udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 344 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-344
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekely Nemzeti Muzeum (Sepsiszentgyorgy)

1991. február folyamán

Ebben az évben indult a Székely Nemzeti Múzeum Füzetek, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kiadványa.

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1990. március 28.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

1990. április 6.

Eláll az ember lélegzete, írta Árkosi István, Székely Zoltán dakológus, régész, múzeumigazgató nyilatkozatát /D. Kiss János: Beszélgetés Székely Zoltánnal, a volt (és leendő?/ Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával, Valóság, febr. 16./ olvasva. Árkosi szerint Székely Zoltánhoz hasonló lakája kevés volt a régi hatalomnak. Árkosi kétségbe vonta, hogy Székely mentette volna meg a múzeumot. Meg kell kérdezni erről Ferenczi Istvánt vagy Demény Lajost, ajánlotta. /Árkosi István: Egy székely dakológus megdicsőül. /Valóság (Bukarest), már. 9./ Székely Zoltán rágalmazásnak minősítette Árkosi István írását, mondván, nem ő a székely dakológus, hanem Ferenczi Sándor. Székely Zoltán kifejtette, hogy amikor Brassóba akarták elszállítani a könyvtárat, akkor ő lepecsételtette a könyvtárat és az ittmaradt a múzeumban. /Székely Zoltán: Példák gerincességre. /Valóság (Bukarest), ápr. 6./

1991. március 2.

A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy) ma nyitják meg az utóbbi fél évszázad legjelentősebb adományozójának emlékére rendezett kiállítást. Dr. Horváth Miklós értékes festményeket és antik bútorokat adományozott a múzeumnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

1991. december folyamán

Ebben az évben indult a Székely Nemzeti Múzeum Füzetek, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kiadványa.

1992. október 24.

Két éve áll a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ élén Kónya Ádám. Elmondta, mennyi a tennivaló, hogy újra berendezzék a múzeumot a diktatúra kötelezően előírt kiállításai után. Egy jó néprajzosra szükségük van. Támadták a múzeumot azzal, hogy önkényesen megváltoztatta a nevét. Valójában a múltban is elismerték ezt a nevet, hiszen a hivatalos közlönyben, a Monitorul Oficialban 1936-ban Székely Nemzeti Múzeumként vették nyilvántartásba. /B. Kovács András: Beszélgetés a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. március 11.

Elhunyt a 80 éves Magyarországon élő, de tudományos munkássága révén az erdélyi műemlékekhez ezernyi szállal kapcsolódó dr. Entz Géza. Herder-díjjal jutalmazott művészettörténész életműve negyedéves egyetemistaként 1937-ben megjelent, a műgyűjtés történetét felvázoló könyvével kezdődött és fél évszázad múltán Szabolcs-Szatmár megye műemlékei című munkájával zárult. Kiemelkedő munkái között van A gótika művészete, Gótikus építészet Magyarországon, A Mátyás-templom és a Halászbástya. Több erdélyi műemlékeknek szentelt kötete született: Szolnok-Doboka műemlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház. Számtalan tanulmánya között vannak a székelyföldi templomerődökről szólók. /Székely Nemzeti Múzeum, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság: A gótiak szerelmesének halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

1993. november 7.

Jeszenszky Géza külügyminiszter nov. 6-7-én kétnapos erdélyi magánlátogatáson vett részt. Nov. 6-án Kézdivásárhelyen jelenlétében leleplezték távoli őse, Túróczi Mózes, Gábor Áron segítőtársa szobrát /Vetró András alkotását/. Kézdivásárhelyen Marcel Dinu külügyi államtitkár köszöntötte a magyar külügyminisztert. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy természetesnek kellene, hogy legyen egy-egy rendezvényen való diszkrét, nem hivatalos részvétel. Fontosnak tartotta, hogy a két ország polgárai szabadon utazhassanak egymáshoz. Sajnálkozását fejezte ki egyes román lapok túlzásba vitt vádaskodásai miatt. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, Csíkszeredán a város vezetői fogadták, megtekintette a Csíki Székely Múzeumot, majd a csíksomlyói templomban, Nagy Imre festőművész csíkzsögödi emlékházában és Sepsiszentgyörgyön is járt, ahol a városok vezetőivel tartott megbeszélést. Megtekintette Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumot és Sepsiillyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot. /Jeszenszky Géza romániai magánlátogatáson. = Kézdivásárhelyen felavatták Túróczi Mózes szobrát. = Magyar Hírlap, nov. 8., Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

1994. július 5.

Múzeumi szakemberek /köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum munkatársai/ tiltakoztak a főtéri ásatások megkezdése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1995. január 14.

A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1995. március 23.

A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ Kós Károly építészeti hagyatékát mutatják be márc. 20-ától, a kiállítást Kónya Ádám múzeumigazgató nyitotta meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1995. március 27.

