udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szovetseg a Szekelyfoldert Egyesulet

2007. január 17.

Késik a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése, legjobb esetben február végén, március elején kezdődhet meg a Szövetség a Székelyföldért Egyesület hivatalos bejegyzése, rosszabb esetben azonban hónapokig, évekig is eltarthat a folyamat. Az érintett prefektúrák újabb határozatok elfogadására szólították fel az önkormányzatokat. Kiderült, a székelyföldi önkormányzatok a tervezetet nem függesztették ki közszemlére. Előbb a Maros megyei prefektus emelt kifogásokat, az ottani önkormányzatok képviselői a december eleji ünnepélyes alakuló ülésen nem is csatlakozhattak az egyesülethez. Ezután a Hargita megyei kormánybiztos jelezte kifogásait. Kényszerhelyzetbe került György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, neki is lépnie kell, jogászai 16 önkormányzatot szólítottak fel, hogy kezdjék újra a bejegyeztetést. Hargita megyében 30 nap elteltével egy újabb tanácsülésen ismét szavaznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról. /Farkas Réka: Új határozatok kellenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2007. január 18.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester reméli, hogy február második felében elkezdődhet a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bírósági bejegyzése. A prefektúra „támadására” felkészültek, elkészítették a kifüggesztendő szövegeket és az új határozattervezet szövegét is. A 30 napos határidő leteltével valamennyi tanács megszavazza a tervezetet, és indulhat a bejegyzés. A Maros megyei önkormányzatok esetében egyszerűbb a dolog mivel nem is írták alá az alapító dokumentumot. Később csatlakoznak az egyesülethez. A vezetőtanácsban mindhárom megye egyforma arányban vesz részt, a megyéket képviselő három-három személynek az lesz a feladata, hogy az adott területen az önkormányzatokkal tartsa a kapcsolatot. /Kovács Zsolt: Albert Álmos készült a „támadásra” = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2007. február 24.

Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

2007. március 2.

Március 1-jei ülésén a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – immár eleget téve a prefektúrai felszólításnak, miszerint a határozat elfogadása előtt közmeghallgatást kell szervezni – másodszor is elfogadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozást. Ezúttal a prefektúra szája íze szerint történik minden, jelentette ki Albert Álmos polgármester. /Váry O. Péter: Csatlakozás második nekifutásra (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2007. március 2.

Március 1-jei rendkívüli ülésén Kézdivásárhely önkormányzata második alkalommal hozott egyhangú döntést arról, hogy csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /(Iochom): Kézdivásárhelyen is ismételtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2007. március 7.

Megfélemlítési szándékúnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a két román ügyészségi előzetes vizsgálatot, amely a székelyföldi törekvések ügyében indult. Markó szerint az előzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni. Simona Frolu, a főügyészség szóvivője közölte: a legfőbb nyomozó hatóság keretében működő terrorizmus és szervezett bűnözés elleni igazgatóság illetékesei két dossziéban is vizsgálódnak „a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ellen, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik”. Az egyik dosszié a székelyföldi népszavazást, a másik pedig az RMDSZ által decemberben létrehozott, Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulását vizsgálja. A román belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában. /Borbély Tamás: Markó: megfélemlítő ügyészségi vizsgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Simona Frolu nem kívánt részletekkel szolgálni arról, pontosan milyen akciókról van szó, és kik ellen folytatnak nyomozást. „Az utóbbi időben több értesítést is kaptunk a SRI-től arról, hogy a Székelyföldön a nemzetbiztonságot sértő akciók zajlanak. Két esetben úgy döntöttünk, hogy bűnvádi nyomozást megelőző vizsgálatokat kell lefolytatnunk. Konkrét vádakat tehát még nem fogalmaztunk meg” – nyilatkozta. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület elnöke az újságírótól értesült arról, hogy Székelyföldön vizsgálatot folytatnak különböző, a „nemzetbiztonságot sértő” akciók ügyében. „Nem tudom, milyen törvénysértést találhatnak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásában. Annál is inkább, mert az egyesületet még be sem jegyeztük” nyilatkozta Albert Álmos. Értetlenségét fejezte ki az ügyészség eljárása kapcsán Ferencz Csaba, az Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke is. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Vizsgálatot folytat a Legfőbb Ügyészség a székelyföldi autonómia-törekvések miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2007. március 8.

