udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 162 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Miko Kollegium /Sepsiszentgyorgyi Reformatus Kollegium/ (Sepsiszentgyorgy)

1996. szeptember folyamán

A kolozsvári Református Teológiai Intézetben aug. 12-én köszöntötték dr. Tőkés István nyugalmazott professzort 80. születésnapján. Tőkés István /sz. 1916. aug. 8-án a Háromszék megyei Málnás községben/ a középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Református Teológiai Fakultásra ment, majd németországi tanulmányútra küldték professzorai. 1940-ben kinevezték Kolozsvárra, püspöki titkári állásba. Különböző egyházi tisztségeket töltött be, emellett tanulmányokat, tucatnyi könyvet írt, 1973-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig teológiai tanár, professzor volt. Munkáival lerakta egy teljes magyar nyelvű újszövetségi magyarázat alapköveit. /Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz./

1990. január 25.

Sepsiszentgyörgy reprezentatív iskolája falára újra felkerült a Székely Mikó Kollégium név. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

1990. február 10.

Febr. 10-én mintegy 40 ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. Mindenki könyvet és égő gyertyát vitt a kezében. A Székely Mikó Kollégiumtól indult a tömeg. Végül Sylvester Lajos, az RMDSZ megyei vezetője mondott beszédet. /Mátyás Árpád: Békés tömegtüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti, hogy anyanyelvi oktatást követelnek minden fokon, az óvodától a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemekig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

1990. május 18.

Mihai Sora közoktatási miniszterhez írt nyílt levelet három iskolaigazgató és egy tanfelügyelő /Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium, Erdélyi László, a 3. Számú Ipari Líceum igazgatója és Tulit Ilona tanfelügyelő/, arra reagálva, hogy az utóbbi hónapokban a Kovászna megyei magyar pedagógusokat alaptalanul megrágalmazta a sajtó és a televízió. Kérik, hogy névtelen feljelentés alapján ne indítsanak vizsgálatot, a kivizsgálások eredményét tegyék közzé minden olyan fórumon, ahol a vádak elhangzottak. /Nyílt levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

1992. január 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1991. dec. 14-én tartotta első közgyűlését Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az RMPSZ kiemelten fontos célja a tanügy demokratizálása. Tervbe vették a Szülők Országos Testületének megalakítását. Az RMPSZ társszervezetként csatlakozik az RMDSZ-hez, olvasható az RMPSZ elnökségének közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1992. május 31.

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1995. február 8.

Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./

1995. február 17.

Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./

1995. november 25.

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség felhívására nov. 25-én kétezer szülő és tanuló alkotott élőláncot Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva az oktatási törvény ellen. Az előző napon a Székely Mikó Kollégium körül volt hasonló gyertyás megmozdulás, mintegy háromezer résztvevővel. A rendőrség szerint pénzbüntetés vár a szervezőkre, mert nem kértek előzetesen engedélyt a hatóságoktól. Számos más településen folyt hasonló tiltakozó akció. /Új Magyarország, nov. 27./

1995. november 28.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. február 22.

A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1996. november 23.

Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

1996. november 30.

A politikai fordulattól azt várják, hogy módosítsa a tanügyi törvényt, fejtette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója. A legfontosabb gond, hogy anyanyelven lehessen felvételizni. Többször felajánlották a tanügyminisztériumi vezetőknek, hogy szakmai továbbképzésben konzultáljanak velük, de ez soha nem történt meg az elmúlt öt évben. /A szövetség öt éve, 1991. dec. 14-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban./ Kérték, hogy a Bolyai Nyári Akadémiát ismerjék el alternatív továbbképzési formának. Szükséges lenne, hogy a nemzetiségi oktatásnak intézményes felügyelete legyen, egy államtitkárság. A felekezeti iskolák visszaállítása szintén szerepel a szövetség céljai között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./

1996. december 11.

