udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabedi Emlekhaz (EMKE, Kolozsvar)

1998. május 22.

Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. június 3.

Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./

2000. május 29.

Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./

2001. június 16.

Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Magyar Irodalomtudományi Tanszék napját tartották meg. Berszán István a Láthatatlan Kollégium teoretikus folyóiratot mutatta be, melynek eddig öt száma jelent meg. Orbán Gyöngyi az eddig négy alkalommal megrendezett Hermész-táborokról, ezekről az irodalomkutatást szolgáló egyetemi és középiskolai tanár-diák együttműködésekről szólt. /Identitásteremtő irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./ Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Szabédi Emlékháznál folytatódott a konferencia. Kötő József, Pomogáts Béla és Kántor Lajos tartott előadást. Másik helyszínen, a Györkös Mányi Albert Emlékházban a monográfiaírás módszertanáról tanácskoztak írók, kiadók, irodalomtudósok. Cseke Péter a Kriterion kiadó Közelképek (Erdélyi klasszikusaink és kortársaink) sorozatát ismertette, amelyből eddig három kötet látott napvilágot. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabédi-nap. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2002. június 3.

Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. január 18.

Az európai uniós pályázatok révén a magyar költségvetéstől kapott támogatások sokszorosát lehet megszerezni – hívta fel a figyelmet Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Az Illyés Közalapítvány múlt évre esedékes kifizetéseiből 380 millió forintot visszatartottak, mondván, maradványképzésre kell a pénz. „Mindenki tudta, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormány ott próbál elvonni vagy visszatartani, ahol kisebb az ellenállás. Például tőlünk, mert tudta, hogy a határon túli magyarság nem vonul mindjárt Budapestre a parlament elé” – jelentette ki Pomogáts. Hangsúlyozta, hogy az Illyés Közalapítvány a sikeres pályázatok alapján csak odaítéli a pénzt, de nem rendelkezik vele. Az államkincstárnak ad jelzést, hogy mikor lehet küldeni a pénzt. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tájékoztatta a lapot arról, hogy a napokban hárommilliárd forint átutalását írta alá. Úgy tűnik, hogy ez tartalmazza az IKA tartozásait is. Kérdés azonban, hogy mi lesz a 2006-os alapokkal? Idén 100 millió forinttal kevesebbet kap az IKA, mint tavaly, amikor már elvettek ugyanennyit. Eszerint 200 millió forinttal kurtították meg az eredeti egymilliárd forintot, holott az infláció miatt inkább növelni kellett volna az alapot. Pomogáts ez ellen tiltakozott. Évente négy-ötezer pályázat érkezik az alapítványhoz. Vannak és lesznek súlypontok. 2006-ban prioritást élveznek azok a létesítmények, melyeknek építését az alapítvány mostani vezetése idején kezdték el. Erdélyben ilyen a felőri és a besztercei szórványkollégium vagy a kolozsvári Szabédi Ház, amelyben az erdélyi magyar irodalmi múzeum kap otthont. A másik prioritás az EU-pályázatok támogatása: az EU-s pályázatokhoz szükséges 20 százalékos, úgynevezett önrészt az Illyés Közalapítvány adja, mint például a felvidéki Somorján épülő nemzetiségi kulturális kutatóintézet esetében. /Sike Lajos: Az IKA nem ül pénzes zsákon. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2007. május 21.

