udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmar Megyei Konyvtar

2004. január 15.

A Szatmár megyei könyvtár különgyűjteménye sínyli meg leginkább azt a huzavonát, ami az intézménynek helyet adó épület körül folyik. Cordea Márta és Stier Gyula, a részleg munkatársai, számon tartják és sorolják is, hogy mit kellene tenni a könyvek ápolása, tartósítása érdekében, de arra nincs anyagi fedezet. A gyűjteményben öt ősnyomtatvány van, a legrégebbi 1486–ból származik, Baselben adták ki, ez a Decretum Gratiani (összesen 11 van belőle a világon). Értékes kéziratokat őriznek itt, a legrégebbi 1585–ből származik, vallási tárgyú feljegyzések gyűjteménye. A legrégebbi folyóiratok a 18. századból származnak. A könyvek gyűjteménye a 16–17. századból származik. A különgyűjtemény 75 ezer kötetének számítógépes bejegyzése folyamatban van. Restaurátor, könyvtartósító nincs a megyei könyvtárnál, holott ilyen könyvállomány mellett feltétlenül szükséges volna. /(bi): A megyei könyvtár régi könyvei nagyobb törődést igényelnének. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

2004. január 28.

1990–től napjainkig számtalan könyv jelent meg Szatmár megyében, melyek nagy része még a Szatmár Megyei Könyvtárban sem található meg. A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör egy olyan könyvtár létrehozását tervezi, amelyben egy helyen gyűjti össze a magyar nyelvű kiadványokat, hogy azok bárki számára hozzáférhetők legyenek. A könyvtár létrehozói felkérik azokat a kiadókat, alapítványokat és szerzőket, akik hajlandók felajánlani kiadványaikat és munkáikat a könyvtár számára, legalább egy példányt juttassanak el a MIK–irodába (Szatmárnémeti, Mihai Viteazul utca 10. szám. A könyvtárnak előreláthatólag a Szatmárhegyi Magyar Ház (Páskándi Géza egykori iskolája) ad helyet. /E. Gy.: Magyar könyvtár létrehozását tervezi a MIK . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

2004. február 23.

Február 20-án az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmánya titkos szavazással elfogadta a testület előtt megjelenő valamennyi, RMDSZ–es megyei tanácsos beszámolóját. A választmányi ülésen csupán Kovács Jenő nem jelent meg, aki bár még az RMDSZ–frakció tagja, a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként indul Nagykároly polgármesteri tisztségéért. A választmányi ülésen Ilyés Gyula megyei elnök kifejtette: tiszteletben tartja Kovács Jenő döntését, hogy egy más szervezetben kíván politizálni, azonban úgy véli, hogy az RMDSZ tanácsosaként elvárható, hogy adjon számot tevékenységéről a szervezetnek. Kereskényi Sándor szenátor kifogásolta, hogy a Megyei Könyvtár élén mindeddig olyan személyek álltak, akik nem érezték magukénak az intézmény működését. /T. L.: Elfogadták az RMDSZ–es megyei tanácsosok beszámolóit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

2004. november 19.

Nyomtatásra kész a Szatmár Megyei Könyvtár állományában lévő XVII. századi könyvek katalógusa, melyben közel 1200 könyv leírása szerepel. Cordea Márta, a régi könyvek részlegének munkatársa állította össze a katalógust. A könyvtár 1998–ban elkészítette a XV. és a XVI. századi könyvek jegyzékét, abban a katalógusban 365 könyv címe szerepel. /Katalógus a XVII. század könyveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./

2004. december 29.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2006. február 2.

A Szatmár Megyei Művészeti Felekezeti és Közművelődési Igazgatóság nemrég a Művelődési újságírásért – 2005 oklevéllel tüntette ki Boros Ernőt. Az oklevelet a Szatmár Megyei Könyvtárban nyújtották át. Az ünnepség olyan vallási ceremóniával vette kezdetét, amelyet ortodox pópa végzett, más felekezetű pap közreműködése nélkül. Beszédet mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, a megyei művelődési igazgatóság igazgatója és még sokan mások. Az egész, több mint egyórás rendezvény alatt egyetlen magyar szó sem hangzott el. Annak ellenére, hogy a Művelődési újságírásért – 2005 oklevelet a kitüntetettek közül hárman magyar nyelven írott cikkekért kapták, és a teremben szép számban tartózkodtak magyar anyanyelvűek. Basescu elnök közben leckézteti Európát, mondván, úgy, ahogy Romániában, sehol nem oldották meg a kisebbségek sorsát. /Boros Ernő: Szótárlat. Kitüntettek: alkalom a szomorúságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2006. július 18.

