udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szekelyudvarhelyi Varosi Konyvtar

1996. szeptember 3.

A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkaközössége nyílt levéllel fordult a városi tanácshoz, sürgetve a könyvtár részére a megfelelő épület biztosítását. A könyvtár napi forgalma 150-200 olvasó. A könyvtárosok által létrehozott Bibliofil Alapítvány biztosítja az évi állománygyarapodás 2/3-át. Pályázatok útján számítógépekhez jutottak, beléptek az Internet hálózatába. Több mint 40 ezer könyvet és folyóiratot adományozott a könyvtár kisebb könyvtáraknak és a szórványvidéken levő településeknek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./

1998. július 21.

Székelyudvarhely jelenlegi kulturális életét mutatta be Farkas Wellmann Endre. Egykoron nagyobb volt a könyvtár szerepe, állapította meg Györfi József, a városi könyvtár igazgatója. 1990-ben fordulat állt be, 18 000 könyv és folyóirat érkezett a könyvtárba, magyarországi adományként. Székelyudvarhely iskolaváros, 12 ezer diák tanul itt, az olvasóközönség háromnegyede közülük kerül ki. A város hetente kétszer megjelenő lapja az Udvarhelyi Híradó. Pintér D. István főszerkesztő megjegyezte, hogy kellően képzett művészeti szakíró híján lapja nem tudja alakítani a helyi kulturális életet. A Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Középiskola a Művelődési Házzal közösen évente zenei hetet rendez Bárdos Lajos Fesztivál néven. A város képzőművészeti életének az Udvar alkotócsoportról kell beszélni, Bíró Gábor festőművész asztaltársaságáról /Bencze László, Lakatos Gabriella, Öllerer András, Siklódi Zsolt grafikusművészek/. A Zepeczaner Jenő vezette Haáz Rezső Múzeumban képzőművészeti kiállítások, történésztalálkozók zajlottak. Jelentős múzeum mellett működő képtár. A Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárat Róth András történész vezeti, Erdély egyik legpatinásabb könyvgyűjteménye. 1996 decemberében alakult meg az Alterego Irodalmi Kör és folyóirat. Az Alterego lapnak végül 1997-ben csak négy száma jelent meg. 1997 szeptemberében szólalt meg Székelyudvarhely első rádióállomása, a Príma, főszerkesztője Szőke László. Aktív közösségformáló ereje van az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak /UFF/, elnöke Nagy Pál. Elsődleges céljuk kulturális-szórakoztató programok szervezése. - Baloga Sándor, a Székelyudvarhelyen működő Digital 3 TV stúdióvezetője ellentmondásosnak látja a kábeltévék szerepét a kulturális élet alakításában. - A régi rendszerben minden kulturális esemény a városi Művelődési Ház szervezésében zajlott, állapította meg Kolozsi B. Ilona szakirányító. Manapság sokminden megváltozott. A színházak ritkán jönnek el, amatőrök és magyarországi együttesek is föllépnek, de csekély az érdeklődés. Rendszeresen szerveznek kiállításokat. /Farkas Wellmann Endre: Kábel vagy kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 21./

2000. június 27.

A székelyudvarhelyi városi könyvtár létesítése óta mindig albérlője volt valamelyik épületnek. Most végre új épületbe költözik a több mint 120 000 kötetes könyvtár. Erdély egyik legkorszerűbb könyvtárépületét kapja meg a könyvtár. A nyilvántartás Tinlib számítógépes programmal történik. Az utóbbi években a Bibliofil Alapítvány pályázatai által jelentősen gyarapodott az állomány. /Kristó Tibor: Költözik az udvarhelyi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2000. december 13.

Székelyudvarhelyen néhány esztendő alatt felépítették az új könyvtár épületét. Hermann Gusztáv, a Városi Könyvtár új igazgatója elmondta, a könyvtári felszerelést, a könyvállományt /120 000 kötetet/ teljes egészében átköltöztették az új székhelyre. Az új könyvtárat új bútorzattal is felszerelték, két vendégszoba is van az ide látogató kutatók, előadók számára. A pincében rendezik be az audiovizuális termeket, az elektronikus információhordozók, -tárolók, a számítógép-park fejlesztését civil háttér (Bibliofil Alapítvány) segítségével kívánják megvalósítani. Székelyudvarhelyen a videokazettákat, hangkazettákat, CD-ROM-okat is kikölcsönzik. /Szatmári László: Modern könyvtár Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13/

2001. február 9.

