udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmar Megyei Muzeum

1997. június 28.

Jún. 28-án a Szatmár megyei Bogdándon megnyílt a Magyar Múzeum. Sipos László néprajzkutató, helybeli iskolaigazgató elmondta, hogy a nyolcvanas évek óta gyűjtik az anyagot, az anyagi hátteret a Megyei Múzeum biztosítja. A bogdándi tájházról képeslapot adnak ki, valamint egy 16 oldalas útikalauzt, amely Bogdándot mutatja be, valamint az új múzeumot. A megnyitóra sok vendég érkezett, köztük volt Carol König, a Kisebbségügyi Minisztérium munkatársa, aki kifejtette, hogy támogatják az ilyen kezdeményezéseket, ugyanígy segítik a nemrég Mezőpetrin létrejött Sváb Múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., 4./

1999. december 17.

Versenyvizsga eredményeként a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegét ismét dr. Németi János történész, tudományos kutató vezeti. Dr. Németi János 1968 és 1977 között állt a nagykárolyi Városi Múzeum élén, akkor politikai okok miatt kellett távoznia az intézménytől. (Többek között azért, mert nem talált dák várat a Károlyi kastély alatt). Ebben az időben védte meg A korai és kései vaskor Északnyugat-Romániában című doktori disszertációját is. A régészeti kutatómunkát pedagógusként sem hagyta abba. 1990-ben a Román Trákológiai Intézet északnyugat-romániai munkatársa lett. Most olyan intézménynek került az élére, amelynek állandó régészeti kiállítása akkor készült, amikor első ízben vezette ugyanezt az intézményt. A múzeumi kiállítást illetően ismét dr. Németi János a helytörténetre fekteti a hangsúlyt. Hosszabb távon önálló kelta kiállítás kialakítását tervezi. Dr. Németi János Nagykároly RMDSZ választmányának tagja, illetve a Kertvárosi Református Egyház gondnoka. Megjelenik egy román nyelvű könyve /Repertoriul arheologic al zonei Careiului/ és jövőre lát nyomdafestéket a magyar nyelvű Régészeti barangolások Szatmár megyében, amely az Otthonunk Szatmár megye sorozatban lát napvilágot. /Boros Ernő: Nagykároly. Ismét dr. Németi János a Városi Múzeum vezetője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./

2000. január folyamán

1945 januárjában Szatmár megyéből megközelítőleg 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - deportáltak a volt Szovjetunióba, több évig tartó úgynevezett "jóvátételi közmunkára". A szomorú esemény 55. évfordulóján, január 29-én a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatósága, a Szatmár Megyei Múzeum, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal és a Nagykárolyi Német Demokrata Fórum rendezésében Nagykárolyban tartották meg a volt deportáltak találkozóját. A találkozó római katolikus Nagytemplomban kezdődött, ahol Heinrich Antal főtisztelendő celebrált szentmisét, magyar és német nyelvű szentbeszédet mondott. A következő helyszín a temetőben a volt nagykárolyi deportáltaknak állított emlékmű volt. A színházteremben Kovács Jenő polgármester beszédében elmondta, hogy csak 1989 után hallott a svábok deportálásáról. Karol König, a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatóságának az igazgatója emlékeztetett: a deportálás idején, a második világháború végén még több mint 700 ezer német élt Romániában, mára 80 ezerre apadt a számuk. A fogyatkozás ellenére a nemzetiségi tradíciók ápolásáról nem szabad lemondani, hangsúlyozta. Az esten elhangzott, hogy a kutatások alapján 10 ezerre tehető azoknak a romániai németeknek a száma, akik sohasem tértek haza a deportálásból. Az esten Kiss Zoltán református tiszteletes elhurcolásának történetét, illetve a volt Szovjetunióban megélt kálváriáját ismertette. /Boros Ernő: Nagykároly. Deportált-találkozó - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./

2000. június 28.

A Szatmár megyei múzeumi kiadványok újabb kötete /Az Úr háza, a mi hajlékunk/ a megye ismertebb templomait, ezek berendezéseit, kegytárgyait mutatja be. A szerzők látnivalóan vigyáztak az arányokra: felekezet szerint a legtöbb megörökített templom-építmény ortodox (28), következik a református (25), római katolikus (13), végül görög katolikus (4). A válogatás tehát nem elsősorban a történeti múltat vette figyelembe. /Ágopcsa Marianna: Múzeumi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2000. július 10.

A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2000. szeptember 8.

