udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelyudvarhelyi Polgarmesteri Hivatal

1992. január 7.

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1996. április 25.

Másodszor rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek- és ifjúsági kórusok találkozását, a Bárdos Lajos-Palló Imre Kórusfesztivált. Tizennyolc kórus vet részt a találkozón, amely ápr. 19-e és 21-e között zajlott le. Jöttek vendégkórusok is, így Budapestről a Bárdos Lajos Gimnázium kórusa. A fellépők között volt a szentegyházi Gyermekfilharmónia, több iskola kórusa is. A fesztivált az Illyés Alapítvány, több kft, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes és mások támogatása tette lehetővé. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./

1997. július 9.

Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

1998. május 13.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-perben úgy véli, az ügy fordulatára lehet számítani. A politikus-ügyvéd találkozott ugyanis a Basel Hilft Alapítvány alelnökével, Rudin Moranddal, aki leszögezte: nem osztja a másik alelnök, az amúgy erőszakosságáról híres Cyill Bürgel véleményét. Az alelnök székelyudvarhelyi látogatása során meglátogatta a Csereháton létesített intézményt, megállapítva, hogy azt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. A lap még megemlíti, az udvarhelyi Cserehát-bizottság internetes tájékoztatói eredményeként, az utóbbi időben igen sok üzenet érkezett, többségük pedig - a lap szerint - igen "kényelmetlenek" az alapítvány vezetősége számára; az internetes érdeklődők ugyanis arra keresik elsősorban a választ, hogy az alapítványi vezetőség miért avatkozik be egy helyi közösség életébe annak akarata ellenére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1999. június 18.

A csereháti iskola építkezési engedélyének meghosszabbítási perét elveszítette Székelyudvarhely Bukarestben. Borbély László államtitkár a tárgyalás előtt egy nappal írta alá azt a dokumentumot, melyre a Szeplőtelen Szív apácarend jogi képviselete alapozott, és amellyel nyert a tárgyaláson. Borbély László, az RMDSZ színeiben lett kormánytisztviselő, azután írta alá az általunk is mellékelt dokumentumot, miután lezajlott a találkozó a minisztériumban Székelyudvarhely képviselete, valamint a Szeplőtelen Szív görög-katolikus kongregáció érdekeit képviselők között. Ott ígéretet tett Szász Jenő polgármesternek: nem ír alá semmi olyat, ami a bírósági tárgyalás átpolitizálását jelenthetné. Nem így történt. Kérdés, hogy lehet-e egy valamilyen szempontból kisebbségi érdeket feláldozni a többségi érdekekért. Marad a kérdésfelvetés akkor is, ha a többséget a romániai magyarság, a kisebbséget pedig a még utolsó, majdnem száz százalékosan magyar Székelyudvarhely város jelenti. Bár érthető, hogy az RMDSZ politikájának a csereháti kérdés csupán egy kérdés, Udvarhely számára sok tekintetben a kérdést jelenti. A Szeplőtelen Szív kongregáció ugyanis teljesen kizárja az önkormányzattal való együttműködést, valamint kisegítő iskola helyett árvaházat akar működtetni az épületben, ami nem felel meg a területbérbeadási szerződésben foglaltaknak, melyben a román görög- katolikus apácarend érdekeit képviselő ARIS INDUSTRIE Rt., valamint az udvarhelyi polgármesteri hivatal megállapodott. Az önkormányzat azzal tudta ez idáig befagyasztani a megállíthatatlant, hogy az alapperben (a területbérbeadási szerződés megszegésének kérdésében) születendő végleges bírósági döntésig a csereháti kisegítő iskola építése fel volt függesztve. Ugyanis ez az egyetlen olyan adminisztratív döntés, melyben nem lehet megkerülni az önkormányzatot. A sors, vagy a politika (?) fintora, hogy éppen egy RMDSZ államtitkár kézjegye miatt veszítette el utolsó aduját az utolsó, 98 százalékban magyarlakta romániai város. /Szőke László: Feláldozta-e Udvarhelyet az RMDSZ? = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./

1999. szeptember 16.

Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége és a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében szept. 17-én 10 a Városháza dísztermében székelyföldi üzletember-találkozót tartanak. A visszajelzések szerint jelen lesznek Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati elnökei, a bejelentkezett hetven cég képviselői. /Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1999. október 5.

