az RMDSZ megosztására. Ebbe a kategóriába tartozik a nevet változtatott Magyar Független Párt, a mostani Magyar Szabaddemokrata Párt, akik Székelyföldön kívül kiterjesztették tevékenységüket Fehér és Hunyad megyére is. Hasonló megosztást eredményezhet a Székely Ifjak Fóruma csoport, de román pártok listájukon befutó helyeken is szerepeltetnek magyar jelölteket, magyar szavazatokra számítva. Megosztó tényezőnek nevezte Borbély Imre függetlenként való indulását, mert a közösségért nemcsak a parlamentben lehet dolgozni. Markó Béla cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy koalíciós tárgyalást folytatott volna a kormánypárttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1996. október 29.

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ az RMDSZ képviselő-jelöltje történész, a Gyergyói Népfőiskola létrehozója akinek több mint száz történelmi dolgozata és két szakkönyve látott napvilágot /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, 1992-ben és Székely hadszervezet és faluközösség, 1994-ben/, két újabb kötete kéziratban van: Székely társadalom a XVI-XVII. században és a Gyergyóalfalu története. Garda Dezső sokat foglalkozott a közbirtokossággal, törvényi úton vissza lehetne szerezni ezeket a területeket. - Ő alakította meg 1989-ben az RMDSZ-t Gyergyószentmiklóson és részt vállalt az RMDSZ létrehozásában a Gyergyói-medencében. Garda Dezső dolgozta ki a székelyföldi főiskolai hálózat gondolatát. - A választáson a megosztottság nagy veszélyeket rejt. Veszélyes például a Székely Ifjak Szervezetének indulása, amely a Vatra Romaneasca egyik szatelitszervezete, s azt vallja, hogy a székelyek nem voltak soha magyarok, de Nagy Sándor indulása és a magyar független jelölt indulása is veszélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. október 30.

Fülöp Lajos, Székelykeresztúr RMDSZ-szervezetének elnöke visszautasította azt, hogy a városban működő Székely Ifjak Fóruma /SZIF/ bírálta a városi RMDSZ-szervezetet, a velük interjút készítő Inczefi Tibor nem kereste meg őket, hogy kifejtsék nézetüket. A régi egységfrontos tisztségviselők szinte mind a SZIF soraiból kerültek ki. Kezdetleges kiadványaikban azt hirdették, hogy a székely nem magyar, hanem külön etnikum, továbbá a magyarok elnyomják őket. Az 1992-es választásokig szinte semmit sem lehetett róluk hallani. Most újból előjöttek. A háttérben sötét erők állnak. Zavaros történelmi fejtegetéseik máris a román szélsőségesek malmára hajtják a vizet, akik azt hirdetik, hogy a székelyek elmagyarosodott románok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1996. október 31.

A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

1996. november 7.

Kovászna megyében a választás eredménye: 139 794 érvényes szavazatból Frunda Györgyre 96 771 fő /69,2 %/. A szenátorokra adott 138 086 szavazatból az RMDSZ jelöltjei 98 081 -et kaptak /71,0 %/ , a Magyar Szabaddemokrata Párt 1288-at, a képviselőre adott 137 646 vérvényes szavazatból az RMDSZ nyert el 96 585-öt /70,2 %/, a Magyar Szabaddemokrata Párt 891-et, a Székely Ifjak Fóruma 836-ot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

1996. november 8.

Hargita megyében 217 702-en mentek el szavazni, ez 87,01 %-os részvételi arányt jelent. Az elnökjelöltek közül Frunda György 171 907 szavazatot kapott /80,48 %/, a második Iliescu /11 587/, harmadik Constantinescu /11 288/. A képviselőházi listán az RMDSZ 171 758 szavazatot kapott /81.4 %/, a kormánypárt 8 374-et. A független Borbély Imre mindössze 2 356 voksot nyert el, a Székely Ifjak Fóruma 860-at, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 405-öt, a két cigányszövetség 1500-at. - Az RMDSZ szenátorlistája 177 113 szavazatot kapott, a kormánypárté 7 732-t, a Demokratikus Konvenció 6 984-et. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2000. június 8.

Hargita megyében az RMDSZ 30 polgármesteri, 570 helyi és 27 megyei tanácsosi mandátumot nyert az első fordulóban. 263 716 szavazópolgár szerepelt a megyében a választói névjegyzékeken, a polgármester-jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 145 537 volt. E szavazatok megoszlása: RMDSZ - 70 337, függetlenek - 53 879, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) - 7504, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 3706, Szövetség Romániáért (APR) - 2508, Székely Ifjak Fóruma (SZIF) - 1662, ezenkívül több párt kapott ezren aluli voksot, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 253 szavazatot kapott. A szavazatok alapján a megye 58 településén 30 polgármesteri mandátumot nyert az RMDSZ, 6 mandátumot a független jelöltek, 2 mandátumot a PDSR és egyet a PNL. 19 településen második polgármester-választási fordulót tartanak jövő hét végén. - A helyi tanácsosokra leadott érvényes szavazatok száma 132 751 volt. A megye helyi önkormányzataiban megpályázható 786 tanácsosi mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 570 (69 683 szavazat), függetlenek - 76 (39 422), PDSR - 41 (4784), PNL - 28 (4009)... az Udvarhelyért Polgári Egyesület - 8 (4383). A megyei tanácsosi jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok száma 132 318 volt. A 37 mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 27 (81 827 szavazat), APR - 6 (4408) és Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) - 4 (4781). /Fölényesen vezet az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./ Csíkszeredában a polgármester-jelöltek közül dr. Csedő Csaba István független jelölt kapta a szavazatok 67 %-át, Bíró Albin RMDSZ-jelölt pedig a 20 %-át. Csíkszereda tanácsába 20 RMDSZ-es és egy független /Bencze Zoltán/ jutott be. /Színmagyar tanács Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2003. február 19.

Székelykeresztúron a Székely Ifjak Fóruma nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg és hamarosan a kétszázas létszámot is túllépte. A későbbiekben újságokat, sőt könyvecskét adtak ki. Céljuk mitsem változott napjainkig: információhoz juttatni a helyi lakosokat. Az országban az elsők voltak, akik a város nevét rovásírással is megjelölték a ki- és bevezető főútszakaszokon. Most megnyílt a székelykeresztúri Székely Ifjak Fórumának (SZIF) irodája. A fórum elnöke, Kiss József elmondta, az utóbbi években a közéletből való kimaradásukat az irodahelyiség és a modern felszerelés hiánya okozta. Az információs és tanácsadó iroda létrehozására benyújtott pályázatukat elfogadták. Az iroda pályázatokat is előkészíthet, de iskolai, egyetemi felvételikhez szükséges információkkal is ellátja az érdeklődőket. /Szente B. Levente: A Székely Ifjak Fóruma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 19./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998