Kocsis Ágnes, a Szatmár Megyei Múzeum könyvtárosa beszámolt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete /RMKE/ szervezésében Hargitafürdőn Az erdélyi magyar közművelődés- és könyvtárügy címmel megrendezett konferenciáról. A jelenlegi mostoha gazdasági körülmények között a közművelődési értékközvetítés is veszélybe került, ezzel a veszéllyel a romániai magyar kisebbségi társadalom szellemi elitjének szembe kell néznie. Tóth Pál Péter magyarországi szociológus a kulturális felmorzsolódás veszélyeire figyelmeztetett. Szóba került a Scola Orbis, az egyetemes magyar iskolakönyvtár-történeti program, valamint a korszerű katalogizálást segítő Biblis-program. Kiss Jenő sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató, az RMKE elnöke javasolta: idén meg kellene indítani a könyvtári menedzserek képzését, jövőre pedig nagyszabású nemzetközi olvasótábor lenne Torockón. /Kereskényi Sándor: Kocsis Ágnes könyvtáros: "A közművelődési értékközvetítés is veszélybe került..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

2000. október 20.

Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2000. december 4.

Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. május 24.

II. Rákóczi Ferenc - kultusz és hagyomány Szatmáron címmel előadássorozat keretében emlékezett meg a Szatmár Megyei Múzeum és a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium a Szatmári Béke évfordulójáról május 21-én Szatmárnémetiben. A diákreferátumok után tudományos előadások következtek. Az előadássorozatot kiállítás zárta: a résztvevők a Rákóczi szabadságharc (eredeti) tárgyi emlékeit tekinthették meg. /A Szatmári Béke évfordulójára emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2001. augusztus 13.

A vállalati könyvtárakat felszámolták. A megye és a megyeszékhely jószerével egyetlen megmaradt és működő közkönyvtára a Megyei Könyvtár. A hagyományosan működő könyvtár egyszerűen elveszítette korábbi szerepét. A Megyei Könyvtár nem tudott lépést tartani a korral, fő tevékenysége továbbra is a könyvkölcsönzés, illetve az olvasók kiszolgálása az olvasóteremben. Nincs a könyvtárban Internet lehetőség, állapította meg Veres István, a Megyei Tanács kulturális bizottságának tagja. Magyar könyv nem kerül az intézménybe, a 28 alkalmazottból mindössze egy magyar ajkú. Sehol sincs magyar nyelvű eligazítás, felirat, mintha ebben a megyében nem lenne egy létszámú magyar lakosság, amely adójával hozzájárul ennek az intézménynek a fenntartásához. A személyzet jó része semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik, a diplomások aránya nem éri el az összlétszám felét. A könyvtár ún. régikönyv-állománya nagyobb részt az egykori református gimnázium, illetve a református egyház könyveiből áll. Ezt az állományt többé-kevésbé szakszerűen őrzik, leltározgatják. Veres István szerint ezek a könyvek sokkal jobb helyen lennének a Megyei Múzeumban, ahol szintén van egy hasonló állomány, s ahol kutatómunkára is lenne lehetőség. Az mégjobb lenne, ha ez a könyvállomány visszakerülne oda, ahol évszázadokon át volt, nevezetesen a református egyházhoz. /Veres István, a Megyei Tanács kulturális bizottságának tagja: Egy korszerűtlen intézmény. A Megyei Könyvtár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./

2001. szeptember 27.

A több mint tíz évvel ezelőtt elhunyt kiváló szatmári képzőművész, Erdős I. Pál grafikáiból nyílik kiállítás szeptember 30-án Nagykárolyban, a kastély nagytermében. A tárlatot a művész lánya, Erdős Judit, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének a vezetője nyitja meg. /(boros): Nagykároly: Erdős I. Pál grafikái a Károlyi-kastélyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

2001. december 10.

Dec. 8-9-én a Szatmár Megyei Múzeumban rendezték meg a XII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. Ebben az évben 32 szavaló lépett a zsűri és a közönség elé, a Vajdaságból négy versenyző érkezett, közülük hárman a dobogón végeztek. Szatmárnémetiben a költő sírjánál Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangsúlyozta: "Gellért Sándor - jóllehet a kiadók mulasztása miatt a hatalmas műnek csak kisebbik része kerülhetett asztalunkra - ma jobban köztünk van, költészete és egész alkotása ma elevenebben él, mint amikor a költő fizikai valójában velünk volt." Kereskényi Sándor irodalomtörténész, RMDSZ-szenátor Kultúra és globalizáció címmel tartott előadást, ezután zajlott le a verseny. Dr. Kötő József EMKE-elnök, a zsűri elnöke, kiértékelő beszédében elmondta, hogy két napon át a kultúrát ünnepelték Szatmárnémetiben. A szavalók bebizonyították, hogy vállalják nemzetünk sorsát. Ez a nemzedék hajlandó tovább vinni az elődöktől kapott értékeket, az utókor számára. A verseny eredményei: 1. díj: Gazsó Hargita (Topolya, Szabadka), 2. hely: Orosz Georgina (Zenta) és Zalán Barbara (Nagykanizsa), 3. hely: Fekete Ágnes (Feketics, Szabadka). /Elek György: Szabadkai versenyző nyerte a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. július 27.