„Megszentelt földön állunk. Megszentelt föld, mert a vértanúk életének színtere, ahogy haláluk színtere, megszentelt föld: emléket, nem egyszer tragikus emléket hordoz (…) Szabédi László a maga tragikus halálával és mindazzal a megpróbáltatással, amely ezt a személyes végzetet előidézte, az erdélyi magyarság, az egész magyar nemzet vértanúja” – mondta Pomogáts Béla Kolozsvár május 19-én, a Szabédi Emlékház ünnepélyes avatásán. Az emlékházat az EMKE, a Korunk Stúdió és az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-emléknap keretében avatták fel Kolozsváron, a költő egykori lakóházának helyén. Kötő József EMKE-elnök elmondta, az emlékházban Szabédi-emlékszoba, hagyatéki könyv- és kéziratgyűjtemény, illetve kutatóközpont kap helyet. Az Új utak – törésvonalak, költők centenáriumán mottójú irodalmi konferencián, Szabédi kortárs költőtársairól, Dsida Jenőről, Jékely Zoltánról, Szemlér Ferencről is szó esett. A konferencián a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett irodalomtörténészek, irodalomkedvelők vettek részt. Dsida-emléktáblát avattak a Sétatér egyik házának falán, amelyben a szatmárnémeti születésű költő életének utolsó éveit töltötte. Markó Béla RMDSZ-elnök költőként volt jelen az eseményen, a „tündéri költő” alakját idézte fel, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét is említve. Láng Gusztáv irodalomtörténész, Dsida-kutató is tartott előadást. Az emléktábláról, amelyet a szülőváros ajándékozott a kolozsváriaknak, Czirják Árpád érseki helynök és Markó Béla vonta le a leplet. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Felvidékről és az anyaországból is érkeztek az erdélyi költők előtt ünneplők. /Valkai Krisztina: Zarándoklat és irodalmi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2007. május 31.

Januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek folytatásaként szakmai tanácskozást tartottak május 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. Az idei összejövetelen hivatalosan megnyitották az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme is. Ennek az intézetnek az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett közművelődési szakemberek. A Magyar Művelődési Intézetet és Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Borbáth Erika főigazgató a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította. Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni helyét és szerepét. A Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű feladata lesz. A részt vevő intézeteknek folyamatos információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással, egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, s munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait is. Az elképzelések szerint a kulturális hálózat majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet koordinatív szerepet fog betölteni. Az Erikanet Hírportál híranyagának Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. A Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet az elképzelések szerint a felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban, illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet feladata lenne. A határ menti térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni. az Intézetnek lenne a faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. A zavartalan működés érdekében biztosítani kell az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. /Dáné Tibor Kálmán: Hálózatépítés. Alakulóban a Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. május/

2007. november 16.

Dáné Tibor Kálmán elmondta: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közelebbi célja a Szabédi Ház kulturális központtá fejlesztése, az emlékház tevékenységének láthatóvá tétele, a hagyatéki állomány gyarapítása, a központ „élővé tétele”. Tervezik egy Közép-Erdélyi Művelődési Intézet létrehozását, amelynek központja a Szabédi Emlékházban lenne, ahogyan jelenleg az EMKE központjának, illetve a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon műhelyének is otthont ad a létesítmény. A művelődési intézet elsősorban Közép-Erdély szórványterületeinek közművelődési tevékenységét fogná össze. A Szabédi Emlékház célja az 1918 utáni erdélyi/romániai magyar irodalom kutatásának elősegítése, olyan gyűjtemény kialakítása, ahol megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők a különböző írói hagyatékok. A Szabédi-anyaghoz járult a Balogh Edgár- (1996), Méliusz József- (1998), Kacsó Sándor töredék-, Nagy István (1998)-, Engel (Köllő) Károly (2002) könyvtára. 2005 nyarán Muzsnay Magda kéziratos és hanganyag gyűjteménye került a Szabédi Emlékház birtokába. Párhuzamosan egyes töredékes, illetve teljesebb kéziratgyűjtemények is bővítették az állományt. A Szabédi Estekre novembertől havi rendszerességgel kerül majd sor. A sorozatnyitó november 21-én lesz, akkor bemutatják Szabédi László naplófeljegyzései (Diárium), önéletrajzai, válogatott levelezése /Komp-Press, Kolozsvár/ című kötetet, amely a Szabédi Emlékház dokumentumaiból álló sorozat első darabját. Farkas Wellmann Endre az Erdélyi Közművelődési Egyesület www.emke.ro címen elérhető új honlapjáról elmondta: segítségével könnyebbé és élővé válik a kapcsolattartás a társ-szervezetekkel, fiókszervezetekkel. /F. I. : Szabédi Estek hamarosan a Szabédi Emlékházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ „Szeretnénk láthatóbbá és ismertebbé tenni munkánkat, ennek érdekében honlapunkat is útjára bocsátjuk” – tájékoztatta a sajtót november 15-én Dáné Tibor, az EMKE ügyvezető elnöke. /N. Cs. : EMKE-honlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2007. november 23.