A bukaresti Legfelső Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és hatályon kívül helyezte a Maros Megyei Törvényszék és a Marosvásárhelyi Táblabíróság ítéletét, egyben elrendelte az ügy újratárgyalását. Az udvarhelyiek által jól ismert területvitáról van szó, valamint az Aris Industrie Rt. ajándékozási szerződéséről, amelynek alapján ez a bukaresti cég az ingatlant (az épületet) a Szeplőtelen Szív görög katolikus apácarendnek adományozta. A felperes - vagyis a város - kéri az eredeti helyzet visszaállítását. Székelyudvarhely csereháti ügyvédje, dr. Kincses Előd közölte az udvarhelyi Polgármesteri Hivatallal azt is, hogy a bukaresti Legfelső Törvényszék kimondta: annak idején az udvarhelyiek szabályosan bélyegezték fel a felperesi kérelmeket, nem lett volna szabad az ellen kifogást emeljen a vásárhelyi táblabíróság, ugyanis a bélyegilletékek megállapítása, illetve elbírálása pénzügyi hatóságok dolga. /Székelyudvarhely: él a remény Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2000. február 26.

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala gazdag millenniumi programtervet készített: március 15-én lesz az új Vasszékely felavatási ünnepsége, áprilisban kerül sor a Szejke-fesztiválra, ugyanakkor elkezdődnek a Székelytámadt vár restaurálási munkálatai is. Végül a millenniumi ünnepségek megkoronázásaként augusztus 20-án Millenniumi Emlékoszlopot avatnak a városban az ezeréves múlt felvállalásának jelképeként. /Zsidó Ferenc: Milleniumi rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2000. április 1.

Sütő András író a következő üzenetet juttatta el a székelyudvarhelyi polgármesteri Hivatal sajtóirodájához: "Csatlakozom ahhoz a székelyudvarhelyi egyházi vezetőkből, írókból, újságírókból, orvosokból, tanárokból és mérnökökből álló értelmiségi csoporthoz, amely tiltakozó nyilatkozat aláírásával és közzétételével fejezte ki ellenvéleményét azzal az eljárással, mely Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi szakszervezeti elöljárót, tisztségéből felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt április 12-ére a marosvásárhelyi Ítélőtábla elé idézett bírósági és törvényszéki döntés felülbírálása, illetve megmásítása végett az elhíresült csereháti ügyben. Jómagam is úgy tartom, a Cserehát-ügy nem csak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. A Bardóczy bebörtönzésére irányuló szándékot úgy értékelem, hogy a hazai magyarság jogait semmibe veszik. Ez ellen tiltakozom!" /(Komoróczy György): Sütő is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

2000. május 31.

Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma: négy székelyföldi pályázatot támogatnak - két csíkszeredait, egy székelyudvarhelyit és egy marosvásárhelyit. Tonk Sándor a Sapientia kuratóriumának elnöke kiemelte: a kuratórium a sorrendet a kivitelezhetőség szempontjai alapján állította fel. Most csak a sürgősnek minősített pályázatokról született döntés, ezeknél a pályázók még idén szeretnének valamilyen tanszéket beindítani, és előkészítették az ideiglenes működéshez szükséges iratcsomót. Az elfogadott pályázatok: Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány környezetgazdálkodás, élelmiszeripar, közgazdasági szak beindítását, a marosvásárhelyi Pro Vitae Christiana Alapítvány szociál-pedagógiai szak beindítását tervezi. Emellett két pályázatot tartott a kuratórium figyelemre méltónak, és ajánlotta ezeknek a további támogatását ahhoz, hogy mielőbb elérjék az akkreditációs szintet: a Csíkszeredai Regionális Képzési Központét és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalét. A csíkszeredai központ javasolta több szak beindítását - agrárgazdaság, agrárszociológia, környezetmérnöki, stb. - de kiépítése csak fokozatosan történik. Idén egyetlen szakkal indulnának, a többit jövőre tervezik akkreditációs szintre felfejleszteni. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal gazdaságtudományi kar kiépítésére pályázott. - Pályázatot nyújtott még be a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem, infrastrukturális támogatást kérve. A Sapientia és a Partium egyetem között nemrégen létrejött egyezmény alapján a kuratórium elfogadta a kérést. Tonk Sándor hangsúlyozta, hogy a nyertes pályázatok mindegyike mögött létezik már egy-egy működő oktatási forma. Kolozsvárról azért nem érkeztek pályázatok, mert a magánegyetemnek a komplementaritás elve alapján kell működnie. A Közgazdász Társaságtól viszont máris érkezett a jövőre vonatkozó javaslat, amely egy könyvviteli-számítógépes-nyilvántartási szak beindítására vonatkozik. /Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma. Megkezdődhet az egyetemépítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2000. szeptember 20.

