udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelyudvarhelyi Mûvelõdesi Haz

2000. június 9.

Elekes Gyula ismert tűzzománcművész több hónapja elvállalta a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatását. Elmondta, hogy párhuzamosan építkezik a Tomcsa Sándor Színház, mellette a táncműhely, amely szintén profi csoportosulás. Működik még a kórus, van koncertterem, kiállítóterem is. Létezik a Hyperion Alapítvány, a Humánreform szervezésében, külföldi, főleg magyarországi előadók segítségével. Elekes Gyula célja: visszacsalogatni az udvarhelyi lakosságot. Egyfolytában pályáznak alapítványoknál, keresik a támogatókat. Nagy segítséget nyújtottak az udvarhelyi cégek, nagyvállalatok. /Oláh István: Tűzzománc és közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2002. december 12.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház december végére tervezi soron következő produkciójának, a Mágnás Miskának a bemutatóját. A színművészek fizetése közel egy hete késik. Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója /hozzá tartozik a Tomcsa Sándor Színház/ készítette a díszletet. A díszletek időben való elkészítése miatt Elekes nem utazott el saját tűzzománc-kiállításának megnyitójára, amelyet a németországi Mannheimben tartottak december elején. /Zilahi Imre: Szegény udvarhelyi Mágnás Miska. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. május 23.

Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház részeként működik a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyes Kar és időszakosan az Alla Breve ifjúsági kórus. Ugyanakkor az intézmény képzőművészeti kiállításokat szervez, vendégelőadásokat fogad a színháztól a változatos zenei műfajokig, és kiveszi a részét a felnőttképzésből is. Elekes Gyula, az intézmény igazgatója szerint a helyi önkormányzat költségvetéséből kapott 4 milliárd lejt pályázatokból pótolják, illetve mindeddig akadtak a városban mecénások egy-egy rendezvény finanszírozására. A Tomcsa Sándor Színház sikeres évadot mondhat magáénak, két olyan előadásuk volt, amelyekre csak elővételben lehetett jegyet kapni, a Menyegzőt és a Mágnás Miskát telt ház előtt játszották. Az Udvarhely Néptáncműhely előadóművészei nemrég fejezték be egy újabb koreográfia kidolgozását Szentbenedeki táncok címmel. Kiállítótermükben a bemutatott képzőművészeti anyagot kéthetente cserélik, jelenleg a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból készült kiállítás tekinthető meg. /Sarány István: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

2003. június 30.

Ebben az évben immár 37. alkalommal került megrendezésre a Szejke-fesztivál. Idén a magyar, román, német és roma nemzetiségű fellépők produkciója mellett a rögtönzött kirakodóvásár is volt. A fesztivál népviseletbe öltözött táncosok seregszemléjével vette kezdetét. A Székelyudvarhely utcáin felvonuló együttesek Szejkefürdő szabadtéri színpadán több mint négy órán át adtak műsort. Elekes Gyula, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója mondta a megnyitóbeszédet. /Szász Emese: 37. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

2003. szeptember 8.

Önálló jogi státust szeretne a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház.Elekes Gyulának, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatójának elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a Tomcsa Sándor Színház önálló jogi státust szerezzen a jövőben. Jelenleg a helyi önkormányzat által fenntartott színház az Elekes által igazgatott intézmény részeként működik.Elekes Gyula jelezte, egy ilyen lépés csak akkor lehetséges, ha az önállósodó színház állni tudja a szükséges személyzet bérezésével járó anyagi terheket. /Zilahi Imre: Három dolog kell: pénz, pénz és pénz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. október 16.