Támogatja-e a kormány a székelyföldi autonómiatörekvéseket? címmel az Országgyűlésben dr. Kelemen András fideszes képviselő szólalt fel. A képviselő, aki Ékes Józseffel együtt Sepsiszéken megfigyelőként vett részt a népszavazáson, kifejtette, Székelyföldön igazi mozgalommá vált a népszavazás az autonómiáról, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a véleménynyilvánítás önálló megszervezésére és lebonyolítására azután került sor, hogy a hivatalos, önkormányzatok által kiírandó népszavazást a román hatóságok meghiúsították. A képviselő utalva Sólyom László köztársasági elnök bukaresti kijelentésére, miszerint ,,az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges”, feltette a kérdést: mi valójában a magyar kormány álláspontja az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban, hiszen a magyarellenesség továbbra is jelentős belpolitikai tényező az utódállamok nagy részében. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában úgy értékelte, hogy a kormány mindig is támogatta a határon túl élő magyarság autonómiatörekvéseit. Emlékeztetett az RMDSZ által létrehozott Szövetség a Székelyföldért Egyesületre, illetve a szövetség azon törekvésére, hogy programegyeztetési céllal párbeszédet folytassanak az alternatív szervezetekkel is.,,A magyar külpolitika célkitűzései között a kormány programjának megfelelően az autonómiatörekvések támogatása folyamatosan napirenden szerepel, a nemzetközi normákkal elfogadott összhangban ezek megvalósítása minden diplomáciai tárgyalás napirendjén ott van” – mondta az államtitkár, aki szerint azonban Budapestről receptet nem kínálhatnak, ám szorgalmazzák, hogy ,,az adott nemzeti kisebbség legitim szervezetei a politikai párbeszéd keretében egyeztessék ezt egymással és a többségi társadalom képviselőivel”. /(Fer-): Az Országházban beszéltek róla (Székelyföldi népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2007. április 12.

Április 11-én elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását a sepsiszentgyörgyi bíróság. A bíró szerint az ügyészség jóváhagyása is kell, ezért kérte, hogy az április 25-i tárgyaláson az ügyészség képviselője közölje esetleges fenntartásait. A Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulást 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön hozta létre mintegy kétszáz, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester. /Kovács Zsolt: Késik a székelyföldi társulás bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2007. április 26.

A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. május 3.

Két fronton is küzdenek a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító tagjai, hogy bejegyezhessék az önkormányzatok társulását. Egyrészt a társuló települések helyi tanácsainak olyan határozatokat kell újra elfogadniuk, amelyekben a Kovászna megyei prefektúra jogászai nem találnak kivetnivalót, másrészt az ügyészséget és a bíróságot kell meggyőzniük az egyesület megalakításának törvényességéről. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta: négy település határozatát a közigazgatási bíróságon támadják meg, mivel a prefektúra felszólítására sem vonták vissza a társulásról szóló, de törvénytelennek ítélt döntésüket. Hozzátette: elképzelhető, hogy a következő napokban több település tanácsát is beperelik, ha nem tesznek eleget a prefektúra felszólításának. A Kovászna megyei prefektúra 17 helyi tanács társulásról szóló határozatában talált kivetni valót. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: elkészítettek egy határozattervezet-modellt, és elküldték minden érintett önkormányzatnak. A székelyföldi önkormányzatok társulásának célja, hogy együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Újabb társulási akadályok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 17.