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs Irodájának (SZINFO) szervezésében szept. 19-én sorrendben a negyedik gazdaságfejlesztési szemináriumot tartották meg szakemberek, vállalkozók, megyei illetékesek részvételével. A célok közt egyebek mellett a vállalkozói kedv serkentése és a munkahelyteremtés szerepel. A tervezetek közül a legjobbak számíthatnak a Világbank mintegy 30 ezer dolláros finanszírozására - jelentette be a szemináriumon részt vevő Kiss Zoltán, a SZINFO munkatársa. /Gazdaságfejlesztési tanácskozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2000. december 29.

A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevű egyesület szócsöve kíván lenni. A ″Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság, Zetelaka, Fenyéd, Oroszhegy, Farkaslaka községek, valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen, a térség más civil szervezeteivel, intézményeivel, nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlődésének irányt adó stratégia kidolgozását″ - olvasni a lapban. /Hegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. augusztus 21.

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal közvélemény-kutatást végzett, és javaslatokat kért a lakosoktól a múlt rendszerben önkényesen elnevezett utcák neveinek megváltoztatására, illetve az egykori elnevezések újbóli hivatalosítására. Kilenc utca és két tér neve a következőképpen módosul: a Horea ezután Kornis Ferenc utca, a Closcából Attila utca, a Crisanból Eötvös József, a Hargita-tér Kőkereszt-tér, a Jövő utca pedig Bíró Lajos utca lesz. A Hősök utca Ugron Gábor nevét veszi fel, a Vasile Alecsandri Szentjános utca lesz, mint hajdanán. A Cuza Voda utca ezentúl a Wesselényi Miklós utca, a Budai Nagy Antal pedig a Baróti Szabó Dávid névre hallgat. A Szabadság-térnek ezután Városháza-tér a neve, a December 1. utcának a Malom és a Tompa László utca közötti szakasza pedig Sziget utca. /Utcanév-változtatások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2002. február 26.

Négy különböző testület ellenőrzi egyszerre a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalt. A Hargita Megyei Építészeti Felügyelőség, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgatóság, a Prefektúra, valamint a Miniszterelnöki Ellenőrző Testület. A Pénzügyi Igazgatóság először ellenőriz Polgármesteri Hivatalt a megyében – rutinellenőrzés címén. Beavatottak szerint az ellenőrző hadjáratnak a városvezetés munkájában kellene olyan hibákat találnia, amelyek az Udvarhelyért Polgári Egyesület támogatta független polgármesternek, Szász Jenőnek a hivatalából való felfüggesztését eredményezhetnék. /Ellenőrök hada Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2002. március 1.

Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. október 4.

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala közleményben tudatta a város lakosaival, hogy a Ladányi László vezette RMDSZ-frakció tagjai, akik 2001-ben megszavazták, hogy nyolc UPE-képviselőnek menni kell, nem nyugodtak bele az alapfokon hozott döntésbe, a Marosvásárhelyi Táblabíróságra vitték az ügyet. Ezek az emberek nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, az RMDSZ-frakció, vagyis tizenegy ember döntött úgy, hogy az UPE képviselőinek nincs helye az önkormányzati testületben. Feltehető a kérdés, áll a közleményben, hogy miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett? Nyugodt lelkiismerettel mondhatja-e Simon Károly Incze Bélának, aki felépített egy bútorgyárat és negyven évig szolgálta a közérdeket, hogy neked többé nincs helyed itt? Netán ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy megállapíthatja-e Incze Zoltán, hogy tőle mérföldekkel lemaradva kullog Simó Ferenc, s ezért nem méltó tanácsosnak? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő hárman elégnek érezték magukat, hogy megmutassák a gyűlésterem ajtaját dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? Erre szeretne választ kapni a polgármester mellett a város lakossága is. Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Sajtóosztálya: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

2002. október 29.

Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.

2002. november 15.

