udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabad Ujsag (Pozsony)

1994. szeptember 7.

Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./

1994. szeptember 14.

Határozottan "etikusnak kell lenniük célkitűzéseinknek ahhoz, hogy helyreálljon a társadalmi értékrend", nyilatkozta Tőkés László püspök szlovákiai körútja alkalmával. A térségben ugyanakkor "a célok eléréséhez választott politikai eszközök notóriusan etikátlanok". Etikátlan magatartás érvényesül a célokat pontosan megfogalmazó politikusokkal szemben, akiket azután szélsőségeseknek, radikálisoknak neveznek. Szándékos diszkreditációról van szó. A nyugati politikusoknak csak a csend a fontos, a pillanatnyi békesség.- A legkisebb jele sem mutatkozik a történelmi megbékélésnek, a belpolitikai helyzet ennek ellentmond. Az elmúlt néhány hónap során pozitív változás történt a magyar kormány politikai magatartásában. Azonban a magyar politika úgy szeretne javítani a helyzeten, hogy megköti az alapszerződést. "Mi meg úgy gondoljuk, meg kell fordítani a sorrendet", amint javul a kisebbségek helyzete és kezükbe vehetik sorsuk igazgatását, megköthető az alapszerződés. A magyar kormány nem akar a kisebbség feje felett megegyezni. - A kommunista restaurációs törekvések megnyilvánulása, hogy a magyarságot megint vissza akarják ültetni a vádlottak padjára. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 14./

1996. június 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1996. július 31.

A magyar-magyar csúcstalálkozóként emlegetett "Magyarország és a határon túli magyarság" című, Budapesten júl. 4-én és 5-én megtartott konferencia történelmi jelentőségű rendezvény volt" - hangsúlyozta Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Trianon óta először találkoztak Magyarország kormányának képviselői, a magyar Országgyűlés pártja és a Magyarország határán túl élő őshonos magyar közösségek politikai szervezeteinek vezetői, "először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta." A találkozón elfogadott nyilatkozat alapjául szolgálhat "a nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához." A dokumentum a XX. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat egyik oldalon a magyarság nemzeti összetartozását teszi nyilvánvalóvá, a másik oldalon mindezt az eurointegrációs folyamat előmozdítása feltételeként kezeli. "A nyilatkozat további konkrét lépést jelent "a magyarság helyzetéből adódó politikai koncepció megfogalmazásához." Az első lépést Magyarországon a rendszerváltozáskor az alkotmánymódosítás jelentette, amely kötelezővé tette a mindenkori kormány számára "a határon kívül élő magyarság iránti aktív felelősséget. A második lépés az Antall-kormány 1992. aug. 19-i nyilatkozata volt, amely a határon túli magyarság legitim és az európai integrációs folyamatokkal összhangban álló elképzeléseinek támogatására vonatkozott. Harmadik lépés pedig a csúcstalálkozó zárónyilatkozata, amely végre lebontja a hagyományos bel- és külpolitika között a határt." A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. - Magyarország kormánya és parlamenti pártjai felvállalták, hogy a nemzetközi fórumokon támogatják az egyes magyar nemzeti közösségek legitim szervezeteit. A nyilatkozat nem mond ellen a szlovák-magyar alapszerződésnek, az alapszerződés kiemeli a Szlovákiában élő magyarok ügyeit a belügyek köréből és a két ország közötti kapcsolatok ügyévé nyilvánítja. A zárónyilatkozat és a benne megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyar nemzet olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása..." /Duray Miklós: A magyar-magyar csúcstalálkozó jelentősége és üzenete. = Szabad Újság (Pozsony), júl. 31./

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1998. március 21.

Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./

1998. augusztus 6.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.

1999. február 20.

Febr. 20-án tartották Budapesten a Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciát nyolc határon túli magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, a kormány és a magyarországi parlamenti pártok részvételével, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében, zárt ajtók mögött. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Orbán Viktor hangsúlyozta: "Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával együtt teljes. A határon túli magyarok, bár más államok polgárai, de részei a magyar nemzetnek." Ezért a kormány "nem hagyhatja figyelmen kívül a határon túli magyarság ügyét." "Programjának megfelelően a magyar kormány a jövőben is biztosítja, hogy a határon túli magyar és az anyaországi politikai szervezetek intézményesített keretek között és őszintén tárgyaljanak a közös ügyekről." Martonyi János külügyminiszter beszédében arról szólt, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát. A stratégiai cél egyértelmű: "a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él." A nemzetnek nemcsak fennmaradni, hanem erősödnie is kell. Az erősödés az azonosságtudat erősödését és a nemzeti teljesítmény erősödését jelenti. Egy "létszámában, önbizalmában és hitében zsugorodó közösség nem lesz képes növelni teljesítményét". A magyar-magyar konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a Magyar Állandó Értekezlet politikai konzultatív állandó testület létrehozását, amely évente legalább egy alkalommal ül össze. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Szabad Újság (Pozsony), febr. 25./ A zárónyilatkozatot aláírták a részvevő szervezetek képviselői:Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi politikai pártok képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2000. december 6.

