udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabolcs-Szatmar-Bereg Megyei Kozgyûles/Onkormanyzat

2004. január 19.

A magyarországi költségvetés kiadásainak csökkentése ellenére várhatóan nem csökkennek a határon túli magyarok támogatására szánt összegek – nyilatkozta Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár és Gazda József, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye közgyűlésének elnöke január 17-én látogatott Szatmárnémetibe, ahol Szabó Istvánnal, megyei tanács elnökével és Riedl Rudolf alprefektussal folytattak megbeszélést a két megye közötti együttműködés további lehetőségeiről. /Túrós Lóránd: Veres János államtitkár szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

2004. január 24.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 30.

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. április 29.

Ápr. 28-án Hármashatár címmel 16 oldalas magyar nyelvű újság jelent meg az egymással szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében, valamint Kárpátalján szerdán – tájékoztatta Marik Sándor, a lap nyíregyházi főszerkesztője az MTI-t. A 80 ezer példányban nyomtatott újságot ingyen kapták meg a Nyíregyházán kiadott Kelet-Magyarország, a Szatmárnémetiben készített Szatmári Friss Újság, illetve az Ungváron nyomtatott Kárpáti Igaz Szó előfizetői – közölte az újságíró. A Hármashatár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés támogatásával jelent meg Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából. A lapban megjelent cikkek harmada ennek megfelelően az EU-tagsággal foglalkozik, külön kitérve arra, hogyan változhat a közös határ mentén fekvő magyar-román-ukrán megyék gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolata a jövőben. A Hármashatár kéthavonta fog megjelenni a három ország területén, és olvasható lesz az interneten is. A lapot nyíregyházi, szatmárnémeti és ungvári újságírók írják. /Hármashatár. Közös lap a szomszédos magyar–román–ukrán megyékben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. május 20.

Máj. 18–án a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézetéből küldöttség érkezett Szatmárnémetibe, a megyei tanfelügyelőség meghívására. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes közölte, a mostani látogatás célja, hogy a két megye tanügyi szakemberei az oktatás fejlesztése, kutatás és továbbképzés területén közös pályázatokban vegyenek részt, amelyre jelenleg a CBC határ menti együttműködést támogató Európai Alapnál nyílik lehetőség. /(anikó): Határ menti együttműködés az oktatás fejlesztése céljából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2004. május 20.

Máj. 18–án a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézetéből küldöttség érkezett Szatmárnémetibe, a megyei tanfelügyelőség meghívására. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes közölte, a mostani látogatás célja, hogy a két megye tanügyi szakemberei az oktatás fejlesztése, kutatás és továbbképzés területén közös pályázatokban vegyenek részt, amelyre jelenleg a CBC határ menti együttműködést támogató Európai Alapnál nyílik lehetőség. /(anikó): Határ menti együttműködés az oktatás fejlesztése céljából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2004. október 12.

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2004. október 12.

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2004. december 14.

Hargita Megye Tanácsa nyílt levelet intézett a testvérmegyékhez, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseinek.    A népszavazás után a határon túli magyarok elveszítettek egy illúziót, azt, hogy saját magukon kívül valakire is számíthatnának. Az elkövetkező hetek, hónapok alkalmasak lesznek arra, hogy újraértékeljék kapcsolataikat testvérmegyéikkel, kiváltképpen azokkal, ahol a NEM szavazatok voltak többségben. /Testvérmegyei kapcsolatok újraértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 29.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2005. február 12.

Munkamegbeszéléssel kezdődött február 11-én Csíkszeredában a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati küldöttség látogatása. A delegációt a megyeházán fogadta Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A találkozón szóba kerültek a Tusnádfürdőn közös erőfeszítéssel létrehozandó oktatási konferenciaközponttal kapcsolatos kérdések. A két megyei önkormányzat közösen vásárolta meg a szükséges területet Tusnádfürdőn, a magyar kormány pedig az épület tervezési költségeit biztosítja. A küldöttség a Nyergestetőn megkoszorúzta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat által állított kopjafát. /Szüszer-Nagy Róbert: Testvérmegyei látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2005. május 5.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2007. január 19.

Kulturális, gazdasági, valamint környezetvédelmi projektekről tárgyalt január 18-án Szabó István Szatmár megyei tanácselnök Fülöp Istvánnal, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanács elnökével Szatmárnémetiben. Mindkét tanácselnök fontosnak tartja a két megye gazdasági fejlesztését, amelynek első lépése az infrastruktúra bővítése; a legsürgősebb a közutak és a vasúthálózat fejlesztése. /Gödri Alpár: Közös lobbi az autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998