Irodalmi műhelyt indítanak Kolozsváron, a Szabédi Házban, jelentették be a költő levelezését tartalmazó könyv bemutatóján. „Erkölcsi elégtétel, hogy annak az embernek, akit az elmúlt rendszer a halálba kergetett, a kötet megjelenésével elkezdtük leróni az adósságunkat” – vélekedett Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke a Szabédi László levelezését, diariumát tartalmazó könyv /A Lázár utcától a Postakert utcáig, Komp-press, Kolozsvár/ bemutatóján november 21-én. „A Szabédi Ház működése mérföldkőhöz érkezett: itt székel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöksége, és útjára indítunk egy olyan irodalmi műhelyt is, amely a hely szelleméből táplálkozik” – mondta Dáné Tibor Kálmán. A Szabédi Ház egyfajta irodalmi múzeum is szeretne lenni, de elsődleges feladata a költő hagyatékának megőrzése, feltérképezése. /Nánó Csaba: A költőnapló találkozásai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2008. április 14.

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. május 17.

A XVII. Szabédi-napokat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia szervezte Kolozsváron. Május 16-án megkoszorúzták a Lázár utcai Szabédi-ház falán elhelyezett emléktáblát, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak az újabb irodalmi forráskiadványokról és szövegkritikákról dr. Görömbei András akadémikus, dr. Egyed Emese egyetemi tanár, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, dr. Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész, valamint két doktorandusz, Demeter Zsuzsa és Bíró Annamária részvételével. A beszélgetés kiindulópontját a Szabédi Emlékház kiadásában nemrég megjelent, A Lázár utcától a Postakert utcáig című kötet képezte. Az EMKE részéről Dáné Tibor Kálmán elnök a nemrég kibővített és felújított Szabédi Emlékházról is szólt, amely mára irodalomtörténeti emlékhellyé, intézetté vált. Az ingatlan nem csupán az EMKE országos elnökségnek lett a székhelye, hanem a hamarosan megalakuló Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet is itt talál majd fedelet. A konferencián dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi tanár a mostani kollégiumok értékteremtő és értékmentő munkájára hívta fel a figyelmet. Az egykori református kollégium szellemiségét elevenítette fel előadásában dr. Benkő Samu akadémikus és dr. Kántor Lajos irodalomtörténész. /S. B. Á. : Irodalomtörténeti emlékhely lett a Szabédi-ház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. június 23.

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2008. június 24.

Június 26-án egy esztendeje, hogy elhunyt Domokos Géza. Halála után néhány hónappal a család átadta Székedi Ferenc újságírónak Domokos Géza munkájának tárgyi hagyatékát, Székedi azóta Domokos Géza-írásokat olvasott. Életének minden szakaszát levelek és feljegyzések kísérték: a sepsiszentgyörgyi középiskoláét, a kolozsvári és moszkvai egyetemi éveket, a szerkesztői és kiadói tevékenységet, 1989 után az RMDSZ indulását és kibontakozását, majd az alkotó utolsó éveit. Erdély jelenkori történelme sűrűsödik e dokumentumokban, amelyeknek feldolgozása az erdélyi írók hagyatékát őrző kolozsvári Szabédi-házban immár szakemberek feladata. Az újságíró szerint a Domokos Géza által és többedmagával alapított RMDSZ azon az úton halad, amelynek akkor összeillesztett alapköveit, a parlamentarizmus, a demokrácia, a jogállamiság igénybevételének, az erdélyi magyar intézményteremtésnek, az európaiságnak, az önépítkezésnek, a romániai társadalom összességére való ráfigyelésnek az összhangját azóta sem kellett megbontani. /Székedi Ferenc: Alapkövek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2008. augusztus 25.