A szlovák parlament november 30-án ratifikálta a Vatikánnal kötött alapszerződést (konkordátumot). Eduárd Kukan külügyminiszter a négy éve formálódó szerződést alaposan előkészített dokumentumnak minősítette. /Szerződés a Szentszékkel. = Szabad Újság (Pozsony), dec. 6./

2004. augusztus 12.

Nem tartható tovább a Trianonban ránk kényszerített helyzet, mely azt diktálja, hogy magyar a magyartól legyen idegen – jelentette ki Duray Miklós az autonómia és a kettős állampolgárság kérdéseit taglaló sajtónyilatkozatában. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnökének nyilatkozatát közölte a Pozsonyban megjelenő Szabad Újság hetilap. Duray szerint az ősztől induló révkomáromi magyar egyetem "olyan autonóm intézmény, amely saját belső önkormányzattal és hatáskörrel rendelkezik, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy puszta léténél fogva a magyar autonómia műhelyévé válhat". Az MKP semmiféle autonómiáról nem mondott le. Kovács László külügyminiszterrel ellentétben Duray úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia, Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. /Duray Miklós az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2004. december 16.

Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2008. január 29.

Huszonöt évvel ezelőtt állították bíróság elé a csehszlovákiai hatóságok Duray Miklóst. A magyar oktatásért küzdő felvidéki ellenzéki írót csaknem ötszáz napig tartották fogva ítélet nélkül. Amikor a csehszlovák hatóságok 1983 januárjában Duray Miklós író ellen meghirdették a kommunista Csehszlovákia első magyarellenes politikai perét, a felvidéki magyar politikusokat érintő tisztogatások már több mint egy évtizede tartottak. Szarka László történész a pozsonyi Szabad Újságban így emlékezett vissza azokra az időkre: „1970-ben felmentették Szabó Rezsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéből, s megszüntették Dobos László tárca nélküli miniszteri tisztségét, 1972-től pedig több rendelet szabályozta a nyelvhasználati és oktatási jogokat. Kötelezővé tették a helynevek szlovák használatát, majd csökkentették a nyitrai magyar tanárképzés keretszámait. Az oktatási tárca folyamatosan próbálkozott a magyar iskolákban a szlovák tannyelv bevezetésével. Emiatt 1978. áprilisában Duray Miklós vezetésével, s szlovákiai magyar értelmiségiek részvételével megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság. ” 1982. június 3-án Duray lakásában házkutatást tartottak, majd államellenes bűntény elkövetésével vádolták. 1982. november 10-én letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, s 1983. január 31-re és február 1-jére meghirdették Duray perét. Szarka László szerint „Duray Miklós a klasszikus koncepciós tárgyalásokat idéző bírói-ügyészi kérdésekre a nemzetiségi politika kíméletlen kritikájával válaszolt. A két és fél hónapos előzetes fogva tartás börtönélményein felülemelkedve tárgyilagosan, világos, egyértelmű érvekkel bizonyította a maga igazát. ” 1983. február 22-én 105 napi fogva tartás után Duray Miklóst szabadlábra helyezték, de 1984. május 10-én a magyar iskolákért folytatott fellépései, a Jogvédő Bizottság memorandumai miatt ismét letartóztatták. Első és második vizsgálati fogsága idején – ítélet nélkül – összesen 470 napon át tartották őt börtönben. Fogva tartása ellen amerikai szenátorok, a PEN Club, valamint magyar és amerikai írók, csehszlovákiai és magyarországi értelmiségi csoportok, emberjogi aktivisták tiltakoztak. 1985 elején szlovákiai származású magyarországi értelmiségiek levélben kérték Szűrös Mátyást és az MSZMP központi bizottságát (KB), hogy segítse elő Duray szabadulását. Az aláíróknak Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője nyomatékosan kijelentette, hogy a párt „nem állhat ki egy antimarxista személyért”. /Kristály Lehel: Negyedszázada kezdődött a Duray-per. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 29./

2009. október 20.

A szlovákiai államnyelvtörvény megsértésére hivatkozva vizsgálat indult a Szabad Újság című pozsonyi hetilap óriásplakátjai ügyében. A kereskedelmi felügyelet megállapította, hogy két helyen is olyan Szabad Újságot reklámozó óriásplakátok vannak, amelyeken kizárólag magyar nyelvű a szöveg, ez ellentétes a nyelvtörvénnyel. A pozsonyi kulturális minisztériumba már több olyan bejelentés is érkezett amely a nyelvtörvény megsértésére hívjak fel a tárca vezetőinek figyelmét. /A nyelvtörvény első áldozata. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998