udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szulõfold Alap Regionalis Egyeztetõ Foruma

2007. február 26.

Február 27-én tartja ülését a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma, amelyen a magyarországi és a határon túli magyarok vezetői tanácskoznak majd a közös célokról. A magyarországi támogatási struktúra átalakítása tekintetében az RMDSZ egyik fő szempontja a rendszer kiszámíthatóságának növelése, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta: olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely az anyanyelvi oktatás működtetésének és fejlesztésének, a kulturális értékek ápolásának, a civil és a szakmai szervezetek normatív támogatását teszi lehetővé, de ugyanakkor odafigyel a kisebb települések, közösségek és intézmények programjaira is, amelyek a szórványban például rendkívül fontosak. Azt szeretnék, ha az anyaországi gazdasági helyezettel összehangolt módon lehetőség nyílna nagyobb projektek támogatására is, például éveken át tartó országos gyűjtemények létrehozására. Kifejtette: helytelen „határon túli magyar kultúráról”, illetve annak támogatásáról beszélni, mert az olyan, mintha „határon túli Ady Endréről” vagy „határon túli Bartók Béláról” beszélnénk, miközben mindegyik az oszthatatlan nemzeti örökség része. /T. Sz. Z. : Normatív anyaországi támogatást szorgalmaz az RMDSZ. Figyelmet kell fordítani a kisközösségek, intézmények programjaira is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2007. február 27.

Szeptember 27-én tartja Budapesten alakuló ülését a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórum (REF), a magyar miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek konzultációs testülete. Az ülésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, illetve Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács vezetője képviseli. A tanácskozást megelőzően Gémesi Ferenc, a nemzetpolitikáért és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáért felelős szakállamtitkár elmondta: a Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, nagyobb támogatásban részesül. /Cseke Péter Tamás: Alakuló ülését tartja a REF. Az új testület az Állandó Értekezlet örökébe lép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2007. február 28.

Szeptember 27-én Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését a Parlamentben. Véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta „magyar-magyar szolidaritás”, Vajdaság és Kárpátalja lakossága arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. A forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatóak lesznek a www.szulofold. hu honlapon az interneten. /Két milliárd forintra számíthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ A határon túliaknak szánt összeg meghaladja a kétmilliárd forintot. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőinek tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla és Kelemen Hunor képviselte. Gémesi Ferenc elmondta, a támogatások egy része valamennyi régióra kiterjed: ilyen az anyanyelvű oktatás, a kulturális megtartó intézmények és programok, illetve az egyházak szociális és oktatási feladatainak valamilyen formában történő támogatása. „Akadnak emellett modernizációs célú támogatások is. Olyan feladatokra is javasoltak támogatást a határon túli magyar szervezetek, mint az internetes portálok tartalomfejlesztése. ” – tájékoztatott az államtitkár. /Cs. P. T. : Magyar–magyar szolidaritás Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma /REF/. A regnáló magyar kormány tudatosítja: senkinek nem jár pénz alanyi jogon. Pályázni kell, terveket előkészíteni, beterjeszteni és elszámolni, írta a lap. /Simon Judit: Máért helyett REF. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2007. április 2.

Áprilistól lehet benyújtani a pályázatokat a Szülőföld Alaphoz (SZA) a magyar állami költségvetésből elkülönített több mint kétmilliárd forintraJanuár elsejével megszűnt a Szülőföld Alap korábbi irányító testülete, a Tanács; feladatát a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum (REF) látja el. A REF február 27-én megtartotta alakuló ülését, amelyen a határon túli magyar pártok és társadalmi szervezetek vezetői döntöttek az ez évi támogatási célokról és prioritásokról, a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról. A rendelkezésre álló pénzalap 40 százalékát romániai szervezetek kapják, a szerbiai magyarok 22, az ukrajnaiak 19, a szlovákiaiak 15, a horvátországiak 2, az ausztriai és szlovéniai magyarok a támogatások egy-egy százalékára pályázhatnak. A pénz elosztásáról a szakkollégiumok döntenek. Az Oktatási és Szakképzési, Kulturális és Egyházi, valamint Önkormányzati együttműködési, Informatikai és Média Kollégium első pályázati felhívása 934 millió forint kiírásáról szól. A támogatandó célok között szerepel többek között: közoktatási és felsőoktatási intézmények, kulturális rendezvények, nyári egyetemek, magyar nyelvű média, könyvkiadás, könyvtárak, továbbá az önkormányzati kistérségi programok támogatása. Pályázásra jogosultak a határon túli bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező intézmények, szervezetek, illetve természetes személyek. Ifjúsági szervezetek mindhárom kollégium pályázatain indulhatnak. A szakkollégiumok június folyamán döntenek a beérkezett pályázatokról. 2007 őszén kerül sor a második pályázati fordulóra, melynek során további 1,2 milliárd forint kiírásáról fognak határozni a szakkollégiumok. Romániában 500 ezer forintnál kisebb támogatás nem igényelhető. A kis összegű projektek támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló keret tíz százalékát különítették el a nagyobb régiók esetében. Erre országonként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhat. /Kezdődik a tavaszi pályázati idény. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2007. április 26.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. május 26.

