udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Karoly Szakkozepiskola (Csikszereda)

1998. március 24.

Csíkszeredán a Székely Károly Ipari Líceumban ünnepélyes keretek között - a testvérlíceumok küldöttségének részvételével - zajlott le az intézmény névadója, Székely Károly emlékplakettjének /Hunyadi János szobrászművész alkotása/ felavatása. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt a Csíkszeredából elszármazott Márkos András rajzainak kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2000. április 12.

Burus János, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanára hosszabb ideje vezet már néprajzi szakkört, ápr. 11-én tudományos ülésszakon mutathatták be tanítványai helytörténeti, helyismereti, néprajzi kutatásaik eredményeit. A rendezvényre 25 kisdolgozatot állítottak össze, a legtöbben helynévi, személy-, gúny- és ragadványnév-gyűjtést végeztek el, de nem hiányoztak a helytörténeti, -történelmi írások sem. A dolgozatok a diákok szülőhelyeiről, Csíkról, Kászonról és a Gyimesekről szólnak. Az ülésszakkal egy időben és helyszínen "Ne menjen feledésbe!" jelszóval kiállítást is rendeztek a tanulók által hozott néprajzi anyagokból. /Diákok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2000. október 24.

Okt. 23-án a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola múzeum-szobájában megnyílt a néprajzi gyűjtemény. Burus János tanár irányításával a diákok - néprajzi körük a Nagybükki Társaság nevet vette fel - értékes néprajzi anyagot gyűjtöttek össze. Ez lett az alapja ennek az új iskolamúzeumnak. /Kristó Tibor: Iskolamúzeumot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2000. november 12.

Németországi támogatók érkeztek az árvaházat kinövő fiatalok felkarolására hivatott csíksomlyói Csibész Alapítványhoz. A vendégek megtekintették a támogatásukkal készülő új autójavító Csibész-műhelyt és inasiskolát. A közel 600 000 DM értékű beruházást német támogatók biztosítják. Az autószerelő-inasiskolát a Székely Károly Ipari Szakközépiskolával közösen fogják működtetni, a műhelyben pedig 40-45 személyt tudnak majd foglalkoztatni. /Csibész-műhely, német segítséggel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

2001. május 2.

Ápr. 28-án ünnepélyes átadták Csíkszeredán a Csibész Alapítvány legújabb létesítményét, az autószerelő- és oktatóműhelyt. Német segítséggel, félmillió márka beruházással épült fel a műhely, derült ki Gergely István alapítványi elnök beszédéből. A jövőben a Csibészek mellett a Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályának növendékei is itt gyakorolnak. Jakubinyi György érsek felszentelte és megáldotta a létesítményt. /Újabb műhely a Csibészeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2002. május 8.

A Székely Károly Szakközépiskolában /Csíkszereda/ működő Nagybükki Néprajzi Társaság Burus János körvezető tanár irányításával idén is megtartotta tudományos ülésszakát, amelyre 20 kisdolgozatot készítettek a diákok vallási néprajz, helytörténet-helyismeret, népszokások, műemlékek, népi kismesterségek stb. témakörből. /Sipos Gábor, Csíkszereda: Tudományos ülésszak és vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2002. június 7.

Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2002. június 14.

Hargita megyében 11 kilencedik osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt esztendőben - számolt be Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő a változásról, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az osztálylétszámok 25-ről 28-ra növekedtek. Az elmúlt évi 108 osztály helyett idén 97 kilencedik osztály indul, esti osztály pedig nem szerepel az ez évi Hargita megyei beiskolázási tervben. A főtanfelügyelőnő azt is elmondta, hogy elméleti osztályokban csupán azon diákoknak érdemes tanulniuk, akik egyetemen szeretnék tanulmányaikat folytatni. Nincs értelme munkanélkülieket képezni - tette hozzá. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban idén 5 kilencedik osztály-, az Octavian Goga Kollégiumban-, a Székely Károly- és Kájoni János Iskolaközpontban 4-4 osztály, az Építészeti Líceumban és a Venczel József Iskolaközpontban 3-3 osztály, a Nagy István Művészeti Líceumban és a Segítő Mária Líceumban 2-2 kilencedik osztály indul. /(Hátsekné Kovács Kinga): Kevesebb kilencedik osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2002. október 24.