Okt. 15-én Székelyudvarhelyen is megalakult a Székely Tanács, amelynek elnökévé Gyöngyössi Jánost választották, az alelnök Jakab Attila, a titkár pedig Andrészek Csaba lett. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának történetét és terveit. Székelykeresztúron okt. 14-én alakították meg a helyi Székely Nemzeti Tanácsot. Farkas Csaba megbízott ügyvivő leszögezte: az SZNT civil szerveződés, amely nem politikai célok elérésére, hanem az önrendelkezéssel kapcsolatos közösségi akarat megfogalmazására törekszik. Az elnöknek megválasztott Székely Attila megjegyezte, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéből Farkas Csabát is úgy menesztették nemrég, mint 1995-ben őt. Balázs Melinda orvos és Fülöp Lajos múzeumigazgató - akiket az alelnöki és titkári tisztségek betöltésére kértek fel - közölték, csak ideiglenesen, a választásokig vállalják a tisztséget. Székelykeresztúron hiába próbálták fizetett hirdetésként közzétenni az alakuló ülés helyszínét és időpontját a helyi kábeltévé képújságában: azt a választ kapták, hogy tiltó parancs érkezett "fentről". A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében tegnap este hét órakor kezdődött a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülése, amelyre több mint százötvennégy szimpatizáns gyűlt össze. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának miértjét, a célokat, terveket, majd megválasztották az SZNT helyi vezetőit. /Zilahi Imre: Nem politikai célokat követnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2004. január 14.

Tizenöt napirendi pontot vitatott meg január 13-án rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati testülete. A Tomcsa Sándor Színház, valamint az Udvarhely Néptáncműhely régi óhaja teljesült: ezentúl a Művelődési Háztól leválva, független, önálló jogi státussal rendelkező intézmény lesz mind a színház, mind a néptáncműhely. Mindhárom intézmény ugyanazon épületben ugyan – a Művelődési Házban –, de külön működési szabályzattal, önálló költségvetéssel fog működni. A Haáz Rezső Múzeum által kezdeményezett, a Szejkefürdőn létesítendő Borvízmúzeum előtanulmányát is jóváhagyták. /Szász Emese: Önálló színház és néptáncműhely Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2004. április 20.

Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban ápr. 18-án megnyílt a Paletta 5 alkotócsoport ötödik tárlata. A csoport festőművészei – Kalló László, Kóbori László, Moldován Gyula, Nagy Péter és ifj. Sztojka Ferenc – 64 munkával jelentkeztek. A kiállítást Kolumbán Imola nyitotta meg. /F. B. Z .: A Paletta 5 alkotócsoport tavaszi tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

2004. április 26.

Gróf Széchenyi István mellszobrát, Kampfl József szobrász alkotását leplezték le ápr. 24-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház előtti téren. Beszédet mondott Harragh Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rubovszky András, a Budapesti Széchenyi Társaság főtitkára, valamint dr. Mitnyán György, Budapest XII. kerületének polgármestere. A házigazdák nevében Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény az újonnan felavatott szobor koszorúzásával, valamint – a Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet közreműködésével – a Szózat és Székely Himnusz előadásával zárult. /Szász Emese: Széchenyi-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2004. szeptember 10.

László Csaba, az önállóvá lett Udvarhely Néptáncműhely vezetője, ideiglenesen kinevezett igazgatója leszögezte, mind a színháznak, mind a táncműhelynek kínlódás volt a Művelődési Ház keretében tevékenykedni. Ezért a székelyudvarhelyi tanács 2004 januárjában úgy határozott, hogy a három intézményt különválasztja, László Csabát pedig ideiglenesen kineveztek a táncegyüttes igazgatójának. Az intézmények működéséhez szükséges feltételek hiányoznak, ezért szorgalmazzák a költségvetés különválasztását és a Művelődési Ház vagyonának intézmények közötti szétosztását. /A 22-es csapdája? Gondok az Udvarhely Néptáncműhely háza táján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./

2004. november 18.

Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban nov. 18-án Sándor József László tart az általános ázsiai és európai hun történelemről előadást, valamint a Hadak útján című kétkötetes könyvének sorra kerülő harmadik kiadásáról. Ezután Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társaságának alapító elnöke fogja ismertetni az Attila-emlékbizottság létrejöttét és célkitűzéseit. /Bágyi: Hunokról a Művelődési Házban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. március 9.

A versenyvizsga alapján a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat Nagy Pál, az Udvarhely Néptáncműhelyt pedig Miklós Levente igazgatja az elkövetkezendőkben. Nagy Pál úgy látja, a Művelődési Háztól függetlenné válva, a színházat mint önállósult intézményt újra kell szervezni. Egy épületben fognak együtt dolgozni, és el szeretné kerülni az ebből adódó kellemetlenségeket. /Péter Attila: Udvarhely új kultúrvezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2005. június 22.

