udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelykereszturi Polgari Fuvoszenekar

2005. június 9.

Székelykeresztúron már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fejlett kulturális élet volt. Több híres műkedvelő csoport tevékenykedett, nyomda, társalgókör, kaszinó, hetilap stb. állt a kulturális élet szolgálatában. Ebben az időszakban Keresztúrt iskolavárosként is emlegették. A diktatúra éveiben is voltak értelmiségiek, akik szabadidejüket feláldozták a művelődési ház keretében alakított műkedvelő csoportokért. Ma viszont, a fúvószenekar kivételével, egy műkedvelő csoport sem működik Székelykeresztúron. A városban minden évben tartanak néhány fontos kulturális rendezvényt, amilyen a március 15-i ünnepség, a Sóskúti Fesztivál, a fúvószenekarok nemzetközi találkozója stb. Hírnevet vívtak ki maguknak az Orbán Balázs Gimnázium szavalói, a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Polgári Fúvószenekar, a Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc nevű kórusa, de a fúvószenekart leszámítva ezek nem a kultúrház keretében tevékenykednek. Jelenleg a városban a kultúrház helyett a múzeum szervezi a különféle rendezvényeket. A kultúrház viszont ma már nem a városé, mert azt a református egyház visszakapta. Több éve megszűnt a filmszínház is. Azóta az épület kihasználatlanul áll és állaga romlik. /László Miklós: Keresztúr: kulturális élet egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 9./

2005. június 10.

Június 4-én Székelykeresztúron, tartották a 33. Sóskúti Néptáncfesztivált. Az ünnepi rendezvénysorozatot a Polgári Fúvószenekar indította felvonulással a katolikus plébánia előtti gyülekezőhelyről, ahonnan aztán – a vendégzenekarok, -tánccsoportok közreműködésével – a Sóskútig menetelt az érdeklődők által követett csoport. Az idei fesztiválon több mint 500 gyermek vett részt, nagy részük tánccsoportokban vagy a csoportokat kísérő zenekarokban lépett fel. /Sóskúti fesztivál – 33. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2005. július 1.

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2005. november 10.

A székelykeresztúri fúvószenekar 110 éves. Az együttes jelenlegi karmestere, Borbély Csaba megmutatta emléküket: a füzet fedőlapján olvasható: A Székelykeresztúri Polgári Zenekar tagjainak névsora, dátum 1895. A tagok vállalták a szigorú házszabályban foglaltak betartását. Az alapító jegyzőkönyvben ilyen passzus is olvasható: A zenekarba való belépéskor és kilépéskor minden tag 40 koronát fizet, egy próbáról való hiányzásért 50 krajcárt, havi tagsági díjként 6 koronát. Akik szégyent hoznak a zenekarra, kizáródnak. Szász Béla, a Polgári Népi Iskola igazgatója 1901-től vezette a 21 tagú zenekart, 1907-ben Horváth Lajos zenetanár vette át a karmesteri pálcát. Az 1933-ban felfrissített együttes tagjait megtizedelte a második világégés. Réther János tanító érdeme, hogy 1961-ben bekövetkezett haláláig talpon maradt a zenekar. 1979-től új korszak kezdődött. Újjáalakult a zenekar, az akkori megyei kultúrbizottság 1980-ban tetemes összeget utalt ki új hangszerek vásárlására, egyenruha beszerzésére. 1982-ben megtartották Sóskúton az első fúvóstalálkozót. 1995-ben ünnepelte meg a kisváros fúvószenekara fennállásának 100. évfordulóját. Krisán József elnök tanulmányában felvázolta az évszázados fúvósmozgalom legfontosabb eseményeit. Idén pedig a 110 éves évforduló jegyében került sor az immár 23. alkalommal megtartott sóskúti fúvósfesztiválra. /Kristó Tibor: Fúvósébresztő. 110 éves a keresztúri fúvósmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2005. november 10.

A székelykeresztúri fúvószenekar 110 éves. Az együttes jelenlegi karmestere, Borbély Csaba megmutatta emléküket: a füzet fedőlapján olvasható: A Székelykeresztúri Polgári Zenekar tagjainak névsora, dátum 1895. A tagok vállalták a szigorú házszabályban foglaltak betartását. Az alapító jegyzőkönyvben ilyen passzus is olvasható: A zenekarba való belépéskor és kilépéskor minden tag 40 koronát fizet, egy próbáról való hiányzásért 50 krajcárt, havi tagsági díjként 6 koronát. Akik szégyent hoznak a zenekarra, kizáródnak. Szász Béla, a Polgári Népi Iskola igazgatója 1901-től vezette a 21 tagú zenekart, 1907-ben Horváth Lajos zenetanár vette át a karmesteri pálcát. Az 1933-ban felfrissített együttes tagjait megtizedelte a második világégés. Réther János tanító érdeme, hogy 1961-ben bekövetkezett haláláig talpon maradt a zenekar. 1979-től új korszak kezdődött. Újjáalakult a zenekar, az akkori megyei kultúrbizottság 1980-ban tetemes összeget utalt ki új hangszerek vásárlására, egyenruha beszerzésére. 1982-ben megtartották Sóskúton az első fúvóstalálkozót. 1995-ben ünnepelte meg a kisváros fúvószenekara fennállásának 100. évfordulóját. Krisán József elnök tanulmányában felvázolta az évszázados fúvósmozgalom legfontosabb eseményeit. Idén pedig a 110 éves évforduló jegyében került sor az immár 23. alkalommal megtartott sóskúti fúvósfesztiválra. /Kristó Tibor: Fúvósébresztő. 110 éves a keresztúri fúvósmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2006. március 16.

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2007. július 2.

A székelykeresztúri Sóskúton rendezik meg évente a Nemzetközi Fúvóstalálkozót, mely az elmúlt hétvégén immár a 26. rendezvényéhez érkezett. A keresztúri fúvószenekar 1895-ben alakult, Borbély Csaba karmesterük 1982-től vezényel. /Barabás Blanka: Zene a szabadban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./

2008. augusztus 5.

Székelykeresztúron a 90-es évek óta hagyomány, hogy minden július 31-én összegyűlnek a városlakók és testvérvárosokból hívott vendégek egy híres fa körül. Ezen a napon – Petőfi Sándor halálának napján – ünnepi megemlékezést tartanak a Petőfi-körtefánál, hiszen a költő a kisvárosban töltötte élete utolsó éjszakáját, és innen indult el a végzetes fehéregyházi csatába. A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a polgári fúvószenekar kíséretében a Gyárfás-kúria udvarára vonultak, ahol Rafai Emil polgármester köszöntötte őket, majd Demeter Jenő református segédlelkész és Utassy István ajkai önkormányzati képviselő ünnepi beszédeikben a nagy költő és hazafi példaértékű magyarságát és emberségét méltatták. /P. Dávid Tünde: Magyarságról, emberségről példát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998