Márc. 24-25-én rendezték meg Baróton a reneszánsz napokat. A szervező a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt. Berszán István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékének tanársegéde Erdély reneszánsz kori irodalmáról tartott előadást, majd a helyi színjátszók léptek fel. Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Erdély reneszánsz kori művészetéről beszélt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

1995. október 15.

Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1995. november 28.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. február 3.

Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1996. augusztus 8.

Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1996. augusztus 8.

Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1996. augusztus 13.

Számos félreértés él a köztudatban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtáráról, adott tájékoztatást Tiboldi Zoltán, a múzeum könyvtárosa. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint például az Apor-kódex megsemmisült, valójában ma is a könyvtárban van. 1944 szeptemberében a múzeum és a könyvtár legértékesebb részét ládákba csomagolták és vonaton el akarták szállítani, hogy a háborús pusztítástól megmentsék. Azonban a vasúti kocsit telitalálat érte, így a gyűjtemény megsemmisült /székely varrottasok, az éremtár, régi fegyverek, 2050 könyv és 23 ezer levéltári tétel, ezek között voltak Háromszék lustrái, adománylevelek, de ősnyomtatványok is voltak az elégett állományban. Azonban nem minden becsomagolt ládák vittek el, így sok érték megmaradt. A könyvtár jelenleg nehezen áttekinthető, mert nincs szakszerűen csoportosított, katalogizált rendszer. Az állományt évtizedeken át nem lehetett gyarapítani, 1990-től megindult a bővítés, a támogatás a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és más intézmények részéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 13./

1996. augusztus 13.

Számos félreértés él a köztudatban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtáráról, adott tájékoztatást Tiboldi Zoltán, a múzeum könyvtárosa. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint például az Apor-kódex megsemmisült, valójában ma is a könyvtárban van. 1944 szeptemberében a múzeum és a könyvtár legértékesebb részét ládákba csomagolták és vonaton el akarták szállítani, hogy a háborús pusztítástól megmentsék. Azonban a vasúti kocsit telitalálat érte, így a gyűjtemény megsemmisült /székely varrottasok, az éremtár, régi fegyverek, 2050 könyv és 23 ezer levéltári tétel, ezek között voltak Háromszék lustrái, adománylevelek, de ősnyomtatványok is voltak az elégett állományban. Azonban nem minden becsomagolt ládák vittek el, így sok érték megmaradt. A könyvtár jelenleg nehezen áttekinthető, mert nincs szakszerűen csoportosított, katalogizált rendszer. Az állományt évtizedeken át nem lehetett gyarapítani, 1990-től megindult a bővítés, a támogatás a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár és más intézmények részéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 13./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. szeptember 20.

1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1997. január 28.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1969 és 1986 között jelentette meg az ALUTA évkönyvet. Az újabb évkönyv, az ACTA 1995 nem csupán a Székely Nemzeti Múzeum, hanem a csíkszeredai Székely Múzeum évkönyve is. Ezt az évkönyvet Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa mutatta be. A 400 oldalas évkönyv 200 példányban jelent meg, ez egyelőre csak az intézményközi cserét biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

1997. június 7.

Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter erdélyi körútjának első állomása Brassó volt. Brassóból a Magyar Bálint vezette küldöttség jún. 7-én a kora esti órákban érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, ahol a megye vezetői üdvözölték. Orbán Árpád megyei tanácselnök rövid tájékoztatójában bemutatta Háromszék iskola- és kulturális hálózatát. Magyar Bálint szólt a diplomák kölcsönös elismerésének jelentőségéről. Orbán Árpád elmondta, hogy ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem 25 fővel főiskolai szintű menedzserképzést indít Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi miniszter a témáról szólva úgy vélekedett, hogy a távoktatás helyett egyre inkább állandó és helyben megtelepülő felsőoktatási intézményekre van szükség a térségben. Kifejtette, hogy a magyar kormány oktatáspolitikája ez utóbbit, valamint a határon túli magyarok hazai részképzését támogatja. Hozzátette, hogy az erdélyi egyetemek kérdését a román kormánynak, az egyetemeknek és a magyar közösségeknek együtt kell megvitatniuk. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./ A vendéglátók elmondták, hogy csak a művelődés irányításában történt meg a decentralizálás, majd az oktatás gondjairól szóltak. A megyében az országos átlagnál is nagyobb a szakképzett pedagógusok hiánya, sürgető tehát az egyetemi, főiskolai képzés bővítésének megoldása. A vendéglátók beszámoltak a közelmúltban átadott Mikes Művelődési Központ beindításáról. Magyar Bálint küldöttségével ellátogatott a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol Kónya Ádám igazgató fogadta a vendégeket. Este a helyi kábeltelevízióban Magyar Bálint tájékoztatott a megkötött egyezményről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1997. augusztus 19.

Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1997. október 25.

Okt. 25-én tartották Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében "A Hargita, Kovászna és Maros megyei bölcsészet- és történelemtudományi magyar tudományos kutatás szerveződési lehetőségei" című tanácskozást, melyen a térségbeli érintett intézmények, tudományos műhelyek, közgyűjtemények képviselői vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-344




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998