Nov. 15-től meghatározatlan ideig szünetel az ügyfélfogadás Székelyudvarhely polgármesteri hivatalában. Szász Jenő polgármester bejelentette, elfogyott a helyi tanács által a hivatal működésére jóváhagyott 2,759 milliárd lej, és a legutolsó rendkívüli tanácsülésen a testület nem szavazta meg a hiányzó hitelkeretet. Ladányi László RMDSZ-es városi tanácsos úgy vélte, a polgármester lépése indokolatlan. Szász Jenő szerint ennek az az oka, hogy 2002 tavaszán a költségvetés vitáján az RMDSZ-frakció a hivatal által kért 4,5 milliárd lej helyett csupán 2,7 milliárdot hagyott jóvá a polgármesteri hivatal működésére. Szász Jenő olcsó populizmusnak nevezte RMDSZ-es ellenlábasai protokollköltségekkel kapcsolatos érveit. "Ha valamelyik testvérvárosunk polgármestere vendégként érkezik városunkba, nem lakhat bentlakásban, és nem étkezhet az ingyenkonyhán." - szögezte le a polgármester. /Zilahi Imre: Ma reggel bezár az udvarhelyi városháza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2002. november 19.

Hitelkeretek átcsoportosításával megoldható a működésképtelenné lett udvarhelyi polgármesteri hivatal helyzete - fejtette ki tegnap Mihai Sarca, a Hargita megyei prefektúra jogi osztályának igazgatója. Szász Jenő polgármester múlt heti bejelentésével ellentétben mégsem került lakat az udvarhelyi városházára, mert elfogyott a polgármesteri hivatal működésére jóváhagyott pénz. Szász Jenő elmondta, háromszor terjesztette a tanács elé az eleve alulméretezett költségkeret kiegészítésére vonatkozó határozattervezetet. A tanács mindannyiszor elnapolta a helyzet megoldását. /Zilahi Imre: A tanács térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2004. február 19.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Legfelsőbb Bíróságon fellebbez azon alapfokú bírói ítélet ellen, amely elrendeli a szervezet székelyudvarhelyi irodájának végrehajtó általi lezárását. A székelyudvarhelyi Ilyés Ibolya bírónő a Székelyudvarhelyi MADISZ és a polgármesteri hivatal között zajló per kapcsán február 16-án úgy ítélkezett, hogy az ifjúsági szervezet által magának követelt Kossuth Lajos utcai irodahelyiséget senki sem használhatja, míg a perben nem születik végső döntés. A helyi tanács 2003 augusztusában arról határozott, hogy a város pénzén felújított Kossuth utcai irodaházban hat irodát – köztük az Sz-MADISZ által béreltet is – az újonnan létesítendő lakossági nyilvántartó – népszerű nevén az útlevélosztály – rendelkezésére bocsátja. A 2003/75-ös határozat ugyanakkor arról rendelkezik, hogy az Sz-MADISZ az ugyanazon a folyosón található, egykor a SZINFO – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által használt irodahelyiséget kapja meg. A polgármesteri hivatal nem hajtotta végre ezt a határozatot, ugyanis az említett helyiséget az MPSZ jogelődje, az Udvarhelyért Polgári Egyesület bérelte már 2000 óta. Az útlevélosztály nem költözött be a számára kiutalt irodákba, de az Sz-MADISZ a függőben maradt tanácsi határozat alapján pert indított, hogy megszerezhesse az utcára néző emeleti iroda bérleti jogát. /Zilahi Imre: Lezárták az MPSZ-irodákat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2004. március 11.

Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2004. április 23.

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal Székely Panteont akar felállítani. /Oláh István: Székely Panteon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. augusztus 25.

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2004. szeptember 8.

Szept. 28-ára halasztották szept. 7-én Csíkszeredában a prefektusi hivatal kontra Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal per tárgyalását. A prefektusi hivatal jogtalannak tartja az udvarhelyi önkormányzat által a helyi szoborparkra kibocsátott építkezési engedélyt. A mostani tárgyaláson a prefektusi hivatal szept. 23-ig kapott határidőt arra, hogy a törvényszékre benyújtsa a terület műemlékvédelmi jellegét igazoló iratokat. /Elhalasztották a tárgyalást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2004. november 1.

