udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelyfoldi Termek Egyesulet

2009. július 11.

A Csapó József által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első termék. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Tulit Attila, a T3 Kiadó igazgatója Sepsiszentgyörgyön mutatta be a háromnyelvű kiadványt, melynek célja, hogy a szélesebb közönség is megismerje, miként képzelik el a székelyföldi autonómiát, a székelyföldi jövőt, hiszen a statútumot eddig jórészt csak a szervezet internetes oldalán tanulmányozhatták az érdeklődők. A könyv egyébként az első ,,hivatalos” székelyföldi termék, bejegyezték ugyanis a Székelyföldi Termék Egyesületet, és hivatalosan is levédték a márkanevet. /Farcádi Botond: Az autonómiastatútum az első székelyföldi termék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2009. augusztus 27.

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

2009. szeptember 3.

A két székelyföldi védjegy bejegyzése (nemzetközi és bukaresti szinten) eddig csaknem hárommilliárd régi lej költséget jelentett a megyei tanácsoknak és a szakegyesületnek. Egyelőre még versengenek a márkák. „Több mint tíz termékcsoportra védtük le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy húszezer eurós (846 millió régi lej) költséget jelentett az év elejétől kezdve. Azóta folyton új és új termékcsoportokat vásárolunk” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi alelnöke. A Székelyföldi Termék Egyesület (SZTE) a bejegyzést a nemzetközi szabadalmi hivatalban bonyolította le. Az RMDSZ-es megyei tanácsok augusztus 21-én jegyeztek be egy hasonló jellegű védjegyet, Székely termék névvel, ezt a bukaresti Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) hagyta jóvá. – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök közölte, eddig összesen kétmilliárd régi lejt költöttek a projektre, 18 termékcsoportra foglalták le a nevet. Borboly hangsúlyozta, hogy szívesen együttműködnének Gazda Zoltánnal, a lényeg, hogy „ne legyen vita közöttük”. „Elég, ha egy ország megóvja, és a közösségi-nemzetközi védjegy nem érvényes” – mondta Varga Gábor, a Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) volt elnöke. Szerinte a bukaresti határozat az érvényes, s a székelyföldi márkajelzés legitim képviselői a helyi megyei tanácsok. /Nagy Vajda Zsuzsa: Kié lesz a székely termék? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998