Dec. 9-én bombariadó volt Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. Reggel az iskola igazgatóhelyettesnőjét felhívták és egy férfihang románul ezt mondta: "Meghaltok mind magyarok, bomba van az iskolában." Bíró Béla igazgató értesítette a rendőrséget. Az iskolát kiürítették, bombát nem találtak. Az 1700 diákból mintegy 1300 tartózkodott az épületben a bombariadó idején. Az igazgató különösen elítélendőnek nevezte az etnikai megfélemlítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. január 11.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1997. szeptember 4.

Gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének - akinek adományából létesült Sepsiszentgyörgy híres iskolája, a Székely Mikó Kollégium - szobrot szeretnének állítani . A Gróf Mikó Imre szoborbizottság adakozásra szólít fel mindenkit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

1997. október 20.

Okt. 20-án küldöttség élén Romániába látogatott Horn Gyula miniszterelnök, viszonozva Victor Ciorbea kormányfő márciusi budapesti látogatását. Horn Gyulát a repülőtéren Adrian Severin külügyminiszter üdvözölte, akivel rögtön külön-megbeszélést tartottak. A magyar küldöttség tagjai között több miniszter mellett Tabajdi Csaba politikai államtitkár is jelen volt. Horn Gyula tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel, aki kijelentette: a látogatás fontos állomás a két ország kapcsolatainak folyamatában. Horn Gyula válaszában elmondta, szeretné, ha ezek a találkozók gyakorlattá válnának. "Az ön kormány több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat." Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében - mondotta a magyar miniszterelnök. - Horn Gyula helikopteren néhány órás látogatásra Sepsiszentgyörgyre érkezett. A városban Orbán Árpád Kovászna megye tanácselnöke és Gheorghe Tatu prefektus magyarul, illetve románul köszöntötte. A magyar kormányfő eszmecserét folytatott a megye vezetőivel, a téren üdvözölte a lakosokat, majd a Székely Mikó Kollégiumba látogatott, ahol a sajtó képviselőivel is találkozott. Este visszatért Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A magyar kormányfő Sepsiszentgyörgyön mondott rövid beszédében kifejtette: "megvan a reális esélye, hogy itt a székelyek, a magyarok valóban egyenjogúak legyenek. És ez óriási dolog." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

1997. október 23.

A forradalom negyvenéves évfordulójára, 1996-ban jelent meg a Magyar '56 című tanulmány-gyűjtemény második Megtorlás, ellenállás, emigráció Magyarországon, a Kárpát-medencében, Nyugaton alcímet viselő kötete a Magyarok Világszövetsége 1956-os Bizottságának kiadásában, Székelyföldi Ágoston szerkesztésében. A kötetben az erdélyi megtorlásokat Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István foglalta össze. Az utóbbi tanulmányából a sepsiszentgyörgyi ellenállókra vonatkozó részt közölte a Háromszék. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium néhány diákja - fellelkesülve a forradalom eszméin - elhatározta, hogy szervezetet alakít, ez lett a SZIT, a Székely Ifjak Társasága. Titoktartási szerződést kötöttek és mindegyikük elmondta az ünnepélyes esküt, ebben szerepelt, hogy mindent megtesznek az erdélyi magyarság fennmaradásáért és Magyarországhoz csatolásáért. 1957. március 15-én titokban megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. Ennek nagy hatása volt. A rendőrség nem jött rá arra, hogy kik voltak a koszorúzók. A következő évben meg akarták ismételni a koszorúzást, akkor viszont elkapták őket. 1958-ban volt a tárgyalás a katonai törvényszéken, Macskási Pál volt a bíró. Kilenc diákot ítéltek el, a kiskorú vádlottakat sok évre ítélték, az elsőrendűt, Szalai Andrást 18 évre, a másodrendűt, Szabó Lajost 15 évre, a többi is súlyos börtönbüntetést kapott. A vádirat szerint: "A banda tagjai soviniszta elvakultságukban nem átallották 1957. március 15-én titokban koszorút elhelyezni a '48-as emlékmű talapzatára, de az '56-os magyar ellenforradalmárok emlékére." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

1998. január 9.