Becsapta György Ervin Kovászna megyei prefektust a prefektúra jogi osztályának vezetője, Codrin Munteanu, ugyanis szigorú utasítása ellenére sem juttatta el május 16-ig a bíróságra a kért dokumentációt, emiatt ismét elhalasztották a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének tárgyalását. György Ervin a sajtótól értesült, hogy a bíróság halasztani kényszerült, mert nem kapta meg a Kovászna megyei prefektúrától az igényelt információkat. /Farkas Réka: Bojkottál a prefektúra jogásza (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

2007. május 31.

Ötödik próbálkozásra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkormányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki önkormányzat /a szentkatolnai és nagyborosnyói/ visszavonta a társulásra vonatkozó határozatát. György Ervin Kovászna megyei prefektus kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Társulási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2007. június 14.

A Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése egy éve húzódik. Az RMDSZ által uralt önkormányzatok tehetetlenkedése is megmutatkozott. A Szövetség a Székelyföldért és a civil mozgalomként működő Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen egymást serkentő versenytársak is lehetnek a székelyföldi autonómia ügyében. /Bakk Miklós: Az autonómia spirálja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

2007. június 14.

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

2007. június 20.

A június 12-i tárgyaláson a sepsiszentgyörgyi bíróságon visszavonta bejegyzési kérését a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. Demeter János megyei tanács-elnök, az egyesület egyik kezdeményezője kifejtette, az első perctől kezdve felületesen kezelték az ügyet. Jó néhány helyen a jegyzők önkényesen megváltoztatták a határozatok szövegét, s erre a polgármesterek nem figyeltek oda. A rossz határozatokat a prefektúra jogászai megtámadták. Amikor már ott tartottunk, hogy megszavazzák, két önkormányzat visszalépett. Így teljesen megváltozott az alapító okirat tartalma, s a procedúrát újra kell kezdeni. /Iochom István: Quo vadis, Szövetség a Székelyföldért Egyesület? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

2007. június 26.

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2007. július 31.

A napokban találkozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetőségi tagjaival Sepsiszéken Iluis Maria de Puig európai parlamenti biztos Katalóniából, akit elkísért Komlóssy József, az európai tanács magyar delegációjának szakértője. Iluis Maria de Puig biztos látogatásának célja: anyaggyűjtés, egy, ez év szeptemberében előterjesztendő helyzetjelentéshez, amely a romániai gazdasági fejlesztési régiókról szól. Puig biztosnak az volt a meglátása, hogy a legjobb időben kezdődtek el a tárgyalások, mivel a szeptemberi jelentésében már megfogalmazódik a Székelyföld ez irányú érdekeltsége, és az Európai Parlament 2010-ben tűzi napirendre a gazdasági régiók helyzetét, és születik döntés. A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a székelyföldi autonómia megteremtésének egyetlen járható útja a székelyföldi gazdasági régió megteremtése. A mozgóurnás népszavazások még nem elegendőek. Meg kell győzni a Székelyföldön élő román értelmiségieket, hogy mindenki javára szolgál egy ilyen gazdasági régió. Puig biztos ígéretet tett, hogy kapcsolatot épít ki Katalónia és a Székelyföld között. /Márton István vezetőségi tag: Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének hatodik törvényszéki elutasítása után. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

2007. augusztus 1.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/ a következő célok megvalósításához kér együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, a Székely Nemzeti Tanácstól és más romániai magyar politikai vagy civilszervezetektől: 1. A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős változásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának. 2. A különböző autonómia-formák létrehozásához már most meg lehet állapodni egy közös cselekvési tervben: a) A kisebbségek jogállásáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott, majd a román kormány által elfogadott törvénytervezet támogatása, beleértve természetesen a kulturális autonómia intézményeinek létrehozásáról szóló rendelkezéseket; b) A székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének támogatása; c) A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása, egy valós helyi autonómia megteremtése végett; d) A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet támogatása; e) A területi autonómiára vonatkozó közös koncepció kialakítása. 3. Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban. Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. A magyar nyelvű egyházi vagy alapítványi felsőoktatás megerősítése. 4. A jogtalanul államosított egyházi, közösségi és magántulajdon további restitúciója, a restitúciós törvény alkalmazásának felgyorsítása. 5. Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó RMDSZ-program közös vállalása, az RMDSZ ezirányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása. 6. A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése. 7. Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását. 8. Egyeztető fórumok kezdeményezése, ahol a romániai magyar értelmiségiek, civilszervezetek és egyházak véleményt cserélhetnek a vitás kérdésekben. 9. A parlamenti és önkormányzati demokrácia megerősítése. Olyan választójogi törvény támogatása, amely ezután is biztosítja a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban. /Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2007. augusztus 9.

