udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabad Europa Radio

1990. május 4.

Ion Iliescu elnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy "Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi magyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy már magyarországi román vagy más magyarországi kisebbségeknek." Az Erdéllyel kapcsolatos vitáról elmondta, hogy "ennek a vitának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt", s "történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Iliescu Szovjet-Moldáviáról szólva történelmi igazságtalanságnak nevezte, hogy Oroszország 1812-ben kiszakította Besszarábiát Moldova testéből és újabb történelmi igazságtalanságnak bélyegezte az 1940-ben történteket, amikor Sztálin újból elvette ezt a területet Romániától. /MTI/

1990. augusztus 18.

A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./

1991. július 26.

Marosi Barna visszautasította a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, júl. 14-én elhangzott beszélgetést az Ellenpontok című lapról. Molnár János, az Ellenpontok Magyarországra költözött munkatársa kifejtette, hogy az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetői a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget és a szenvedést akarták megideologizálni ... Sütő volt a főideológusa ennek a gondolatnak..." Ez az interjú megpróbálja élesen szétválasztani a nézeteket: eszerint létezett Erdélyben egy liberális, Nyugat felé orientálódó magyarságtudat és egy konzervatív, sajátosan magyar faji tulajdonságokra építő gondolatvilág. - Egy kicsit divatba jött Pesten az erdélyiek leszólása. Tőkés László neve megjárta a Mikroszkóp Színpadot, Sütő Andrást időnként rendreutasítják, Domokos Géza román kollaboráns, Szőcs Géza azért jött haza, mert a Szabad Európából kirúgták... Milyen erkölcs nevében ítélkezik Molnár János református lelkész, aki itthagyta nyáját? tett fel a kérdést Marosi Barna. /Marosi Barna: Már mindenki belénk törölheti a lábát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1991. augusztus 5.

A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/

1992. augusztus 31.

Adrian Nastase külügyminiszter a Szabad Európa Rádió román adásában beszélt a "magyar veszélyről". Erdély kérdését a magyarok tartják napirenden. Az amerikai magyar emigráció lobbyzása eredményének tulajdonította az amerikai kongresszus 63 tagja által Iliescu elnökhöz intézett levelét és a Romániának nyújtandó legnagyobb kedvezmény megadásának elnapolását. /Népszabadság, aug. 31./

1993. január 15.

Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./

1993. június 19.

Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./

1994. június 8.

Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1995. július 27.

A román és magyar hadseregnek nagyobb szerepet kell vállalnia a jövőben a két ország kapcsolatainak előmozdításában, vélekedett Gheoghe Tinca védelmi miniszter, a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva. A román-magyar megbékélés modelljének a francia-német modellt ajánlotta. /Magyar Hírlap, júl. 27./

1995. szeptember 23.

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./

1996. június 25.

A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1996. október 25.

Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1996. december 10.

Az Erdélyi Híradó nem tudta biztosítani az Erdélyi Napló megjelenéséhez szükséges anyagi alapokat, ezért január elsejétől Szőcs Géza megválik a hetilaptól, az Erdélyi Napló a Dialóg Kft tulajdonába megy át. Gazda Árpád, a Romániai Magyar Szó és a Szabad Európa Rádió volt munkatársa lesz az Erdélyi Napló főszerkesztője. Gazda Árpád elmondta, hogy a hetilap példányszáma csökkent, egy szűk, intellektuális elithez szólt. Az Erdélyi Napló a romániai magyarságot megosztó kérdésekben nem volt pártatlan, még korrekt sem, így minősítette Gazda Árpád a lapot. A főszerkesztői posztra Szőcs Géza többször is felkérte. Gazda Árpád nem ígérte meg, hogy a májusban eltávozott újságírókat visszaveszi, inkább országos lapot akar csinálni, hogy székelyföldi tudósítói is legyenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1996. december 23.

Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1998. március 25.

