udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelyfoldi Varosok Szovetsege

1999. szeptember 14.

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

2008. augusztus 6.

Az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal bejegyezte a Székelyföld márkanevet, amelynek tulajdonosa Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Demeter a márkanév levédését 2006-ban kezdeményezte. A hivatal idén hagyta jóvá azt. A logón zöld csíkban aranyszínű nap és félhold látható, és a csík meghosszabbításában áll a Székelyföld felirat. Demeter szívesen átengedi a márkanevet Szövetség a Székelyföldért társuláshoz hasonló kezdeményezéseknek, például a Székelyföldi Városok Szövetségének. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az elmúlt héten a Székelyföldi Városok Szövetségének létrehozását kezdeményezte. /Bíró Blanka: Márkanév a Székelyföld. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2008. október 24.

Ötnapos magánlátogatásra érkezett október 23-án Erdélybe Sólyom László köztársasági elnök. A marosvásárhelyi repülőtérre érkező Sólyom László Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott rövid megbeszélést, majd este Csíkszeredában Traian Basescu államelnökkel tárgyalt. A két államfő részt vett és beszédet mondott az 1956-os forradalom mártírjainak emléke előtt tisztelgő rendezvényen. Mindkét politikus a nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében Traian Basescu elmondta: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989 decemberében. Az elnök köszönetet mondott a magyar népnek „az első olyan eseményért, amely bebizonyította, hogy a kommunizmust le lehet győzni”, ezért a kelet-közép-európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Basescu leszögezte: autonómiára ugyanolyan szükség van Caracalon vagy Aradon, mint a Székelyföldön. A beszédek elhangzása után a román államfő elhagyta az ünnepség helyszínét, Sólyom László pedig a csíkszeredaiak társaságában megkoszorúzta az 1956-os forradalom hős áldozatainak adózó Gloria Victis emlékművet, és részt vett a mártírok emlékére tartott ökumenikus imán. Az est a nemzeti ünnep alkalmából ünnepi fogadással és magyar állami kitüntetések átadásával zárult. Október 24-én Sólyom László a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizik, felkeresi a római katolikus Segítő Mária Teológiai Líceumot és a Márton Áronról elnevezett középiskolát, találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, látogatást tesz a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlegén, megbeszélést folytat a megye és a város vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyal. A magyar államfő sűrű programot bonyolít le, megfordul majd Kézdivásárhelyen, Ojtozon, Csíkszentmártonban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és felkeresi a gyimesi csángók vidékét is. Sólyom László programjában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel történő tárgyalás is szerepel. Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – jelentette ki Traian Basescu államfő Csíkszeredában. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföldön tárgyalt Magyarország és Románia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Csíkszeredán a magyar és román elnököt köszöntve Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszédében párhuzamot vont az 1956-os mártír áldozatok nyughelyéül szolgált budapesti 301-es parcella, valamint az Erdélyben és Romániában is fellelhető számos mártírhely között. Erdélyben van egy virtuális 301-es parcella, mondta. „A kommunizmus áldozatai voltak az egyházi iskolák, a közösségi és egyházi vagyonok, a Bolyai Egyetem is annak áldozatává vált, és ezek mind ott vannak a 301-es parcellában” – hangsúlyozta Ráduly. A tömegből többen amiatt zúgolódtak, hogy nem hallatszik a felszólalók beszéde, Sólyom László 1956 fontosságára és külföldi fogadtatására hívta fel a figyelmet, majd kifejtette, igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését. Markó Béla elmondta, ünnepi alkalom az erdélyi magyarság számára, hogy az október 23-i megemlékezéseket a magyar államfő is megtiszteli jelenlétével. „Sólyom László nem először van Erdélyben és Marosvásárhelyen, de Kárpátalján és a Felvidéken is járt már, így ápolva, a pártok felett, a politikán túl, a határon túli magyarsággal a kapcsolatot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Fontosnak tartom azt, hogy Sólyom László a Székelyföldre látogat, hiszen szüksége van a Székelyföldnek az odafigyelésre” – mondta Markó. /Mihály László: Sólyom és Basescu is „odafigyel” Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, tagjai különböző államok lojális állampolgárai” – hangsúlyozta Sólyom László. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli” – fűzte hozzá. Traian Basescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a „magyar gyökerű román állampolgárok” előtt, másrészt tiszteletét kívánja kifejezni a magyar forradalom eseményei iránt. /Sarány István: Román–magyar csúcs az ötvenhatos megemlékezésen. Kölcsönösség és szolidaritás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2008. október 25.

Meghatódottan hallgatta végig Sólyom László köztársasági elnök október 24-én Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban az egyik végzős tanuló gondolatait arról, hogy milyen minőségű oktatásban részesülnek a székelyföldi magyar diákok, és milyen reményeik vannak arra, hogy a szülőföldjükön maradjanak tanulmányaik befejezése után. Sólyom a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizett, találkozott az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegét, felkereste a Segítő Mária Római Katolikus Líceumot és a Márton Áron Gimnáziumot, megbeszélést folytatott Hargita megye és Csíkszereda vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyalt. Tőkés László arra kérte az államfőt, segítsen abban, hogy az erdélyi oktatási intézmények működéséhez szükséges támogatást a magyar állam továbbra is biztosítsa. Kérte továbbá, hogy az elnök a Székelyföld mellett a Partiumra is fokozottan figyeljen. – Teljes odaadással támogatom azokat a törekvéseket, amelyek a Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el – szögezte le Sólyom László. Rámutatott: a Sapientia Egyetemnek minőségi intézménnyé kell válnia. Ugyancsak október 24-én látogatott el Sólyom László Barótra, Nagyajtára, Apáczára és Sepsiszentgyörgyre. /Tibori Szabó Zoltán: Sólyom: a Sapientiának minőségi intézménnyé kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Tőkés László püspök Sólyom Lászlónak beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, véleménye szerint ennek az az oka, hogy Markó Béla, az RMDSZ, illetve Szász Jenő, az MPP elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. /A magyar nemzet kulturális egységet alkot (Sólyom László Csíkszeredában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998