Fellebbezett a sepsiszentgyörgyi ügyészség a Szövetség a Székelyföldért bejegyzésének elfogadása ellen azon a címen, hogy nem egyezik a bírósághoz benyújtott bejegyzési kéréshez csatolt két okirat. Az alapító okirat részét képező listán, illetve az önkormányzatok által elfogadott csatlakozási határozaton szereplő listán ugyanis nem ugyanazok a települések szerepelnek. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: várható volt, hogy az ügyészség az utolsó pillanatban fellebbezni fog. Az ügyészségnek a politikától függetlenül kellene működnie, mégis gyorsan reagáltak az egyesület megalapítását ellenző politikusok felhívására. /Kovács Zsolt: Óvás listagondok miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2007. augusztus 11.

Jól kezdődött az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek munkacsoportjai közötti egyeztetés, de a végső egyezség még nem született meg. A RMDSZ részéről Kelemen Hunor, Tőkés László részéről pedig Szilágyi Zsolt vezette a két munkacsoportot. Mindketten derűlátóan nyilatkoztak. A három órás egyeztetés során megállapodtak abban, hogy támogatják a különböző autonómiaformákat. Szilágyi szerint ez azt jelenti, hogy az RMDSZ támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett népszavazást, de a Tőkés köré csoportosuló civil szervezetek is egyetértenek Székelyföld modernizációjával, ami az RMDSZ által kezdeményezett a Szövetség a Székelyföldért egyesület célja. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politikum közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve a restitúció felgyorsítása. Szilágyi szerint a választási törvény és párttörvény diszkriminatív kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. /Borbély Tamás: Sikeres tárgyaláskezdet Markó és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2007. szeptember 25.

2004-ben, a parlamenti választások előtt, az októberi kampánynyitón Markó Béla Sepsiszentgyörgyön ígérte meg, hogy a választások után a regionális átszervezésről szóló törvényt terjeszt be az RMDSZ.,,Meg kell mozdítani Székelyföldet, hogy itt legyen tervezhető jövő” ― mondotta akkor a szövetségi elnök. Eltelt három év, és előrelépés nem történt. Markó azzal hárította az érdeklődést, hogy egyelőre az EU nem engedi az átszervezést. Utóbb kiderült, ez nem igaz, a regionális felosztás Románia belügye. A sokszor megígért székelyföldi fejlesztési stratégia, sem a megyék közti együttműködés nem jött létre. Egy évvel ezelőtt létrehozták a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, de még a társulás hivatalossá tétele sem sikerült. Most ismét kampány van, így az RMDSZ újra ,,kiemelt célként kezeli a Székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését”. Mindezt Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári önkormányzati konferencián jelentette ki, és ugyanott mondta el, hogy szorgalmazzák Székelyföld sajátos autonómiáját. /Farkas Réka: Be nem váltott ígéretek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2007. november 8.

November 20-a előtt nincs esély arra, hogy bejegyezzék a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, miután az ügyészség kérésére a bíróság ismét elhalasztotta a döntést az ügyben. A következő tárgyalást november 20-ra tűzték ki. Demeter János tanácselnök reményét fejezte ki, hogy az lesz az utolsó tárgyalás, és sikerül végre bejegyeztetni az egyesületet. Az egyesület létrehozását majdnem egy éve, tavaly december 7-én döntötte el Sepsiszentgyörgyön közel kétszáz Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyei polgármester és RMDSZ-es politikus. /Farcádi Botond: Szövetség a Székelyföldért: Csak november végén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2007. november 21.