A Németországban élő Borbándi Gyula irodalomtörténészt látta vendégül Kolozsváron a Korunk Stúdió. Borbándi Gyula, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, a müncheni Új Látóhatár /már megszűnt színvonalas folyóirat/ szerkesztője, a népi irodalom és a nyugati magyarság egyik legjobb ismerője. A nyugati magyar diaszpóra elerőtlenedett, megszűnt a folyamatos utánpótlás. Az asszimilációs folyamat erőteljes. Az asszimilációs folyamat ott a legerősebb, ahol nem erőszak eredménye. "Kellemes körülmények között vész el a magyar." - mondta. Nyugat-Európában a Bécsi Naplón és a katolikus Életünk kiadványon kívül nincs egyetlen rendszeresen megjelenő lap sem. - A Magyarország 2000 tanácskozást szervezői a Magyarok Világszövetsége vetélytársának szánták, azonban nemcsak a jelenlegi kormánnyal rokonszenvezőket hívták meg, hanem a szembenállókat is. Így azután nyílt párbeszéd alakult ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. április 7.

Három éve egy volt szekus alezredes, Roland Vasilievici nyilvánosságra hozta, hogy 1977-ben a Securitate, a titkosrendőrség egy húszéves terv, a Tiszta Románia megvalósításához látott hozzá, melynek célja a veszélyesnek minősített öt kisebbség, a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - teljes felszámolása volt. Ez volt a Helga-terv. Roland Vasilievici nemrég újabb adatokat tárt erről a nyilvánosság elé. A terv Magyarország és a világ magyarságának lejáratását tűzte céljául, de szabotázscselekmények végrehajtása is szerepelt benne. Törcsváron különleges, magyar nyelvű szekusiskolát hoztak létre, hozzáláttak a tudatos félretájékoztatáshoz, a létfontosságú magyarországi intézményekbe való befurakodáshoz, ügynökhálózat kiépítéséhez, a magyar nagykövetségek lehallgatásához, a magyar egyházak lejáratásához, a magyar propagandaeszközök megsemmisítéséhez, a Szabad Európa Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának hamis hírekkel való ellátásához. A törcsvári iskolát elvégzők új identitást kaptak. Az iskola főleg árvaházakból toborozta tanulóit, hamis személyi igazolványt kaptak, magyar nevekkel. Tökéletesen elsajátították a magyart, magyar lapokat olvastak, a Kossuth rádiót hallgatták, tanulmányozták a magyar néprajzot, a magyar szokásokat. Az iskola elvégzése után "szökve" hagyták el az országot, hatósági segítséggel. 1989 végéig ezek a fiatalok több országban tevékenykedtek, de befurakodtak az erdélyi magyar iskolákba, szervezetekbe is. Õk irányították 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeket. Õk szítják Erdélyben a két nemzet közötti gyűlöletet, síremlékeket gyaláznak meg. A Helga-tervet a mai napig nem érvénytelenítették. /Asztalos Lajos: A Helga-terv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1998. június 8.

Ellenségesen fogadták Emil Constantinescu államfőt amerikai látogatásán az emigrációban élő románok: hangosan tiltakoztak amiatt, hogy Romániában még mindig megoldatlan a diktatúra idején elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, illetve a diplomáciai kirendeltségek megtisztítása a volt Securitate embereitől. Constantinescu elnök jún. 8-án New Yorkban, az amerikai román közösséggel való találkozóján bejelentette, hogy Emil Hurezeanut, a Szabad Európa román adásának volt igazgatóját kinevezte szóvivőjének. Az elnöknek eddig nem volt szóvivője. Hurezeanu államtitkári rangot kap és ahhoz, hogy tisztségét betöltse, lemond német és francia állampolgárságáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1998. június 26.