Júl. 26-án a Szatmár Megyei Múzeum könyvtártermében megtartott gyűlésen ismertette a nemzetközi kutatógárda a néhány hete megkezdett terepmunka eredményét, melynek során a Felső-Tisza-vidéki svábok történetét, kultúráját és életét szerették volna megismerni. A kutatócsoportok elindultak a falvakba Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon, ahol hang- és videofelvételeket, fényképeket készítettek. A Tübingeni Történeti Intézet (Németország) támogatásával már 2000 óta kutatják a svábság életét és kultúráját, az idei évben a vallással és a családdal kapcsolatban végeztek különböző felméréseket. A kutatómunka során előkerült egy mérki sváb asszony egy szovjet munkatáborban titokban írt naplója is, melyet a tervek szerint külön kiadványként több nyelven fog megjelentetni a Megyei Múzeum, és valószínűleg meg fog jelenni egy kötet a Szatmár környéki, eddig ismeretlen sváb költők verseiből is. /C. L.: Szatmár Megyei Múzeum: A svábság életéről tanácskoztak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

2002. november 14.

Ady Endre születésének 125. évfordulója tiszteletére a Szatmár Megyei Múzeum a Megyei Tanáccsal közösen kétnyelvű emlékplakettet ad ki, amelynek különlegessége, hogy Romániában ez az első, állami intézmény által kiadott Ady-plakett. Az emlékérmet nov. 22-én mutatják be a nagyközönségnek, amikor is a Megyei Múzeumban kiállítás nyílik "Ady-emlékek a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményében" címmel, amely kiállítás egyébként a november 21-23. között zajló "Ady Endre a XXI. században - Érmindszenti zarándoklat" című rendezvénysorozat része. /Ady Endre-emlékplakettet ad ki a Megyei Múzeum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 14./

2002. november 15.

Szlovákiában (Kassán) megalapították a Kárpátok Eurorégió Múzeumi Szakembereinek Egyesületét. A szlovákiai, romániai és magyarországi muzeológusok és régészek célja az egyesület megalapításával az volt, hogy egy civil szervezetet hozzanak létre, melynek révén olyan pályázati pénzösszegekhez juthatnak, amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. Az egyesület alapjait Kassán fektették le, a székhely meghatározásakor túlnyomó többséggel Nyíregyháza nyert. Az egyesület romániai tagjai: a Szatmár Megyei Múzeum, a Máramaros Megyei Múzeum és a Szilágy Megyei Múzeum. /Három ország múzeumai szövetkeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

2002. november 16.

Nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban tartották meg - immár harmadik alkalommal - a Középkori egyházi építészet Erdélyben című tudományos konferenciát. A tanácskozást kétévente rendezik meg, közösen a nyíregyházi múzeummal. Az első ilyen konferenciát 1998-ban tartották meg Szatmárnémetiben, 2000-ben pedig Nyíregyházán. Az erdélyi egyetemi központokból érkeztek résztvevők. A konferencián bemutatott tudományos dolgozatokat külön kötetben is megjelentetik, a Szatmár Megyei Múzeum gondozásában. Ezek egyike Szőcs Péter ákosi templomról írott tanulmánya. /C. L.: Konferencia a Megyei Múzeumban. Középkori erdélyi egyházi építészet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

2002. november 23.

Nov. 22-én megnyílt az Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából megrendezett Ady-emlékek a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményében című kiállítás. Viorel Ciubota, a Megyei Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a Szatmár Megyei Múzeum értékes és egyedülálló Ady-relikvia gyűjteménnyel rendelkezik, melyeket többek között Franyó Zoltán, Ady Endre barátja adományozott a múzeumnak. /C. L.: Ady-emlékek kiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

2003. április 16.

A szenátus ápr. 14-i ülésén Kereskényi Sándor szenátor politikai nyilatkozatában a Szatmár megyei művelődési intézmények nehéz helyzetéről beszélt. A Szatmár Megyei Múzeum idei büdzséje éppen csak fedezni fogja a régészeti kutatások költségeit, közben pedig Erdőd középkori vára, Aranyosmeggyes reneszánsz kastélya, a bujánházi barokk kastély leomlófélben van. Akárcsak a megyeközpont jó néhány műemlék épülete. A kéttagozatos Északi Színház elképesztően szerény költségvetésből gazdálkodhatja ki előadásait. A legsiralmasabb helyzetbe azonban a Szatmár Megyei Könyvtár került. /Kereskényi Sándor szenátor a Szatmár megyei művelődési intézményekért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./

2003. április 25.