Az 1956-os magyar forradalom hőseire emlékeztek okt. 23-án Csíkszeredában, délután pedig a csobotfalvi templom falánál elhelyezett kopjafánál. Hasonló ünnepségeket szerveztek a megye több településén. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a csíkszeredai Németh Géza Egyesület, valamint a helyi önkormányzat és RMDSZ által szervezett ünnepi megemlékezésen, a Kalász negyedi temető bejáratánál, az ötvenhatos események kapcsán elítéltek emlékére emelt kopjafánál tíz, volt ötvenhatos jelent meg. - Az 1956-os forradalom újból helyre tette a nemzet becsületét a történelemben - hangsúlyozta köszöntőbeszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. A magyar történelmi egyházak papjai ünnepi beszédükben az ötvenhatos események és eszmék tanulságait vonták le. A hajdani erdélyi ötvenhatos Szilágyi Árpád, az Amerikában új hazát kereső, majd nemrégiben hazatelepedett volt politikai fogoly Wass Albert Üzenet haza című versét mondta el. A csobotfalvi ötvenhatos emlékműnél egyházi szertartás keretében emlékeztek a három kivégzett csíki ötvenhatosra: Orbán István, Tamás Imre és Tamás Dezső mártírokra. A Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző folyosóján kis fénykép- és könyvkiállítást rendeztek be az esemény tiszteletére. Székelyudvarhelyen okt. 23-án a főtéri Üldözöttek és Áldozatok emlékművénél emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Szász Jenő polgármester köszöntőbeszéde nyitotta az ünnepet, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség elnöke; Páll László, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége udvarhelyi fiókjának elnöke mondott megemlékező beszédet. /Megemlékezések megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2003. október 24.

A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában három éve működik egy kis múzeum. A Burus János tanár által gyűjtött népművészeti anyag mellett az 56-os forradalom emlékére készített fotóösszeállítást, dokumentum- és könyvkiállítást is megtekinthetik most az érdeklődők. Ferencz Erzsébet pedig gyapjúszőnyegeit és keresztszemes hímzéseit mutatta be. /Kiállítások a Székely Károly Szakközépiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2003. október 24.

Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2004. április 9.

Megnyílt több mint ötszáz képeslap és háromszázötven tojás gyűjteményes kiállítása a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bentlakásában. Burus János tanár diákjai rendszeresen gyűjtenek, tanulnak, és létrehozták a Nagybükki Néprajzi Társaságot. Az iskola mintegy ötven diákja a választható tantárgy keretében – immár öt éve – helytörténetet, népismeretet és néprajzot tanul. A diákok gyűjtötték össze a kiállítás anyagát. Elsőként Erdélyben, diákok számára Kútfő névvel saját kiadvány megjelentetésére is készülnek. A kis magyar néprajz diákoknak alcímet viselő, negyven oldalas kiadványt első alkalommal májusban szeretnék megjelentetni. Minden számban tervezik szakember dolgozatának közlését. /(Daczó Dénes): Húsvéti színvarázs az iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2004. június 11.

Megjelent a Kútfő, a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóiratának első száma. /A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola diákjai Burus János tanár vezetésével hozták létre a Nagybükki Néprajzi Társaságot./ A folyóirat – kis magyar néprajz diákoknak alcímmel – a székelyföldi húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat ismerteti. A jövőben szeretnék a lapban más vidékek, néprajzi tájegységek hagyományait, szokásait is bemutatni. /Kútfő diákoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2005. február 26.

A csíkszeredai Székely Károly Alapítvány kiadásában immár második alkalommal jelenik meg a Székely Károly Szakközépiskolában működő, Burus János tanár vezette Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő. A iskolai néprajzi kör diákjai ezúttal a téli ünnepkörhöz kapcsolódó kutatásaikat tették le az olvasó asztalára. Újdonságnak számít az is, hogy a folyóiratban a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Mirk László által irányított néprajzi körének diákjai is közölnek dolgozatokat a Kútfőben. /Kristó Tibor: Kútfő másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2006. június 7.

Nehézségek árán született meg az újabb nagy sikerű rockopera, a Székely Golgota. Ez, a mintegy 64 szereplőt felvonultató előadás, már a harmadik rockzenésített darabja Papp Kincses Emesének és a Role együttesnek, a szabadtéri Ne késsetek harangok rockopera és az Árpád-házi Szent Erzsébet oratórium után. Előzetes anyagi támogatás nélkül született meg ez az előadás. A megyenapok keretében kétszer előadott Székely Golgota hiteles történeten alapszik, melyet Papp Kincses Emese tudatosan a székely történelemből merítve írt meg először prózában, majd rímbe szedve. Ő szerezte a versek alapdallamát is. A madéfalvi veszedelem sorsfordító, tragikus momentumait elevenítette meg, amelynek számos, mához szóló üzenete van: semmiféle hatalom előtt meghajolni nem szabad, a székely nép szabadságszeretete olthatatlan. Az egész produkció az itthonmaradás és megmaradás fontosságát hirdeti. A tömegjelenetekben a Márton Áron Gimnázium, valamint a Székely Károly Szakközépiskola diákjai vettek részt. /Antal Ildikó: A Székely Golgota keresztútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2006. november 3.