Szőcs Lajos korondi pedagógus szerzőtársával, Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárral öt névtani, Budapesten megjelent tanulmánykötetet adományozott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak. A Magyar névtani dolgozatok sorozatban megjelent Hajdu Mihály (Eötvös Loránd Tudományegyetem) által szerkesztett tudományos munkák a Hargita megyei Atyha, Etéd, Énlaka, Küsmöd és Sófalva hely- és családnév anyagát tartalmazzák. /Komoróczy György: Ajándék a könyvtárnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2001. február 17.

Székelyudvarhelyen a megnyílt az új épületbe költözött városi könyvtár. /Zsidó Ferenc: Újra itt a könyvtár! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

2001. február 23.

A közelmúltban megnyílt Székelyudvarhely új épületbe költöztetett könyvtára. Dr. Hermann Gusztáv történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy megszerezte a doktori fokozatot. 1991 óta foglalkozott választott témájával: A székelység magyarságtudatának kezdetei. A témaválasztásban szerepe volt annak, hogy felmerült az a nézet: a székely és a magyar más-más nemzet, az előbbi külön identitású nép Romániában. Dr. Hermann Gusztáv érdekes eredményre jutott. A köztudat azt tartja, hogy a székelység a magyarsághoz 1848-ban csatlakozott. Másképp mondva: akkor vallja meg magyarságát tettel és szóval egyaránt. Ezzel szemben Hermann Gusztáv állítja, hogy a székelyeknek mindig volt a magyarságtudatuk, csak abban mindig volt egy árnyalatnyi másság, akárcsak ahogy van némi másság a zalai parasztban, a palócban, hajdúságiban, kunságiban. A magyarsághoz való tartozást a székelyek már a XVIII. században megfogalmazták, tehát jóval 1848 előtt. Például kiállnak a nemzeti nyelv - természetesen a magyar nyelv - védelmében II. József korában, szolidarizálnak a magyar nemzet többi csoportjaival a korona és a nemzet más kincseinek védelmére kelnek. Dr. Hermann Gusztáv Kolozsváron doktorált, a disszertáció román nyelven készült, most fordítja magyarra, már van szerződés a kiadására a Pro-Print Kiadóval. - A vezetése alatt álló könyvtár jelenleg Erdély egyik legjobb és legkorszerűbb magyar könyvtára. Szeretne kutatócsoportok számára is teret biztosítani. Jelenleg már működik egy humánértelmiségiekből - történelem szakosokból - álló csoport. Ők rövidesen kötettel fognak bemutatkozni Areopolisz történelmi és társadalmi tanulmányok címmel. /Komoróczy György: A székelység magyarságtudatának kezdetei. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

2001. március 23.

Székelyudvarhelyen 1999-ben jött létre a fiatal humánértelmiségiek csoportja, Hermann Gusztáv, a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója intézményi kereteket biztosított a csoportnak. A csoport tagjai kéthetente ülnek össze a könyvtárban. Ilyenkor egy-egy tag rövid előadást tart az általa végzett kutatómunkáról. Most megjelent kiadványuk, az Areopolis, Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok /Székelyudvarhely, 2001/ című kötet. A Székelyudvarhely városát jelölő Areopolis elnevezéssel 1700-ban lehetett először találkozni. A tudálékos kicsengésű műszót jelöli, hogy tanácskozások városa, gyűlések városa, ami az itt tartott székely nemzetgyűlésekre, Udvarhely egykori székely politikai központ jellegére utal. Néhány cím a kötetből: Jogtudó értelmiség Udvarhelyszéken a XVI. század végén és a XVII. század elején; Az első népképviseleti választó törvény és alkalmazása Erdélyben; Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése; Udvarhelyszék levéltára. /Sarány István: Areopolis, az elvidékiesedés ellenszere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

2001. július 10.

Székelyudvarhelyen a városi könyvtár látogatóit segíti a frissen megjelent Polc Alatt c. lap. Dr. Hermann Gusztáv Mihály igazgató bevezetőjében az új épületbe költöztetett intézmény pozitívumait és negatívumait mutatta be. Ursuleac Erzsébet könyvtáros a katalógus hasznosságáról, Lozsádi Csilla pedig az elektronikus katalógusról írt. /Polc alatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. szeptember 25.