Június 23-án zárul a IX. Szejke Szépteremtő Kaláka Népművészeti Alkotótábor Szejkefürdőn. Az itt készült népművészeti alkotásokból, a Szejke Fesztivál rendezvénysorozata keretében tárlat nyílik Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Ezen a héten huszonkilencedik alkalommal rendezik meg a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált, mely idén többnaposra bővült. A hagyományos népviseleti felvonulás június 25-én lesz. A szabadtéri gálaműsorra a Szejkefürdő színpadán kerül sor. /Szász Emese: Többnaposra bővült a Szejke Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2005. július 5.

Szőcs Attila festő és író mutatkozott be Székelyudvarhelyen. A huszonnyolc éves író Verebek tisztása című könyve Magyarország után hamarosan az erdélyi könyvesboltokban is megjelenik. A novelláskötet írója 2004-ben a Fiatal írók pályázatán első helyezést ért el. Festményeit két hétig láthatják az érdeklődők a Művelődési Házban. /Farkas Krisztina: Összebékíti az anyagokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2005. július 13.

A Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok keretében a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból nyílt festészeti kiállítás. A Művelődési Házban Szín-Ház-Zene címmel a Temesvárról érkező Balázs Attila és Cári Tibor előadását láthatják az érdeklődők. /B. B.: Ünnepi Játékok – harmadik nap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 13./

2005. október 18.

A Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ diákjainak nyílt őszi tárlata a Művelődési Ház koncerttermében. Gazdag a tárlat, van mit szemrevételezni. /(bb): Őszi tárlat a pallósoktól. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

2005. november 24.

Az Ergo Egyesület, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma /UFF/ és a Művelődési Ház által szervezett szobornépszerűsítő estek mostani előadója Fecső Zoltán volt, aki az iskola- és templomépítő Baczkamadarasi Kis Gergely életútját ismertette. Kis Gergely 1768-ban lett a Székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. Kezdeményezésére felépült a kollégium klasszicista épülete. A kollégium udvarán felállított Kis Gergely-emlékmű talán Udvarhely legértékesebb műemléke. Tervezője, Fekete István, az almási barlang térképét is nagy pontossággal megrajzoló mérnök. Az egyházi íróként is számon tartott Kis Gergely rektor nagyban hozzájárult az 1781-ben elkészült belvárosi református templom felépítéséhez, érdeme elsősorban az építkezés finanszírozásának megoldása volt. Kis Gergely sírja sokáig ismeretlen volt, a hatvanas években sikerült megtalálni, és diákok segítségével egy új síremléket állítottak neki. /Kápolnási Zsolt: Baczkamadarasi Kis Gergelyről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

2006. február 16.

Kós Károly életművének bemutatásával folytatódott Székelyudvarhelyen az Ergo Egyesület, az UFF és a Művelődési Ház által szervezett előadássorozat. A sokoldalú Kós Károly – építészként, íróként, újságíróként, politikusként egyaránt jelentős volt – pályafutását Tifán Magdolna, az Eötvös József Szakközépiskola tanára ismertette. A jeles életművet három szakaszra osztotta. Tifán Magdolna előadását Kós-hangfelvétel színesítette, melyen a művész két regényének születéséről beszélt. Az utolsó Kós-alkotás 1994-ben született meg, a siklódi templom ugyanis a nagy építész tervei alapján készült, így joggal mondható, hogy Kós Károly még halála után is alkotott. /Kápolnási Zsolt: Aki halála után is alkotott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./

2006. május 15.

Szokatlan előadást láthatott a székelyudvarhelyi közönség május 13-án a Művelődési Házban: a Maros megyei mozgássérültek egyesületének szervezésében a magyarországi Gördülő Tánccsoport mutatkozott be. A tánccsoport tagjai mindannyian kerekes székbe kényszerültek, többszörösen példaértékűek voltak. Olyan hatalmas jókedvvel és energiával mutatkoztak be, hogy a nézőközönség minden tagja részesült a páratlan fellépés hangulatából. /Cs. E.: Akaraterővel, gördülve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

2006. május 22.