Szőcs Géza az átvilágítás követelményét hangsúlyozta írásában. A közvélemény arra kíváncsi, ki volt a Securitate embere. De miért a múlt idő, tette fel a kérdést Szőcs Géza. "Ki az, aki úgy gondolja. hogy az RMDSZ - az első számú politikai ellenség - nincs ma is keresztül-kasul átszőve informátorokkal, sőt annál is többel: máshol hozott döntések végrehajtóival, nemegyszer ítéletvégrehajtóival?!" Nem véletlen, hogy most kerülnek elő azok az iratok. Bárányi nem hagyta zsarolni magát, hanem vállalta: szekus volt. Szőcs Géza összefoglalta Bárányi múltját, kitérve arra, hogy 1982-ben őt rejtegette, nem kis kockázattal. 1989-ben Tőkés László mellé állt, nem kis kockázattal. 1989 őszétől - Szőcs Gézán keresztül - a Szabad Európa rádió titkos temesvári tudósítójaként működött. Ezért "mérlegelni vagyunk kötelesek", hangsúlyozta Szőcs Géza, ki mit követett el ténylegesen. - A múltfeltárás úgy lenne teljes, ha nemcsak a besúgók neve lenne ismert, hanem a megbízóké, a beszervezőké is. Szőcs Géza arra is emlékeztetett, hogy a Securitate a régi időkben minden kihallgatáson kötelező módon jelentést írt. Az ilyen kihallgatási jegyzőkönyveket próbálják meg mostanában ügynöki tevékenység bizonyítékaként felmutatni. A cél a hiteles politikusok lejáratása vagy megbüntetése. Mindezek miatt az RMDSZ-nek az elmúlt évtizedek történelmének őszinte feltárását kell szorgalmaznia, nyújtson be az RMDSZ egy ilyen törvényjavaslatot. Addig is az RMDSZ - javasolta Szőcs Géza - végezze el saját közszereplőinek átvilágítását. /Szőcs Géza: Átvilágítást!, avagy közszereplőink múltjának átvilágítása, mint imperatívusz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. január 14.

Szőcs Géza a vele készített interjúban elmondta, hogy 1989 decemberében emigrációban élt, a Szabad Európa rádió budapesti irodájából követte a romániai eseményeket. Szőcs Géza 1990 márciusában hazatért Kolozsvárra. Időközben többen - Béres András, Balázs Sándor, Csutak István, Gyímesi Éva és Király Károly - megkeresték azzal a kéréssel, hogy vállaljon politikai szerepet az alakuló magyar érdekképviseletben. Azért vállalt politikai szerepet, mert úgy érezte, belső ellensúly lesz a túlzott kompromisszummal szemben. Szőcs Géza egyre inkább magára maradt. Bukarestet központként elfogadták, de nyilvánvaló volt az erdélyi központ szükségessége is. Szőcs Géza élesen elítélte az RMDSZ vezetőit: szerinte a jelenlegi helyzet az, hogy a politikai érdekképviselet felfalt minden mást. "A Budapestről kapott milliárdok segítségével bebetonozta magát, biztosította a status quo fenntartását, vagyis azt az 5-6 tagú kamarillát, amely az RMDSZ-t irányítja, és a pénzek fölött dönt. A magyar adófizetők pénzéből Erdélybe jutott forint milliárdok olyan nómenklatúrát eredményeztek, amely a nem általa megtermelt pénzeknek a szétosztásából él." - 1993-ban, amikor Szőcs Géza visszavonult, született egy megegyezés: a brassói RMDSZ-kongresszus azt a programot fogadja el, amelyet a radikálisok dolgoztak ki, s ezért cserébe a radikálisok átadják a vezető pozíciókat a mérsékelteknek. - Szőcs Géza úgy látja, hogy "az RMDSZ a következő 10 évét nem éri meg ebben a formában." Szerinte az ő Bem rakparti irodáját is azért tették tönkre, "mert az egy általuk ellenőrizhetetlen parallel struktúra volt." /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Tíz év múlva már csak emlék lesz Interjú Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2000. augusztus 24.

Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2001. február 14.

Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./

2001. március 14.