Szeptember 26-án Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár konferenciát és szakmai konzultációt tart A szolgáltató könyvtár és a nemzeti értékek védelme címmel. A könyvtáros szakmának magyarországi neves szakemberei, irányítói jönnek el a találkozóra. A meghívott előadók között szerepel dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és más neves szakemberek. Az előadások után lehetőség nyílik, hogy a résztvevők, különböző könyvtárak erdélyi képviselői közvetlen formában is kapcsolatba tudjanak kerülni a meghívottakkal és a kérdéseikre választ kapjanak, gondjaikra megoldást találjanak. /Nagyálmos: Konzultáció a Városi Könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 25./

2001. szeptember 27.

A szolgáltató könyvtár és nemzeti értékek védelme címmel tartottak konferenciát és konzultációkat szept. 26-án Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. 35 hazai vendég, valamint az anyaországból öt meghívott előadó volt jelen: ketten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, egy-egy előadó a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől, az Országos Széchényi Könyvtárból, illetve az Informatika és Könyvtári Szövetségtől. Hermann Gusztáv, a Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a konferencián az előadók az intézményük határon túli kapcsolatairól, érvényesülési lehetőségeiről tartottak tájékoztatást. Ezt követően az erdélyi kollégák tárták fel saját gondjaikat. Főleg a gyakorlati, illetve anyagi gondok kerültek előtérbe. Az anyaországi szaktekintélynek örvendő vendégek útbaigazításokat, hasznos tanácsokat adtak az anyagi alapok megszerzésére kiírt pályázatok megírásának módjairól. /Könyvtáros konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2002. január 4.

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2002. január 7.

Dr. Hermann Gusztáv, Székelyudvarhely Városi Könyvtárának igazgatója leszögezte, hogy a gyermekek valójában eleget olvasnak, de mások az olvasási szokásaik és az olvasmányai. A 2001-es év statisztikai adatai alapján a könyvtárban az olvasók megoszlása foglalkozások szerint: 67% diák és egyetemista, 13% értelmiségi, 12% nyugdíjas és más foglalkozású, 8% munkás és technikus. A beiratkozott személyek 66%-a szépirodalmat és nyelvészeti szakkönyvet olvas, 13%-a természet- és alkalmazott tudományokat, földrajzot, 12%-a művészettel, ill. sporttal kapcsolatos könyveket és életrajzokat, 9%-a filozófiát, társadalomtudományokat és történelmet. Az olvasóteremben naponta átlagban 45 látogató volt 2000-ben, jelenleg 80, ez lényeges növekedés. /Dávid László: Mások az olvasási szokások... Miért nem olvasnak a gyerekek? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 14.

Jan. 12-i sajtónyilatkozatában drámai helyzetképet festett a Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere: az önkormányzati testület kritikus állapotba sodorta a várost: megszűnik a Tourinfo, a SZINFO és a helyi színház, válságba kerül a múzeum, a városi könyvtár és lebénulhat az egész közélet . Pintér D. István főszerkesztő /Verestóy lapja!/ szerint Szász Jenő gazdaságilag egytől egyig veszteséges "megvalósításokat" tud felmutatni. Van Tourinfo iroda, de nincs pénz három hóekére. Pintér szerint a Polgármesteri Hivatal nem törődött a bevételi források gyarapításával, csak a befolyó összegek elköltésével. Kínos helyzetbe került a helyi színház: képtelen megfizetni a jó nevű művészeket. A helyi színház alapítása felelősség, aminek meg kell tudni felelni. "Ha a Polgármesteri Hivatal megszülte a színházat, mit tesz azért, hogy eltartsa?" – kérdezte bátran Verestóy lapja. /Pintér D. István: Csak semmi pánik!. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 14./

2002. január 15.

Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

2002. január 19.

Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek helyi értelmiségiek a szűkös anyagi körülmények közé kényszerített önkormányzati művelődési intézmények védelmében. Az aláírási íveken a következő szöveg szerepel: Alulírottak kérjük a székelyudvarhelyi kulturális intézményekre vonatkozó költségvetési tétel megváltoztatását, a következő indoklással: A városi tanács által elfogadott összeg ezen intézmények tavalyi költségvetésének 50%-a, ami valójában ennél is kevesebb, ha figyelembe vesszük a kormány által előretervezett 31%-os inflációt. Ez az összeg a Haáz Rezső Múzeum és a Városi Könyvtár esetében az év utolsó harmadában az intézmények működésképtelenségéhez vezet, a művelődési ház esetében ez már az első negyedév végén bekövetkezik. Ezen túlmenően jelen formájában a városi költségvetés felszámolásra ítéli a Tomcsa Sándor Színtársulatot, az Udvarhely Néptáncműhelyt. E tényállás fenntartása a kultúrközpontként ismert városunk művelődési életének súlyos, sok tekintetben helyrehozhatatlan sérülését eredményezi. /Aláírásgyűjtés az udvarhelyi művelődési intézmények érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2002. október 8.