„Hordoztam a székelyek örökségét: A helytállást és a virrasztást.” – ezt a Tamási Áron-idézetet választották a szervezők – a Tamási Áron Gimnázium, a Tamási Áron Alapítvány vezetői, a farkaslaki polgármesteri hivatal és a római katolikus egyházközség –, akik az író, Tamási Áron halálának 40. évfordulójára készülnek (1966. május 26-án halt meg Budapesten) egy emlékező rendezvénysorozattal. Budapesten is tisztelegnek az író emléke előtt, Tamási lakóházánál Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet. Székelyudvarhelyen május 26-án kezdődik a rendezvény, megkoszorúzzák a Tamási-szobrot, majd az Udvarhely Néptáncműhely előadja a Zeng a lélek című táncjátékot. Köszöntik a Tamási Áron-ösztöndíjas diákokat, majd a Virrasztás Tamási Áron pedagógiai díjat adják át Lőrincz József tanárnak. A Művelődési Házban lesz vetélkedő a helyi Tamási Áron Gimnázium, valamint a magyarországi és a révkomáromi testvériskolák részvételével. Másnap Farkaslakán folytatódik a rendezvénysorozat. /(bb): Tamási Áronra emlékeznek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

2006. május 27.

Tamási Áron halálának negyvenedik évfordulója alkalmából emléke előtt tisztelgett a nevét viselő székelyudvarhelyi gimnázium közössége, valamint a magyarországi meghívottak. A gimnázium hajdani tanulóját, a székelység, a magyarság kiváló szószólóját az iskola tantestülete méltatta. Megkoszorúzták a szobrát. Az emlékünnep a Művelődési Házban folytatódott az Udvarhely Néptáncműhely előadásával, majd a Tamási Áron-ösztöndíjas diákokat köszöntötte az iskola vezetősége. /Szász Emese: Egy nap Tamásiért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2006. június 5.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum, az Ergo Egyesület és a Művelődési Ház által szervezett előadássorozat idei utolsó előadást tartották meg Székelyudvarhelyen. Az Emlékezés parkjában található Fráter György-szobor (Tóth Emőke szobrászművész alkotása) apropóján György barát életéről és munkásságáról Bálint Nándor történelem szakos tanár beszélt. Fráter György Utyezevics György néven született 1482 vagy 1484-ben. Megelégelve az udvari életet beállt a Buda melletti pálos szerzetesrendbe. Ekkor kapta a fráter, azaz barát megnevezést. 1530-ban János király királyi tanácsossá nevezte ki a barátot, majd királyi udvarbíró lett. Az 1542-es marosvásárhelyi országgyűlés már Erdély helytartójának ismerte el őt. A barátot kinevezték esztergomi érseknek. A zsoldos tisztek féltek tőle, meggyilkolására Sforza Pallavicini kapott parancsot. Az orgyilkosok 1551. december 17-én alvinci kastélyában ölték meg a bíboros politikust. /Kápolnási Zsolt: György barát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2006. június 21.

Közel negyven gyerek vett részt Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház által szervezett – társszervezésben a Kuckó és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel – Vakációs kézműves foglalkozás elnevezésű egyhetes rendezvényen. /Barabás Blanka: Fő, hogy dolgozzanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

2006. november 6.

Soha nem felejtjük el az 50 esztendeje vérbe fojtott forradalmunkat, 1956–2006 – ez a mondat állt a meghívón, plakáton, mely Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház szomszédságában felállított kopjafa november 4-i avatására hívott. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében – az emlékoszlop a platform érdeme – Katona Ádám tartott emlékező beszédet. Meghatottan ele­ve­nítette föl november 4-ét, a ma­gyar forradalom elfojtását, a sza­badságharcok győzelmeit, azután a megtorlást. Ezekre az ese­mé­nyekre, letartóztatottakra, áldo­za­tokra és mártírokra kell emlé­kezni. A kopjafán, melyet Pálffy Béla készített, a Pro patria pro libertate felirat látható. Rákerül még az oszlopra Erdély címere, illetve egy évszám: a székelyek első említésének dátuma – ezután kap egyházi áldást Ferencz Ervin atyától, aki maga is elítélt volt. A koszorúzásokat követően a Művelődési Házban megtartott emlékműsor keretében diákok sza­valatait hallhatták a jelenlévők. /Barabás Blanka: Minden erdélyi áldozat kopjafája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 6./

2007. április 17.