Adrian Nastase kormányfő márc. 13-án kijelentette: módosítani kell a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvényt oly módon, hogy ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Csak a legsúlyosabb esetekben kellene a jogszabályt alkalmazni, nem kellene kiterjeszteni mind a 23 millió román állampolgárra, ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek - jelentette ki Nastase. Helytelenítette az az egyházfők múltjára kiterjedő vizsgálatot: még csak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse hitelét. Mircea Dinescu, a CNSAS egyik tagja a miniszterelnök kijelentésére válaszolva azt hangsúlyozta: Adrian Nastase akkor fogalmazta meg kifogásait az intézménnyel szemben, amikor az egyik volt közeli tanácsadójának, Ristea Priboinak az ügyével kezdtek foglalkozni. Priboi RTDP-képviselő, akit nemrég a külföldi hírszerzést (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság élére választottak, 1989 előtt a Szekuritáté külföldi hírszerzéssel foglalkozó tisztje volt, s az a vád fogalmazódott meg ellene, hogy komoly szerepet játszott annak idején a Szabad Európa Rádiónál dolgozó román ellenzékiek ellen elkövetett merényletekben. - A miniszterelnöki bírálat elhangzásával egy időben fogadta Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttségét. A NATO-képviselők érdeklődtek az egykori Szekuritátéval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. Dorneanu a kérdésekre válaszolva leszögezte: Romániában létezik az átvilágítási törvény, és egy független intézmény, a CNSAS vizsgálja az állami tisztségviselők múltját. /Nastase: Módosítani kell az átvilágítási törvényt A kormányfő szerint nem kell a múltat piszkálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2001. április 20.

Lemondott a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottság éléről Ristea Priboi. Úgy ítélte meg, hogy sötét belpolitikai ármány áldozata. Az 1989 előtt kémelhárítóként tevékenykedő Priboi kinevezése az említett bizottság élére hangos tiltakozást váltott ki mind a politikusok, mind pedig a civil szféra részéről. Priboi visszautasított mindenféle vádat múltjával kapcsolatban, cáfolta, hogy köze lett volna a Szabad Európa Rádió román munkatársainak meghurcolásában. /Lemondott Priboi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. augusztus 24.

Az aug. 22-én tartott RMDSZ-sajtóértekezleten a Szabad Európa Rádiót az érdekelte, mi az RMDSZ véleménye a reformista tömb úgynevezett belső puccsáról. Markó válaszában leszögezte, hogy az a bizonyos tömb nem az RMDSZ aktuális programjára, politikai vonalára keres alternatívát, hanem a vezetés esetleges átvételét óhajtja. A státustörvényről Markó Béla megjegyezte: az RMDSZ nem akart még nagyobb feszültséget szítani a törvény körül. Azonban megengedhetetlen, hogy míg Románia a román adófizetők, és természetesen így a romániai magyarok pénzén segítséget nyújt a moldovai, vajdasági, ukrajnai románoknak - amiben a román kormányt az RMDSZ támogatja -, addig ellenszenvvel viseltetik a Magyarország által a romániai magyaroknak is nyújtott támogatással szemben. Az RMDSZ főképp azzal ért egyet, ami a törvény alapját képezi: az övezet országainak támogatniuk kell kisebbségeiket. /(Koszta Erika): RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2001. szeptember 21.

Sepsimagyaróson szept. 23-án falutalálkozó keretében emlékeznek Kóréh Ferencre (1909-1997), a falu jeles szülöttjére, megtartják felújított művelődési otthon névadó ünnepségét. Kóréh Ferenc Bukarestben lett jogász, a Keleti Újság szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda (MTI) bukaresti tudósítója, egyszersmind újságíró és író is. A bécsi döntés után indította többedmagával Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép című napilapot, melynek felelős szerkesztője lett. Lapot szerkesztett Budapesten is, majd Bécsbe menekült, és a Szabad Európa Rádió munkatársaként 1950-ben került Amerikába. Több mint harminc éven át az egyik legismertebb és legmarkánsabb személyisége volt a magyar nyelvű adásnak. 1953-ban szólalt meg először a Magyar Amerika Hangja című közkedvelt rádióműsor, melyet 45 éven át sugároztak. Kóréh Ferenc vezetője volt az Amerikai Erdélyi Szövetségnek, jelentős szerepet vállalt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség munkájában, újságjainak szerkesztésében. Úgyszólván a világ minden emigrációs lapjában jelentek meg írásai. Erdélyről, az erdélyi magyarságról soha nem feledkezett meg. Az englewoodi teetőben nyugszanak hamvai, halálakor földijei, Havadtőy Sándor református és Csorba Domonkos római katolikus lelkészek búcsúztatták. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarós emlékezik. Ki volt Kóréh Ferenc? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2001. november 20.