Székelyudvarhelyen, a városi könyvtárban 1999-ben megalakult az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport. A tudományos munkáról a csoport egyik tagja, a városi könyvtár igazgatója, Hermann Gusztáv adott tájékoztatást. A kolozsvári egyetemről több udvarhelyi származású fiatal történész tért vissza, jutott munkához Székelyudvarhelyen és a város környékén. Ők szorgalmazták a csoport megalakítását. Egyesületként idén jogi státust is nyert az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, székhelye az udvarhelyi városi könyvtárban van. 1999 óta kéthetente találkoznak, minden alkalommal valaki beszámol kutatásairól. Tizenöt körül mozog a tagok létszáma. Eddig két tudományos évkönyvet adtak ki. A kollégák jelenleg a harmadik kötet anyagán dolgoznak. Ezenkívül szabadegyetemi rendszerben tartanak előadás-sorozatot. Az egyes szakterületeken otthonosan mozgó tudósokat hívnak meg. Vendégük volt például a tatabányai Balogh Béni, aki a második bécsi döntésről értekezett, vagy Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa, Vincze Gábor, a szegedi egyetemről, aki a székelyföldi autonómiapróbálkozásokról beszélt, no és Kordé Zoltán a középkori székelységről tartott előadást. Az Areopolisz fő kutatási területe Székelyföld története és részben jelenkori társadalma /Zilahi Imre: Karácsony előtt lesz szüret. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv székelyudvarhelyi könyvtárigazgatóval. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

2003. augusztus 19.

A Kuckó Játszóház idén három alkotótábort is rendezett, az utolsó aug. 18-án este zárult Oklándon. A közel 20 fős csoport a helyi gyerekekkel is bővült. A kicsik mindennap mást és mást tanultak: bútorfestést, gyöngyfűzést, nemezelést, üvegfestést, gyertyamerítést, bábkészítést, mézeskalácssütést, papírmasékészítést és bogozást. A legtöbb feladatot a Kuckó Egyesület vezetői, Bencze Ilona és Leitman Edit vállalták magukra. A Kuckó Egyesület hamarosan a megszokott módon szervezi a Játszóházat Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár épületében. /Tóth Adél: Kuckó Kézműves Kaláka idén utolsó alkalommal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./

2003. szeptember 25.

Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2004. április 16.

Ha én ma Orbán Balázs lennék… témakörben, egy hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezete. Az eredményhirdetés ápr. 15-én volt a Városi Könyvtárban. Péter Pál alpolgármester elmondta, a Székelyudvarhely az idei évet Orbán Balázs-emlékévnek nyilvánította, ennek jegyében került sor a pályázat meghirdetésére udvarhelyi általános iskolás tanulók számára. Az első díjat Gál István nyerte el. /Szász Emese: Díjazták a pályamunkákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. december 17.

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. július 9.

Székelyudvarhely iskolaváros, az iskolák, a tanárok és a diákok jelenléte meghatározó jellegű a város életében. A könyvtár szolgáltatásai is jórészt az iskolások, illetve a pedagógusok igényeit igyekszik figyelembe venni, mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a városi könyvtár igazgatója, a filmklub, az audiovizuális szolgáltatások, a tudományos-ismeretterjesztő tevékenység az iskolai munkát kívánja segíteni. A regisztrált könyvtárlátogatók száma 5000, többségük diák. A könyvtár az alapszolgáltatásokon túl komplex audiovizuális szolgáltatásokat is nyújt, mint a tananyag kiegészítésére szolgáló filmek vetítése vagy a filmklub-tevékenység. A Kuckó Egyesülettel együttműködve gyermekfoglalkozások számára alkalmas termet tartanak fenn, ebben játszóház működik, népi mesterségekkel lehet ismerkedni. A könyvtárban az Areopolisz Szabadegyetemen kétheti rendszerességgel tartanak különböző előadásokat a meghívott szakemberek. /Sarány István: Székelyudvarhely. Nyári program a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2005. augusztus 20.

Több száz millió lejre tehető a kár, amelyet az áradás okozott Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a kiáradt Varga-patak elöntötte a könyvtár alagsorát, nagy kárt okozva az itt működő látvány- és hangzóanyagteremben, valamint a raktárakban. Hasonló méretű áradás az 1800-as évek legelején volt Székelyudvarhelyen, az 1900-as évek elején pedig újból kiöntöttek a városon áthaladó patakok. /Sarány István: Pusztított az ár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2006. január 28.