A Román és a Magyar Tudományos Akadémia egyezményének keretében az elmúlt években többször is a Szatmár Megyei Könyvtárban, annak régi kéziratokat őrző részlegén töltött néhány napot két budapesti irodalomkutató, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna. Két itteni szakember, Cordea Márta és Stier Gyula külön felhívta figyelmüket egy kéziratgyűjteményre. A gyűjtemény legérdekesebb darabja egy Csokonai-versekből álló kézirat volt. Az egyik vers semmilyen kiadásban nem szerepelt, az irodalomtörténészek sem írtak róla, ha úgy tetszik, ők sem vették „leltárba”. Azaz egy helyen feltűnt a címe: Egy vénasszonyról. Kiderült, hogy ezt a verset találták meg, s eredeti címe: Edgy Vén Asszonyról. A kutatók szerint (a pesti Irodalomtörténeti Közleményekben írják) a véncsúfoló vers még jóval a Dorottya előtt születhetett, s Csokonai egyik korai szerzeménye. A kézirat lefényképezését nem engedélyezték. /S. L.: Ismeretlen Csokonai-verset találtak Szatmárnémetiben! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. szeptember 7.

A magyar szakos tanárok részére szervezett irodalmi tábor keretében szeptember 6-án Szatmárnémetiben, a Tanügyiek Házában három előadás volt. Csirák Csaba az Otthonom Szatmár megye című sorozat köteteit mutatta be, szám szerint 26-ot. Thoroczkay Sándor a helytörténeti hagyományokról, Kereskényi Sándor az irodalomtörténeti kutatásról beszélt. A megbeszélések után a tábor résztvevői ellátogattak a Hám János Iskolaközpontba, a Szatmár Megyei Múzeumba és a Szatmár Megyei Könyvtárba. /(karikás): Az irodalmi tábor harmadik napja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

2007. október 26.

Erdély nagyvárosainak könyvtáraiban az olvasói és könyvtárhasználati szokásokat mutatta be a Krónika. A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár állományának 8-9 százaléka magyar nyelvű, a szabadpolcos rendszerben főként szépirodalmi műveket találni. Az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 350 új magyar nyelvű könyv került a polcokra, év végéig további 450 cím áll majd az olvasók rendelkezésére. A kikölcsönzött könyvek listáját Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Egy polgár vallomásai és Idegen emberek című kötetei vezetik, hajszállal marad le mögötte Rejtő Jenő. Keresettek Wass Albert és Nyírő József könyvei is. Szatmárnémetiben a megyei könyvtárban a gyerekek és a felnőttek által kikölcsönzött öt-öt legkeresettebb könyv között az iskolai tananyag kiegészítéséül szolgáló kötelező házi olvasmányok találhatók. A megyei könyvtárban a közönségszolgálatosok közül senki sem beszél magyarul. A megkérdezett könyvtárlátogatók szerint kizárólag klasszikusnak számító szerzők könyvei sorakoznak a polcon. Nagykároly városi könyvtárában jobb a helyzet. Itt is a házi olvasmányok vezetik a kölcsönzési listát, elsősorban Móricz és Jókai regényei. Csíkszeredában, a Hargita Megyei Könyvtárban a fiatalok és a felnőttek körében hosszú idő óta Wass Albert művei a legkedveltebb olvasmányok. Második helyen áll Paulo Coelho Tizenegy perc, Veronika meg akar halni és A Zahir című könyvei, a harmadik a főleg nők körében kedvelt Danielle Steel. Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve a negyedik, ötödik helyen Ken Follett regényei állnak. A legkedveltebb gyerekolvasmányok: Harry Potter, Jacqueline Wilson könyvei, Janikovszky Éva és Fekete István regényei. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár legolvasottabb köteteinek listáját gyermek- és ifjúsági regények vezetik. Fodor Sándor Csipike című meseregényét kölcsönözték ki a legtöbbször. Tavaly Wass A funtineli boszorkány trilógiája volt a legolvasottabb, idén pedig az író Hűség bilincsében című kötete. A legnépszerűbb magyar szerzők Wass Albert, Jókai Mór, Mikes Kelemen és Tamási Áron. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 12 hónap alatt több mint 72 ezren látogatták az intézményt, összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek. A könyvtár Könyvet házhoz elnevezésű programja iránt is fokozódott az érdeklődés. Ezzel a kezdeményezéssel a mozgáskorlátozottakat, az időseket segítik. /Ponyva és szépirodalom között. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2009. június 30.

A Cultur Art Egyesület és a Szatmárnémeti Szent István Kör június 30-án tartja Enyedi István és Stier Gyula Nemzeti, egyházi kincsünk: a szatmárnémeti ferencesek könyvtára című könyvének bemutatóját. A könyvet méltatja dr. Bura László, ny. tanár és Cordea Márta, a Szatmár Megyei Könyvtár könyvtárosa. /Könyvbemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998