December 11-ére halasztotta november 20-án a sepsiszentgyörgyi bíróság a Szövetség a Székelyföldért egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Október 7-én az ügyészség képviselője azt kérte a Kovászna és Hargita megye prefektúrájától, véleményezzék újra, hogy az egyesületet alapító 9 önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát. A mostani tárgyaláson az ügyészség képviselője bejelentette, a Hargita megyei intézmény nem teljesítette kérésüket. A Kovászna megyei prefektúra levele szerint valamennyi háromszéki település csatlakozásról szóló határozata törvényes. Ezt a választ azonban hiányosnak találta a bírónő, és a következő tárgyalási fordulóig újabb véleményezést kért. Az egyesületet képviselő ügyvéd szerint a bíróság fölösleges iratokat kér. /Kovács Zsolt: Újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

2007. december 12.

Egy éve kezdeményezték az önkormányzatok a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzését. December 10-én a fellebbezési szakasz ötödik tárgyalási fordulóján az ügyet tárgyaló bírónő újra hiányosnak találta az egyesület dossziéját. A korábbi, november 20-i tárgyaláson az ügyész kérte, hogy a Kovászna és Hargita megye prefektúrái véleményezzék újra, hogy az egyesületet alapító kilenc székelyföldi önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát. Mindkét érintett kormányhivatal, eleget téve a kérésnek, ellenőrizte a csatlakozási határozatokat, és tájékoztatta a bíróságot azok törvényességéről. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. /Kovács Zsolt: Függőben az egyesület ügye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2007. december 14.

Ha az önálló magyar politizálásról van szó, a román politika egy nótát fúj: minden eszközzel vissza akarják szorítani e közösség érdekérvényesítő képességét, alapjaiban aknázva ezzel alá mind az RMDSZ, mind a most épp megszületni készülő párt létét. Markóéknak valamivel könnyebb az életük. Az elmúlt tizenhét-tizennyolc év alatt annyi szívességet tettek az épp hatalmon lévő pártoknak, úgy összenőttek velük, hogy azok néhány látszatengedményre bármikor készek. Hálából egyrészt az RMDSZ-frakciók szavazataiért, másrészt kormánytisztviselőik hűségéért. De igazán jelentős dolgokban még őket is átverik. A legutolsó példa erre Bíró Rozália megbuktatása a nagyváradi polgármesteri székért folytatott harcban, de tucatjával lehetne idézni – a tanügyi törvénytervezettől a választójogi törvénytervezeten át – az RMDSZ megcsalatását. Nem járt jobban Tőkés László és Szász Jenő sem az államelnökkel való egyeztetéssel. Mint ismeretes, Brüsszelben a Demokrata Párt – Basescu ígérete dacára – mindent megtesz, hogy megakadályozza Tőkés László néppárti frakcióba való felvételét. Ebben a pártban minden úgy történik, ahogy a vezér, az államfő akarja. Basescu előzőleg mást ígért. Sepsiszentgyörgyön is aktatologatással halogatják egy éve a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzését, bizonyítékául annak, hogy a független igazságszolgáltatás jó ideig még csak álom marad. Ezért végre rá kellene döbbennie mind az RMDSZ-nek, mind Szász Jenőéknek vagy Tőkés Lászlónak, hogy csak a kiegyezés útja járható. /Simó Erzsébet: Egymásra utalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2007. december 17.