Öt hónapos kényszerszünet után újraindult a tevékenység Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyvtár alagsorában jelentős károk keletkeztek a tavaly augusztusi árvíz nyomán. A román kormánytól nem érkezett semmilyen támogatás – mondta el Szabó Károly, az audiovizuális részleg vezetője. Magyarországi civil szervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyújtottak segítséget. /Szász Emese: Látogatható a könyvtár audiovizuális terme. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2006. március 13.

Március 10-én Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban Lőrincz György író nyitotta meg Kóbori László festészeti kiállítását. Kóbori László 1971-től van jelen a város kulturális és művészeti életében, a székelyföldi városok kiállítótermeiből festményei eljutottak Bukarestbe és Budapestre is. Kóbori László kiállított munkáiban előtérbe került Székelyudvarhely tereinek megörökítése. /bágyi: Kóbori László mementói. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

2006. május 10.

Július elsejéig zárva tart a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai épülete. A közintézmény költözés miatt nem tudja fogadni a látogatókat, ugyanis a főépület hátsó részét visszaszolgáltatták az egykori tulajdonosnak. A visszaszolgáltatott épületrészben – ahol a raktárak, illetve a restaurátorterem volt – található ingóságokat egyelőre a képtár épületébe költöztetik. Az is kérdéses, hogy meddig maradhat a múzeum a jelenlegi épületben. Előfordulhat, hogy a Kossuth utcai főépületből is ki kell költöznie, ugyanis arra is igényt tartanak a volt tulajdonosok – mondta Zepeczaner Jenő múzeumigazgató. Lehetséges, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerül a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár is, ugyanis nemrégiben itt is színre léptek az egykori tulajdonosok. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Székhely nélkül marad a múzeum? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2007. január 4.

Január közepétől új székhelyen fogadja az érdeklődőket a Hargita Megyei Kulturális Központ keretében működő székelyudvarhelyi kulturális iroda. A kibővülő kulturális intézmény igazgatói tisztségébe Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, a Városi Könyvtár igazgatójának jelentkezését fogadták el. A könyvtár megüresedett posztjára versenyvizsgát hirdettek. /Szász Emese: Székelyudvarhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2007. január 18.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat január 18-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) székházavatójával kezdődik. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály, 2000 óta állt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár élén. Az intézmény új székhelyre költözött. Hermann Gusztáv folytatni tudta történészi munkáját, tanulmányai jelentek meg, illetve 2003-ban első terjedelmesebb önálló munkája, a Náció és nemzet című kötet. Úgy vállalta el az új intézmény igazgatói tisztét, hogy abba beleférjen egy kutatócsoport működtetése is. A közművelődési tevékenység mellett külön iroda foglalkozik a hagyományos értékek kutatásával, a kutatási eredmények népszerűsítésével. Ez az államilag finanszírozott kutató tevékenység hasznos lesz a székely múlt, a székely népélet, néphagyomány alaposabb megismerésében. Hermann a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjével elosztotta a kultúrával kapcsolatos feladatokat: a HMKK kiemelten a „magas kultúrával”, a felnőttképzéssel, a kultúra gazdaságalapú kutatásával foglalkozik, az udvarhelyi központ a hagyományőrzéssel, a székely múlt kutatásával, a hagyományos értékek érvényre juttatásával, míg a szárhegyi központ a kortárs művészet művelésének, kritikai-elméleti értékelésének támogatásával. /Antal Ildikó: A művelődésszervezés légköréből érkezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2007. február 7.

Elmaradt a városi könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga Székelyudvarhelyen. Miután dr. Hermann Gusztáv Mihály egykori könyvtárigazgató sikeresen pályázott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatói tisztségére, a helyi önkormányzat intézményeként működő könyvtár vezető nélkül maradt. A polgármesteri hivatal december 21-én meghirdette a versenyvizsgát, a január 22-én és 23-án esedékes, kétfordulós versenyvizsgát azonban nem tartották meg. Volt jelentkező a meghirdetett állásra, azonban a versenyvizsgát az előrehozott helyhatósági választások miatt elnapolták. Február 23. az írásbeli anyag benyújtásának új határideje, a meghallgatásra pedig csak március 2-án kerül sor. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Igazgató nélkül a városi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998