A múlt héten Brüsszelben ülésezett a Szabad Európai Szövetség, amelyet az Európai Unió országainak regionalista szemléletű pártjai alapítottak. A Szövetség hosszas vita után soraiba fogadta a Sabin Gherman által alapított regionalista pártot, a bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát is. - A kongresszus plenáris ülésén elfogadták az Erdély Bánság Liga autonómia programját is, amellyel a 2004-es romániai országos választáson indulni fogunk - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman. Programunknak megfelelően Erdélyt és a Bánságot egy regionális kormányzótanács illetve a Regionális Parlament fogja vezetni. A provinciákban - lásd a Partium részeit, a Kőrösvidéket és Máramarost - Provincia Tanácsok illetve Provincia Parlamentek fognak működni. A plenáris ülésen vitára bocsátottuk, majd elfogadtattuk a kormányzó, a regionális képviselők és a helyi önkormányzatok megválasztásának tervezetét is. A kongresszuson ünnepélyes keretek között felavatták az Európai Parlament épületében létrehozott Erdély Bánság Liga hivatalos irodáját is - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Vége az egységes román álomnak? Erdélyi kormányzótanácsot akar Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. november 22.

Az Európai Unió tagországainak regionalista szemléletű pártjai által alapított Szabad Európai Szövetség brüsszeli ülésén tagjai közé fogadta a Sabin Gherman vezette, bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. Takács emlékeztetett: a Nagy-Románia Pártra (NRP) Erdélyben 2,5 millióan szavaztak. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke leszögezte: Romániában mindig a Bukarest-centrikusság jellemezte a központi hatalmat. A Sabin Gherman által megfogalmazottak lényege: az erdélyi közösség szembenállása a központi végrehajtó hatalommal. Az RMDSZ autonómia tervezete eltér valamelyest a Sabin Gherman által megfogalmazott autonómia képtől és programtól. Az RMDSZ autonómia-elképzelése kétsíkú. Egyik a kulturális vagy személyi elvű autonómia, a másik a területi autonómiák rendszere. Az elmúlt öt évben az RMDSZ programjának ez a része zárójelbe került. /Papp Annamária: Hatékony decentralizációra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2001. december 4.

Először vesz részt teljes jogú tagként a Szabad Európai Szövetség kongresszusán az Erdély-Bánság Liga. A dec. 7-10-e között Bilbao-ban megszervezett kongresszuson a bejegyzés előtt álló romániai pártot a tömörülés elnöke, Sabin Gherman képviseli. - A kongresszuson - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman - az Európai Uniós tagállamok azon regionális politikai pártjai vesznek részt, amelyeket a Szabad Európai Szövetség tömörít. Ennek teljes jogú tagja november közepétől az Erdély-Bánság Liga. Az értekezlet fő témája az európai kulturális sokszínűség lesz, különös tekintettel ennek gazdasági és közigazgatási vonzataira. /Sz. Cs.: Európai Uniós ernyő alatt az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. október 23.

A Szabad Európa Rádió egykori szerkesztőjével Skultéty Csabával sugároz interjút a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió okt. 23-án. A több mint 30 évig Ambrus Márton néven ismert Skultéty a Rádió történetéről, az 1956-os forradalomban betöltött szerepéről, hivatásáról vall. /Az 1956-os magyar forradalom és a Szabad Európa Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2002. október 26.

A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998