udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabad Het Nap

1994. augusztus 18.

Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./

1995. november 2.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi ülése okt. 29-én ért véget. Dudás Károly író, a Szabad Hét Nap főszerkesztője összegezte az elhangzottakat. Fontos kérdésekről tanácskoztak akkor, amikor több oldalról is durva támadások érték az MVSZ-t, beszűküléssel vádolták a szervezetet. Az MVSZ nyitott, minden nemzetrész gondját egyaránt fölvállaló, vállalja azt is, amit a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó vállalni. Tőkés László, az elnökség tagja határozottabb politizálást követelt az MVSZ-től: a világ színe előtt képviselje a súlyos helyzetben levő kárpát-medencei magyarság érdekeit. "A jelenlegi magyar kormány ugyanis nem képes nemzetben gondolkodni, csonka tudatú politikát folytat nemzetpolitika helyett." Zabolai Csekme Éva /Genf/ példákkal bizonyította, hogy a magyar kormány távol marad olyan rendkívül fontos ülésekről, ahol a kisebbségek sorsáról folyik a vita. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az ENSZ főtitkárához és a világ kormányaihoz írt levelében kiállt a vajdasági magyarság mellett, tiltakozva a szerb menekültek tömeges betelepítése ellen. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 2./

1995. november 2.

Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.

1996. június 22.

Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./

1996. augusztus 15.

Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./

1996. augusztus 15.

Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./

1996. szeptember 5.

Az alapszerződések semmit sem oldanak meg. És amit az "alapszerződést mindenáron megkötni kívánó magyar kormány" nem akar megérteni. "Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a magyar kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté." /Dudás Károly: Alapszerződés. = Szabad Hét Nap (Szabadka), szept. 5./

1997. december 25.

Dénes László, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője reagált arra, hogy a Budapesten tanuló 22 éves újságíró, Németh Tünde A jéghegy magyar-magyar csúcsa című könyve az Erdélyi Naplóban megjelent riportjait tartalmazza. Dénes László nem ismeri a könyvet. Az 1991 ősze óta megjelenő Erdélyi Naplóról viszont elmondta, hogy menet közben cserélődtek a felelős vezetők és munkatársak. Szőcs Géza neve csak 1994-1996 között fémjelezte a lapot, "de ez szinte végzetesnek bizonyult, ugyanis a politikai pályára tévedt kiváló költő a magyarországi kormányváltás után kiesett mind az új balliberális hatalom, mind az annak uszályában vergődő Markó-féle RMDSZ-vezetés kegyeiből, s egyszerre minden tönkrement, amihez az ő neve fűződött. Az Erdélyi Napló Németh Tünde által említett szétverése nem az idén, hanem már 1995-ben megkezdődött és 1996-ra be is fejeződött - volna, ha néhány lelkes ember pusztán szakmai kihívásból nem próbálja meg szinten tartani a léket kapott hajót." /Dénes László: Rólunk volt szó? = Szabad Hét Nap (Szabadka), dec. 25./

1998. augusztus 6.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.

1998. augusztus 7.

Aug. 7-én Sződemeteren Erdély és a világ minden magyar közösségéhez fordult a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ annak érdekében, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalokért. A felhívás hangsúlyozta: elfogadhatatlan akár egyetlen magyar fiatal vérének kiontása is egy olyan háborúban, amelyhez sem nekik, sem a magyar nemzetnek semmi köze sincs. A világméretű, aláírásgyűjtésre való felhívást Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában bocsátották ki, a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. A felhívást aláírta többek között Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az aláírók felhívnak egyben minden felelős politikai tényezőt és intézményt, fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése véget érjen. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 12., Magyar Nemzet, aug. 10./

1998. október 28.

Burány Béla /sz. 1931. febr. 12./ népmesegyűjtése, 66 vajdasági erotikus népmese Szomjas a vak ló címmel 1984-ben jelent meg, nagy sikere volt, Budapesten is kiadták 65 ezer példányban, az is hamar elfogyott. További mesegyűjteményei /Piros a tromf, A legkisebb királylány kívánsága, A menyecske meg a feketerigó/ is napvilágot láttak. Burány Béla mindig úttörő munkát végzett, így adta ki az első vajdasági magyar balladáskönyvet, az első katonadal-gyűjteményét, az első gyermekjáték-gyűjteményét, majd Vadvirágok címmel hímzésgyűjteményt jelentetett meg. Dr. Burány Béla orvosprofesszor figyelme a magyarság népességcsökkenése felé fordult. A vajdasági magyarság lélekszáma 1961 és 1991 között százezerrel fogyott, nagyon sokan elhagyták az országot. "A jólét és a kényelem igénye mai társadalmunk gyilkos tényezője, amely felgyorsult kipusztulásunkhoz vezet" - állapította meg Burány Béla. Ezt a problémát járta körül Szakad a part! című, idén megjelent könyvében, megállapítva, hogy ezt a problémát egyetlen magyarországi és határon kívüli magyar párt nem tűzi érdemben zászlajára. Nem készít tudományos programot. "Az összmagyar vitálstatisztikai helyzetkép elkészítése megkerülhetetlennek látszik." Valamennyi párttól a probléma megoldását célzó programot kell kérni és azt nyilvánosságra hozni. "A probléma teljes nyelvterületre szóló tudatosítása a folyamat leállítását, megfordítását még elősegítheti." /Krekity Olga: Nemzetpusztító kór. = Szabad Hét Nap (Szabadka), okt. 28./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998