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója nyilatkozott a Bihari Naplónak. A Határon Túli Magyarok Hivatala 1990 után, az Antall-kormány idején alakult, amikor mindenki nagyon boldog volt, hogy vége a diktatúrának, és a magyar kormány elkezdheti a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Később „a dolog, hogy politikai játszmák, egyfajta ideológiai kisajátítás mentén kezdett működni. Államigazgatási szempontból is problémát kezdett jelenteni, hogy a hivatal egyféle kiskormányként létezett. Az általános elképzelés itt Romániában az volt, hogy ha valami baj van, Budapesten kell megoldást keresni, tulajdonképpen ezt üzente a politika is. Pedig a XXI. században nehéz elképzelni egy olyan hatalmi intézményt, mely jóval az adófizető állampolgárok által lakott területen túl igyekszik megoldást találni az emberek problémáira. És ez az egész egyre zavarosabbá vált, párhuzamosan működő intézmények részesültek támogatásban, klientúrák alakultak, miközben a lakosság legnagyobb része számára megközelíthetetlen volt a hivatal. ” „A kormány ‘látta’ az anomáliákat, s az új történelmi helyzetet felismerve úgy döntött, hogy egy áttekinthető intézményrendszert kell létrehoznia. ”Törzsök hangsúlyozta, hogy „nem csökkentek a források 2006-hoz képest, csak az elosztás lett átláthatóbb. ” Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el az, hogy politikai preferenciák szerint legyenek elosztva ezek a pénzalapok, Törzsök kifejtette, ezért is alakult meg a Szülőföld Alap, illetve a Regionális Egyeztető Fórum. Nem kell megkerülni Bukarestet. – Az érdekelteknek meg kell ismerni a www.ceucom. net internetcímet. Ezt a Közép-európai Közösség virtuális üzleti klubjának gondolták ki még évekkel ezelőtt. „Az önszerveződést segíti elő, s egy öngerjesztő folyamat által fejlődik” – fejtette ki Törzsök Erika. /Nem kell megkerülnünk Bukarestet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2007. július 13.

A magyar nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára július 12-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. A kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A magyar–magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”. /Megújult magyar nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szülőföld Alapról szólva Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: politikai szinten történik a fő célok meghatározása. Az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretében a miniszterelnök és a külhoni magyar politikai vezetők egyeztetnek. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi Kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nyugati magyarságról elmondta: „megpróbálják bevonni őket a nemzetpolitikai együttműködés rendszerébe. ” Idén első ízben megrendezik a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját, a Biennálét. A rendezvény, két egymásra épülő fesztivál formájában valósul meg: „A Dunánál” alcímmel 2007. augusztus 18. és 20. között Budapesten, míg 2007. szeptember-októberében Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy bemutassák a magyar közönségnek a külhoni kortárs magyar kultúrát. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről”. /Kánya Gyöngyvér: Gémesi: megújult a nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2008. március 6.

Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2008. december 3.

Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 10.

A Szülőföld Alap 2007-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot bírálták az ellenzéki pártok december 9-én az Országgyűlésben. A Szülőföld Alapot, a külhoni magyarság pályázati úton történő támogatásának intézményét 2007-ben átszervezték. A korábbi irányító testületet, a tanácsot, a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum váltotta fel. Kelemen András (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a társadalmi tanácsadó testületbe is a miniszterelnök kéri fel a tagokat, és a Szülőföld Alap tevékenységéből hiányzik a helyi szakmai, civil részvétel. Az Egyeztető Fórum 2007. évi alakuló ülésén döntött a támogatási célokról, a támogatások elosztásáról, és azok arányáról. Románia – ahol a magyar nyelvű felsőoktatást, ösztöndíjakat, könyvtárakat, sajtóorgánumokat, kulturális szervezeteket támogatták – a teljes összegnek, ami több mint kétmilliárd forint, negyven százalékát kapta. Az Egyeztető Fórum legutóbb december 2-án ülésezett, amikor is döntöttek arról, hogy a 2009. évi forráselosztás is ugyanígy alakul, de a megpályázható összeg akár százmillió forinttal is megnövekedhet. /Kánya Gyöngyvér: Vita a Szülőföld Alapról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998