Az 1948 utáni időszakban a magyar jellegű gyűjteményeket, illetve a meglévő gyűjtemények magyar anyagát jelentős károsodás érte. Tehetetlenül kellett szemlélniük, mint estek szét és semmisültek meg fontos írói hagyatékok, emlékezett a nyolcvanéves Dávid Gyula. A 60-as, 70-es években történt kísérlet egy romániai magyar irodalmi múzeum megteremtésére, ez azonban megtört a hatalom ellenállásán. A nyolcvanas években sok magyar értelmiségi hagyta el Erdélyt, s hátrahagyott folyóirataikat Dávid Gyula Szabó Zsolttal hordta össze a Kriterionhoz, ahol kialakítottak egy komoly folyóirat-gyűjteményt. 1992-ben, amikor a Kriterionnak jóval kisebb irodába kellett átköltöznie, önként kínálkozott, hogy az EMKE-Szabédi Emlékház keretein belül romániai magyar irodalomtörténeti gyűjtemény kialakuljon. Szabédi László hagyatéka mellé oda került a Méliusz-könyvtár, a Balogh Edgár-, a Nagy István-, az Engel Károly-hagyaték, s legújabban Domokos Géza irathagyatéka. Az egyetem magyar tanszéke, a Sapientia–EMTE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett, a modernizált épületben ma már nemcsak újabb anyagok gyűjtése, tárolása válik lehetővé, hanem komoly irodalomtörténeti műhelymunka is, amint ezt a nemrég megjelent Szabédi-kötet is bizonyítja. Dávid Gyula a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztését folytatja, reméli, hogy jövőre megjelenhet. Tervezi még Gáll Ernő levelezésének sajtó alá rendezését, az ’56-os életrajzi adattár /1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965. Polis Kiadó, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006/ bővített kiadását, kiegészítve az ’56-nál korábbi és az 1964-nél későbbi perekkel. /Bartha Katalin Ágnes: Pályakép – még mindig oldalnézetből – Beszélgetés a nyolcvanéves Dávid Gyulával. = Helikon (Kolozsvár), augusztus 25./

2008. szeptember 30.

Szeptember 26-án a tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében avatták fel Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke szerint ez által intézményesült a határon túli magyar közművelődés, ugyanis Ukrajna volt az utolsó a hajdani Nagy-Magyarország utódállamai közül, ahol megalakult az intézet. Ehhez hasonló művelődési intézet a kolozsvári Szabédi-ház. A Kárpátalján felavatott művelődési intézet már rendelkezik egy 26 ezer kötetet számláló könyvtárral, több kiállítóteremmel, illetve a civil szervezetek által is igénybe vehető helyiségekkel. Feladata a művelődési élet koordinálása lesz, illetve kutatási lehetőséget is biztosít a régió művelődési életével kapcsolatban. A tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok megbeszéléseinek keretében több résztvevő (Muzsnay Árpád, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, valamint Kepe Lili, a Lendvai Magyar Művelődési Intézet vezetője) javasolta egy Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal létrehozását. Ez – a folyamatos szakmai együttműködés mellett – biztosítaná azt, hogy a különböző régiók közművelődési intézményei napi kapcsolatban legyenek egymással. /Babos Krisztina: Magyar Művelődési Intézet Kárpátalján is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 30./

2008. november 14.

A nyolcvanéves Dávid Gyula irodalomtörténészt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnökét köszöntötték november 12-én Kolozsváron, a Szabédi Emlékházban. A rendezvényen a Demény Péter és Dáné Tibor Kálmán által erre az alkalomra szerkesztett Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötetet mutatták be. Dávid Gyula kifejtette, a megélt helyzetek erkölcsi vonatkozásainak megértése minden generációra tartozik, szükség van az önmagunkkal való szembenézésre. /Ferencz Zsolt: Számot kell adni az elmúlt időszak tapasztalatairól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. február 2.