Sepsiszentgyörgyön néhány éve indult a katolikus és a református tagozat. Jelenleg a katolikus tagozat ideiglenesen szünetel, a református viszont előlépett önálló középiskolává, ez az egyházkerület egyetlen református középiskolája. Bustya János, a Református Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy kényszerhelyzetben lett önálló az iskola. Az oktatási törvény szerint ugyanis a felekezeti tagozat az iskolában évfolyamonként csak egy osztályt indíthat. Ezt a korlátot csak úgy oldhatták föl, hogy önálló iskolát indítottak, ilyenkor a hivatalos neve teológiai líceum, és akkor a teológiai mellett más szakokat is lehet indítani. Ez a középiskola segíti a szegényebb tanulókat: a 160 fős diákságból negyvenen ingyen étkeznek, huszonöten pedig ösztöndíjban részesülnek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

1998. május 18.

Máj. 18-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Városi Szervezete, az EMKE Háromszéki Mikes Egyesülete közös szervezésében a Székely Mikó Kollégium Dísztermében, majd a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Domokos Géza írót és műfordítót, a Kriterion Könyvkiadó egykori alapító igazgatóját, a Kriterion Alapítvány elnökét, az RMDSZ volt elnökét. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Domokos Gézának a romániai magyar közéletben kifejtett kiemelkedő politikai és kulturális tevékenységéért. A magas kitüntetést a sepsiszentgyörgyi városházán rendezett fogadáson Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete adta át az ünnepeltnek, akit köszöntött Albert Álmos polgármester és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen jelen volt az erdélyi magyar művelődési és közélet számos személyisége, köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, több RMDSZ-szenátor és képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

1998. július 27.

Kovászna megyében három középiskolában az érettségizők fele megbukott, román nyelvből kaptak a legtöbben elégtelent. A bukási listát a kézdivásárhelyi Apor Péter és Gábor Áron Iskola vezeti, majd a Textilipari Iskola /Sepsiszentgyörgy/ követi. A Mikes Kelemen Líceumban 8, a Székely Mikó Líceumban 13 tanulónak nem sikerült az érettségi, mindegyiknek román nyelvből. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely, független hetilap), júl. 18-24., III. évf. 27. sz./ A Székely Hírmondó főszerkesztője Kovács Mária. A lapot a Media Design & Print Kft. adja ki.

1998. október 27.

1989 után kezdték újraindítani a református iskolákat, 1990-ben Nagyváradon, Zilahon és Szatmárnémetiben és Kolozsváron indult református középiskolai osztály, emlékezett vissza Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. 1991-ben indították el Nagyenyeden a szórványiskolát, ma már Nagyenyed és Kolozsvár iskolájának bentlakása is van. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület taktikája az, hogy az iskola indulásakor jó feltételeket biztosít a működéséhez, az Erdélyi Református Egyházkerület taktikája viszont az, hogy az egykori kollégiumi épületeket rendezi meg. Marosvásárhelyen két év után tudtak csak helyet szerezni a Bolyai Líceumba. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiumba, Székelyudvarhelyen a Bod Péter Tanítóképzőbe már könnyebb volt bekerülni. Kézdivásárhelyen is van református kollégium. - Ismeretes, hogy faluhelyen egyre több faluban szűnnek meg az iskolák. A megszűnő iskolák helyett szórvány iskolaközpontokat szeretnének létrehozni. 1997-ben elhatározták, hogy kísérleti jelleggel Kolozs megyében 14 elemi iskolai osztályt indítanak, kérték az engedélyezést a tanfelügyelőségtől, a minisztériumtól, a vallásügyi államtitkárságtól. A megyei tanfelügyelőség nem is válaszolt. /Makkay József: Kik nem támogatják az egyházi oktatást? Szélmalomharc intézményeink újraszervezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

1998. november 14.

Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1999. október 23.