Irodalomtörténészt, költőt és történelemtudóst jutalmazott idén az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA): Ilia Mihály szegedi professzor Hídverő-, Kányádi Sándor Életmű-, Egyed Ákos történész pedig EMIA-díjat kapott. A díjátadó ünnepségre okt. 30-án Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István-termében került sor. Lőrincz György, az EMIA elnöke köszöntötte az ünnepelteket és ünneplőket. Ilia Mihály sokrétű munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke; Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese és Kántor Lajos nevében Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője méltatta; Egyed Ákos történész gazdag termésű életpályáját tanítványa, Hermann Gusztáv és Domokos Géza értékelte; Kányádi Sándor költészetéről Gálfalvi Zsolt olvasta fel esszéjét. Rászolgáltak az elismerésre – erősítette meg a laudálók szavait Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. /Borbély László: Jó ügyekre kész emberek. – Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjkiosztó ünnepsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2005. augusztus 23.

Húsz kártérítési igénylés gyűlt össze a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal operatív csoportjánál – az árvíz által érintett lakóházak és cégek tulajdonosai még jelentkezhetnek. Az árvíz közel kétszáz székelyudvarhelyi házba hatolt be, összesen mintegy két és fél milliárd régi lejre becsült kárt okozva. A város területén levő utakon körülbelül 600 milliónyi, a városi könyvtárban kétszázmilliós a kár Arról még nincs pontos számadat, hogy a városban hány kút vize vált ihatatlanná. Az áradás elvonulta után megkezdett takarítás folytatódik. /Katona Zoltán: Milliárdos nagyságrendűek az udvarhelyi árvízkárok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 23./

2005. szeptember 10.

Szeptember 9-én 30 millió forint segélyt adtak át az érintett települések polgármestereinek a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban szervezett találkozón. Az összeget a RMDSZ által nyitott bankszámlára a magyar kormány utalta át a székelyföldi árvizek áldozatainak megsegítésére. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának döntése alapján a 30 millió forintos adomány a következőképpen oszlik meg: Farkaslaka 9 millió forint, Siménfalva 6 millió forint, Korond 1,5 millió forint, Bögöz 1,5 millió forint, Oroszhegy 1,5 millió forint, Felsőboldogfalva 3 millió forint, Székelyudvarhely pedig 7,5 millió forint segélyben részesül. Felkérték a polgármestereket, hogy a kapott összegeket gyorssegély formájában osszák ki az érintett családok között. /Szász Emese: Magyar kormánysegély az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2005. október 7.

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2005. október 27.

Tíz napja sztrájkolnak a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottai. A Hargita Megyei Törvényszék fogja tárgyalni azt a munkaügyi pert, amelyet az alkalmazottak munkaadójuk, Szász Jenő polgármester ellen kezdeményeztek. Ő ezt elfogadta, és mindenben támogatja az alkalmazottakat. Amennyiben a törvényszék kitűzi a tárgyalás időpontját, öt nap alatt jogerős döntést lehet hozni az ügyben, így lehetővé válna a fizetések kiadása – mondta el Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője. A székelyudvarhelyi önkormányzat polgári frakciója és a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete közleményt hozott nyilvánosságra az üggyel kapcsolatban. „Aggodalommal állapítjuk meg, hogy a polgármester ellen folytatott RMDSZ hadviselés kiterjedt a polgármesteri hivatal alkalmazottaira is, és veszélybe sodorta a városi adminisztráció működését. A hatalom birtokában, a helyi tévé segítségével az RMDSZ kiterjesztette a háborúskodást a városlakókra, a mindennapok része lett a politikai cirkusz. Határozottan visszautasítjuk és elítéljük az RMDSZ magatartását, és felszólítjuk, vessen véget a város békés hangulatát és fejlődését akadályozó tevékenységének! A városi tanácsban meglévő többségi előnyét az RMDSZ használja fel a tárgyalás, a megbékélés és a város előrehaladása érdekében!” – áll a közleményben. /Kovács Attila: Továbbra is zárva a polgármesteri hivatal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2005. november 5.

November 4-én Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal és a Csíki Műemlékvédő Egyesület szervezte, előadásokkal egybekötött vitafórum zajlott Múltunk jövője, avagy mi lesz veled, székelyudvarhelyi épített örökség? címmel. A rendezvény házigazdája, Szász Jenő polgármester szerint a székely anyaváros számos történelmi műalkotással büszkélkedhet. /Szász Emese: Múltunk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998