A hét éve elhunyt Engel Köllő Károly /Kisszederjes, 1923. szept. 25. – Kolozsvár, 2002. aug. 12./ kolozsvári közíró, művészettörténész, bibliográfus tudományos tevékenységével és az utókor szellemi gazdagodása érdekében hátrahagyott munkáival ismerkedhettek meg az érdeklődők január 30-án Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szabédi-emlékházában. Engel széleskörű munkásságáról Bartha Katalin Ágnes, Egyed Emese, Dávid Gyula és Kötő József beszélt. Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész, a Szabédi-emlékház könyvtárának és levéltári hagyatékának gondozója kifejtette: az emlékházban őrzött hagyatékban Engel tanulmánykötete mellett műfordításai, irodalomtörténeti tanulmányai, román nyelvű írásai, lexikon-szócikkei és bibliográfiái is megtalálhatók, továbbá az ún. műhelyforgácsok, az ötszáz gyászjelentés (köztük Kiss Elek püspök, Balogh Edgár közíró, Szentkirályi Aladár magyartanár) hátára írt szövegek és értékes irodalomtörténeti dokumentumok (Meltzl Hugóhoz, Gozsdu Elekhez címzett levelek). Dávid Gyula irodalomtörténész Engel Károly komparatisztikai munkásságáról írt szövegét felolvasták, Kötő József színháztörténész pedig az Engel által 1966 és ‘76 között műsorfüzetekbe írt, színházkritikának is felfogható jegyzeteit ismertette. /Ferencz Zsolt: Engel Károlyra emlékeztek a Szabédi-házban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2009. április 18.

Tizennyolcadjára rendezik meg a Szabédi-napokat Kolozsváron. A rendezvény április 17-én a Szabédi-emlékház falán lévő emléktábla koszorúzásával kezdődött. Kötő József RMDSZ-es képviselő mondott beszédet, arról értekezett, hogy Szabédi „aktív magyarságát át kell venni és folytatni kell ebben az önfeladó korban is”. Kántor Lajos arra figyelmeztetett, hogy a Szabédi-életműben most is vannak feltárásra váró dokumentumok, amelyek a következő évek kutatási témáivá válhatnak. A szülőfalubeli általános iskola április 19-étől, vasárnaptól kezdődően Szabédi nevét viseli. /(N. -H. D.): Elkezdődtek a Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2009. július 4.

A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. október 19.

Meglepően sok tragikus életutat rejt a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás – mutatott rá Kötő József Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című könyvében, melyet a hétvégén mutattak be a kolozsvári EMKE–Szabédi Emlékházban. Dávid Gyula, a kötet szerkesztője kiemelte, a könyv azért is egyedülálló, mert olyan forrásokat sikerült a szerzőnek feltárnia, amelyeket eddig senki nem kutatott. /O. M. : Színészlexikon Kötőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2009. október 20.

Zsúfolásig megtelt Kolozsváron az EMKE–Szabédi Emlékháza Kötő József: Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című, a Polis Kiadó által megjelentetett könyve bemutatóján. Kötő József több mint négy évtizede foglalkozik az erdélyi magyar színjátszás titkainak feltárásával. Trianon után először 1929–1931-ben jelent meg Schöpflin Aladár szerkesztésében a Magyar Színművészeti Lexikon. Az 1967-ben kiadott Színművészeti Lexikonba egyetlen, az anyaország határain kívüli színész sem került be, mivel a szomszédos szocialista államokat nem lehetett megbántani azzal, hogy a területükön tevékenykedő színészeket magyar színészekként kezeljék – hangsúlyozta Dávid Gyula, majd tovább sorolta az erdélyi magyar színjátszásról szóló, adatgyűjtéssel foglalkozó könyveket. – Kötő József könyve mindezek mellett pótolhatatlan. Szűkebb korszakot fog át, de olyan forrásokat sikerült feltárnia, amelyek után eddig senki sem kutatott. Például a két világháború között az erdélyi magyar színjátszás román felügyelet alatt állt, s a román művészeti vezérfelügyelőség vezetője, Emil Isac minden évben kötelezte a magyar színtársulatokat, hogy leadják az ott tevékenykedő színészek nevét. Kötő Bukarestben erre a forrásra bukkant rá, s így sok, eddig ismeretlen adatot gyűjtött össze. /Nagy-Hintós Diana: „Legyünk büszkék arra, hogy színészek vagyunk” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998