Okt. 22-én iskolaalapítókra, -fenntartókra, az iskola mindenkori diákjaira, tanáraira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium létesítésének 140. évfordulója alkalmából. Gróf Mikó Imre adománya lehetővé tette a háromszéki iskola fennmaradását. 140 gyertyát gyújtottak meg a kollégium ablakaiban, emlékezőül. Megkoszorúzták a Mikó-szobrot és az emléktáblát, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Mikó-kiállítást, megszemlélték a kollégiumi könyvtárban rendezett iskolatörténeti kiállítást. Emléktáblát lepleztek le, a Vártemplomnál kopjafakoszorúzás következett, este színházi emlékműsor és táncház zárta a megemlékezés napját. /A Székely Mikó Kollégium 140 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Fekete Réka: 140 éves a Székely Mikó Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

1999. december 21.

Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. március 8.

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. április 18.

Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2000. május 29.

A millennium jegyében Évezredes harcaink elnevezéssel történelmi vetélkedőt hirdettek magyarországi és határon túli magyar diákoknak. A döntőt néhány napja Egerben tartották. Az erdélyi versenyzők regionális döntője Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában volt. Az első helyezett a házigazdák csapata lett, a második díjat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium versenyzői vihették haza. Az Egerben tartott döntőn öt magyarországi, valamint egy-egy kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és erdélyi csapat mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. Az erdélyi csapat negyedik lett, és elnyerte az Ifjúsági és Sportminisztérium különdíját. A diákok tíznapos kárpátaljai jurtatáborozáson vehetnek részt a nyár folyamán. /Kulcsár Andrea: Negyedik lett az erdélyi csapat. Történelmi vetélkedő Egerben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2000. szeptember 4.

Szept. 3-án temették dr. Székely Zoltánt /sz. Dés, 1912. nov. 18./, Délkelet-Erdély legjelentősebb régészét. A 88 évvel ezelőtt Désen született tudós életpályája, alkotómunkája elválaszthatatlanul kapcsolódott a Székelyföldhöz, Sepsiszentgyörgyhöz, ahol 1937-től élt, s amelynek díszpolgára. A Székely Mikó Kollégium tanáraként, majd 1949-től 1990-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójaként maradandót alkotva rangos kutatóműhellyé alakította az intézményt. Személyiségével meghatározta a térség régészetének utolsó fél évszázadát. Akkor került a múzeum élére - olvasható a Székely Nemzeti Múzeum közleményében-, amikor a háború után a hatalom a kommunisták kezébe került. Ezekben a roppant nehéz, ellentmondásos, nemzetiségi létünk szempontjából kedvezőtlen évtizedekben állott a múzeum élén, és tette azt, amit tehetett, mentette azt, ami menthető volt. Munkálkodott azon, hogy a lehetőségek határán belül a múzeum megőrizze elődeink által kimunkált értékeit". Erdély ős, ó- és középkori történetének vizsgálatában értékes hozzájárulással gazdagította múltunk értékeit. Erdély / Székelyföld történetére vonatkozó szakközleményei jelentek meg világnyelveken is, nevét a romániai magyar tudományos élet nagyjai között tartják számon. A kilencvenes évi változásokat követően végre teljes egészében közölhette a zabolai-petőfalvi Árpád-kori temetők általa kiásott gazdag leletanyagát. És ami hasonlóan maradandó érték: irányításával regionális kiadványok jelentek meg a kutatásokról, támogatásával a régészek, kutatók új nemzedéke nőtt fel, akik továbbvihetik az elődök felvállalta szép munkát. /(Flóra Gábor): Értékeinket gazdagítva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. november 7.

125 évvel ezelőtt volt a Székely Nemzeti Múzeum első kiállítása, mely egybeesik a múzeum alapításában meghatározó szerepet játszó Cserey Jánosné Zathureczky Emília halálának évfordulójával. Ebből az alkalomból nov. 3-án emléktáblát helyeztek el a Székely Mikó Kollégium falán, ahol a Sepsiszentgyörgyre szállított muzeális anyag először otthonra lelt. Vetró András plakettje Zathureczky Emília képmását örökíti meg. A múzeum-kollégium építő kapcsolatáról Cserey Zoltán megbízott múzeumigazgató, illetve Szabó Judit muzeológus beszélt. Nov. 4-én a Székely Nemzeti Múzeumban tartották az emlékező ünnepséget. /Múzeumalapítókra emlékeznek. Múzeumalapítókra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998