1998 augusztusában az olvasó számára addig ismeretlen fiatalember jelentkezett a Hargita Népe hasábjain, bejelentve, hogy több napon át elmeséli indiai élményeit. Bangha Imre 1993-ban végezte a budapesti ELTE magyar–indológiai szakát, fél évig tanított Csíkszeredán a Székely Károly Szakközépiskolában. Bangha Imre az oxfordi egyetemen tanít, vendégtanár a Sapientia–EMTE csíkszeredai részlegén is, továbbá kezdeményezője és irányítója az ennek keretében pár éve létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központnak. „A Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ azon keleti kultúrák tanulmányozását vállalja fel, melyekkel valamilyen módon a székely tudós is kapcsolatban állt, azaz a magyarság közép-ázsiai kapcsolatainak kutatását, a tibetisztikát és az indológiát.” Bangha Imre azóta is következetesen a Kelet-kutatás és indológia számára természetes, európai „háromszögében” – Oxfordban, Budapesten és Csíkszeredában – tartózkodik, többlaki életet élve, rendszeresen megtűzdelve vissza-visszatérő indiai utazásaival. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. Az utazó – tettesként – visszatér. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2007. március 10.

Az erdélyi népszokáskutatás eredményeivel, a néprajzoktatás gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkoztak a kétnapos továbbképzőn részt vevő pedagógusok és előadók Csíkszeredában. Pozsony Ferenc, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke az erdélyi népszokáskutatás eredményeit ismertette. Burus János magyartanár a Székely Károly Szakközépiskolában zajló néprajzoktatásról beszélt, ismertette a félévenként megjelenő Kútfő című, diákoknak szánt néprajzi folyóiratot. /Antal Ildikó: Továbbképző a néprajzoktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2007. október 24.

Magyar népi díszítőművészeti kiállítás nyílt október 23-án az iskolában működő Nagybükki Néprajzi Társaság szervezésében a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában. Csiszer Imre fafaragó több mint 800 kidolgozott mintaváltozatból nyújtott ízelítőt rajzain keresztül, de a felsorakozatott faragott pásztorbotok, bunkósbotok, talpas guzsalyok és fejszék díszeit és ritmikus elemeit is megmutatta. /Díszítőművészeti motívumok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2007. december 21.

Burus János, a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont tanára szerkeszti a negyedévenként megjelenő Kútfő folyóiratot. A napokban megjelent új szám a népszokásokra összpontosít, a tavaszi és a téli ünnepkörhöz fűződő hagyományokra. Az iskolaközpont néprajzi körének tanulói és tanárai írásai mellett a szakma kiválóságainak tanulmányai is megjelennek a Kútfőben. János Pál nyugalmazott csíkszeredai múzeumigazgató további munkára buzdította a diákokat. /Kristó Tibor: Tiszta vizet inni a Kútfőre kell menni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2008. január 28.

Megjelent a Kútfő /a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány, valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata/ új száma, Burus János a főszerkesztő. A fejlécen olvasható alcím: kis magyar néprajz diákoknak. A szerzők között pedagógus, lelkész, néprajzos és diák egyaránt szerepel, a témákat tekintve a rovatok adnak eligazítást: Vallási néprajz, Tavaszi ünnepkör, Helyismeret, Örökségünk, Emlékidéző, Névtan, Dokumentumok. /P. Buzogány Árpád: Néprajz kisebbeknek és nagyobbaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2008. március 26.

A József Attila Általános Iskola lehet a csíkszeredai iskolahálózat többéves átalakítási folyamatának egyik szenvedő alanya: az intézménynek át kell költöznie a volt Ady Endre Általános Iskola épületébe. Az így felszabaduló épületre meg nem erősített információk szerint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola és a polgármesteri hivatal egyaránt szemet vetett. Ferencz S. Alpár, a József Attila iskola igazgatója nem ért egyet a költöztetéssel. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere szerint a város iskola-hálózata 2004 óta jelentős átszervezésre kényszerült. A művészeti iskola és egy óvoda megépülése, valamint a Székely Károly Szakközépiskola felújításra szoruló bentlakása új helyzetet eredményezett. /Kozán István: Költöztetnék a József Attila Általános Iskolát? – Szemet vetettek az iskolaépületre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./

2008. szeptember 9.

Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./

2008. november 11.

November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2009. május 8.

Ezer példányban (!) jelent meg a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő [2009. Tavasz – Tél, V. évfolyam 1–2., (910.) szám]. Néhány közlés a kiadványból: A csíki magyar örményekről ír Beder Tibor, illetve az Ajtony Gábor–Ajtony Zsuzsa szerzőpáros; a csíkszeredai dalegyesület történetét Gergely András taglalja; István Lajos a régi korondi lakodalom leírására vállalkozott; Adorjáni Károly a désfalvi aratókalákáról, Gidó Mária a Felső- Nyárádmente „Szentföldnek” is nevezett tájegységének határkerülési szokását idézte fel. /(bölöni): Gazdagon buzogó Kútfő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2009. december 10.

A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában működő Nagybükki Néprajzi Társaság meghívta Lakatos István tanárt, aki december 10-én ismerteti most megjelent Csíkszentmiklós, a megtartó falu című monográfiáját. /Falumonográfiát mutatnak be. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998