Április 15-én, vasárnap először először Gyulai Líviusz animációin, majd Berecz András meséjén derült a közönség Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Gyulai Líviusz grafikus animációs kisfilmjei is sikeresek voltak. Ahogy a Kossuth-díjas grafikusművész mondta, azért van itt, mert így szülőföldje iránt érzett háláját fejezi ki, adhat valamit annak a városnak, ahol középiskoláját, a tanítóképzőt végezte. Ezután Berecz András lépett színre Kettévágott pipafüst című meséjével. /Mese a javából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

2007. május 10.

Május 4–6. között zajlott Székelyudvarhelyen a XIII. Bárdos Lajos–Palló Imre „Éneklő Ifjúság” kórusfesztivál. A nyitónapon zenetudományi előadás hangzott el „Régi dallamaink népi emlékezetben” címmel. Ezt követte a népdal- és szólóénekesek bemutatkozó hangversenye. A Művelődési Házban léptek fel a kórusok, tizenegy hazai és három magyarországi kórus. A fesztivál zárónapján, egyházzenei hangversenyre is sor került. /Lászlóffy Árpád: Az „Éneklő ifjúság” margójára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

2007. június 1.

A székelyudvarhelyi művelődési ház, valamint a polgármesteri hivatal szervezésében május 31-én megkezdődtek a 41. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál rendezvényei Székelyudvarhelyen. A nyitónapon Bencze Ilona, a Kuckó Egyesület vezetője tartott foglalkozást a kicsik számára. Június 1-jén dr. Fogarasi Klára néprajzkutató, fotótörténész tart előadást, majd Osváth Pál amatőr filmes munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a meghívott néptáncegyüttesek felvonulnak, a gálaműsor ezúttal nem Szejkefürdőn, hanem a bizonytalan időjárás miatt, a székelyudvarhelyi művelődési házban tartják. Este fellép Sebestyén Márta anyaországi népdalénekes. /Szász Emese: Szejke-fesztivál negyvenegyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2007. augusztus 17.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumot a múzeumalapító néhai dr. Molnár István tanár után utóda, Fülöp Lajos már harminc éve vezeti. Molnár István csak akkor ment nyugodtan nyugdíjba, amikor megtalálta azt, aki tudja folytatni megkezdett művét. Ez pedig a székelyudvarhelyi születésű Fülöp Lajos volt, aki 1971-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a székelyudvarhelyi múzeumhoz került, ahol 1974–1976 között igazgató volt. 1976-tól egy évet az udvarhelyi Művelődési Házban szakirányítóként tevékenykedett, 1977-ben nevezték ki a székelykeresztúri múzeum igazgatójának. Molnár István kérte fel erre. 1978 augusztusától, immár három évtizede vezeti az intézményt. Székely Attila történelem szakos tanár segítette ebben, aki azóta is munkatársa. Folytatták a régészeti munkát dr. Székely Zoltán és – 1979-től – Benkő Elek irányításával. Benkő távozása után, ezt Székely Attila végezte, és most Körösi Zsolt fiatal kolléga folytatja. Sok régészeti anyag gyűlt össze. Az 1970-es évek végén megjelent a csempékről szóló kötet. 1997-ben látott napvilágot Benkő Elek: Középkori mezőváros a Székelyföldön című kötete, s idén ugyancsak egy általa írt könyv jelenik meg a 15 év régészeti kutatásairól. A régészeti kutatásokkal párhuzamosan folyt a néprajzi kutatás is, amelynek eredményeként 1996-ban sikerült egy 1780-ban épült nyikó-menti székely portát, az összes melléképülettel együtt beszállítani és felállítani a múzeum udvarán. 1997-ben a múzeum Molnár István nevét vette fel. 2005-ben a múzeum munkatársai munkájának eredményeként a Gyárfás-kúriában megnyitották a Petőfi-emlékszobát. Komoly segítséget nyújtottak a gyulafehérvári Márton Áron-emlékszoba elkészítéséhez is. Az eltelt időszakban a múzeum munkatársainak több szakcikke könyve jelent meg, köztük Sándor-Zsigmond Ibolya A székelykeresztúri szitásság című kötete. Jelenleg nyolc alkalmazottja van az intézménynek, s ebből öt szakember, de húsznak is lenne itt munkája. /László Miklós: Dr. Molnár István nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998