A székelyföldi önkormányzatok szövetsége jogi bejegyzésének elhúzódása miatt neheztel az RMDSZ háromszéki vezetőire a szövetség csíki szervezete. Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki elnöke kijelentette: mivel több mint egy évvel az egyesület alakuló ülése után sem sikerült Kovászna megyében bejegyeztetni a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, javasolják, hogy a bejegyeztetéssel kapcsolatos teendőket tegyék át Hargita megyébe. Borboly felrótta az önkormányzati egyesület vezetésével megbízott Albert Álmosnak, hogy a fejlesztési stratégiákon a jogi bejegyzés nélkül is lehetett volna dolgozni. Albert Álmos nem tartja jó ötletnek, hogy átadják a Hargita megyeieknek az egyesület bejegyzésének intézését. /Kovács Zsolt: Bejegyzési vita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2007. december 19.

Eltelt egy év, és ezalatt semmi sem történt – vetette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésével megbízott Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szemére Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. Albert Álmos visszautasította a vádakat. /Illyés Judit: Széthúzás a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. január 11.

Vitaindítónak is tekinthető Csutak István Székek földje – Székelyföld? című elemzése, csakhogy a benne foglalt állítások többségével egyet kell értenünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az egységes székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozása továbbra is illúzió. Kérdés, ki a felelős? Csutak egyértelműen a székelyföldi elitet nevezi meg. Az RMDSZ egy Székelyföldi Fejlesztési Régió kialakítását találta ki, és 2003 tavaszán konferenciát is szerveztek, ahol mindenki egyetértően nyilatkozott. Egy Prosperitas nevű egyesület létrehozataláról döntöttek, ennek a feladata lett volna egységes koncepció, fejlesztési stratégiák megvalósítása. Az egyesületet soha nem sikerült bejegyeztetni, így elmaradt a Székelyföldi Fejlesztési Intézet életre hívása is, az érdemi munka meg sem kezdődött. A tanácskozás után a három megyei tanácselnök hajba kapott azon, hogy hol lesz az új régió központja. A 2004-es parlamenti választási kampányban ismét napirendre került a kérdés. Újabb konferenciát tartottak, ahol Markó Béla komoly, másfél éves előkészítő munkáról beszélt. Legközelebb 2006 tavaszán toborozták egy asztalhoz a három megye politikusait, szakértőit, s ekkor már egy munkacsoport létrehozataláról is döntés született, ennek a feladata lett volna a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése. Takács Csaba akkori ügyvezető elnököt bízták meg a koordinálással, de többet nem lehetett hallani a testületről. Az RMDSZ 2006 őszén meghirdette a majdani területi autonómia alapjait megteremtő, Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását. Az egyesület bejegyzésére nem került sor. Közben erősödött a megyék közötti rivalizálás. /Farkas Réka: Kié a felelősség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2008. január 16.

Január 15-én, a fellebbezési fázis hatodik tárgyalási fordulóján a bíró újra elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért egyesület bejegyzését. A sepsiszentgyörgyi ügyészség a közigazgatási bírósággal kívánja felülvizsgáltatni a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez csatlakozó Kovászna megyei önkormányzatok határozatait. A Szövetség a Székelyföldért egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, de még mindig nem sikerült hivatalosan bejegyeztetni. /Kovács Zsolt: Segít a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2008. február 6.

Az eljárásjog önkényes értelmezésével érte el február 5-én a sepsiszentgyörgyi bíróság, hogy a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése beláthatatlan időre kitolódjék. A Szövetség a Székelyföldért ügyét ugyanis e halasztás után az RMDSZ már csak az önkormányzati választások kampányában tűzheti újból napirendre. A Szövetség a Székelyföldért céljainak a kérdése megteremti az első átfogó politikai vita lehetőségét is az RMDSZ és az MPP között. /Bakk Miklós: Újításra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapításáról 2006 december 7-én döntöttek, de máig nem sikerült bejegyeztetni. Az alapító önkormányzatok csatlakozásról hozott határozatainak sorozatos megtámadásai után az egyesület kezdeményezői úgy döntöttek, hogy szűkítik a kört, és csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek határozatai biztosan nem támadhatóak meg. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: politikai halogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998