Aradon, a Megyei Múzeum szépművészeti részlegén Alaszu Pál-emlékkiállítás nyílt. Az aradi festőművész igen korán, 53 éves korában távozott az élők sorából. Hazai és külföldi kollekciókban található számtalan festményt, grafikai munkát, nagy méretű kompozíciót, könyvillusztrációt hagyott az utókorra. Ezekből látható most egy komoly válogatás. /Alaszu Pál-emlékkiállítás a megyei múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. május 10.

Farkaslakán a Tamási Áron emlékművet a két Szervátius, Jenő és Tibor, apa és fia faragta 1971-ben és 1972-ben, leleplezése ünnepélyes keretek között 1972. szept. 24-én történt. A két művész kőbe faragta Tamási műveinek jellegzetes alakjait, ezeken keresztül egész életművét. A jelenlegi emlékmű köve a Hargitáról, a Tizenhétfalusi határból származik. Az ékes határnév Árva Bethlen Katához kötődik. Férje halála után Bethlen Kata elköltözött a várból, a költözködéshez kért segítséget a székely falvaktól. A fejedelmi birtokból adományozott havasi legelő így kapta a Tizenhétfalusi nevet a 17 segítő falutól. Kezdetben közösen intézték az ügyeket az Asztalkő körül leülve. Ez egy akkora kő egy forrás mellett, amely mellett elfért a 17 falu küldöttsége. Később a területet egymás között szétosztották, és külön-külön hasznosítják jelenleg is. /Pomjánek Béla: Farkaslaka Tamási-emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2003. augusztus 26.

A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

2003. szeptember 20.

A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 19-én megnyílt egy fényképkiállítás az "Anyagi és szellemi kultúra a Felső-Tisza medencéjében" címet viselő tudományos ülésszak keretein. A kiállított fényképek egy hároméves, a Felső-Tisza medencéjében élő svábok életét kutató munka gyümölcsei. A kutatást 2000 és 2002 között végezték a Felső-Tisza vidékén Romániában, Magyarországon, Ukrajnában és Szlovákiában. Ez a kutatómunka nemzetközi együttműködési egyezmény eredményeként jött létre a Szatmár Megyei Múzeum és a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézete között. A kutatómunkát a stuttgarti Duna-menti Svábok Művelődési Alapítványa, a romániai Kultuszminisztérium, a Szatmár Megyei Tanács, valamint a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti szervezete támogatta. A tudományos ülésszak és a fényképkiállítás megnyitójának a díszvendége dr. Hans Gehl, a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézetének vezetője volt. /(cl): Fényképkiállítás: Sváb népviseletek, népszokások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./

2004. március 10.

A Szatmár Megyei Múzeum pályázatot nyert a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, az 500 ezer forint támogatásból magyar és román nyelven katalógust jelentetnek meg a megyében található, műemlék hangszereknek minősülő templomi orgonákról. Az adatgyűjtést már 2001-ben megkezdték, tájékoztatott Enyedi István, aki a különböző vidéki kiszállások, néprajzi táborok kutatómunkája során már rengeteg információt gyűjtött össze a vidéki templomok orgonáiról. Összesen 87 orgona található a megyében, ebből 54 református, 31 katolikus és kettő evangélikus templomokban. A református templomokban található orgonák közül 33 működőképes, a katolikus templomokban 21 orgona működik, az evangélikus templomok közül pedig csupán egyben van használható orgona. Az adatgyűjtés során sok nehézséggel találkoztak, a Szekuritáté ugyanis sok helyen elkobozta a parókiáktól az egyházi dokumentumokat. /C. L.: Kétnyelvű katalógus készül a megyénk templomaiban található orgonákról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 10./

2004. április 1.

Márc. 31-én Szatmárnémetiben, a Szatmár Megyei Múzeumban megnyílt a Tasnádon született, jelenleg Nyíregyházán élő Petkes József festőművész kiállítása. Közel két évtizede annak, hogy Petkes József Magyarországra költözött, azonban az alkotásai most is ugyanúgy szólnak hozzánk, mint húsz évvel ezelőtt – mondta megnyitójában Erdős Judit művészettörténész. Petkes Józsefnek Európa több városában, Németországtól kezdve Svédországig és Litvániáig hatvan egyéni kiállítása volt. A 75 éves művész húsz év után tért vissza képeivel: legutóbbi szatmárnémeti kiállítása 1984 februárjában volt. /Simon Levente: Tegnap a Megyei Múzeum kiállítási termeiben: Megnyílt Petkes József festőművész kiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./

2004. augusztus 24.

Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. szeptember 30.

A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 29-én nyílt kiállítás válogatást mutat be az 1949–1989 közötti időszak szekuritátés dokumentumaiból. A Téged is figyeltek elnevezésű kiállításon részt vett dr. Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke is. Az érdeklődők eredeti dokumentumokról, fotókról készült másolatokat láthatnak. A közszemlére tett iratok között szerepel többek között a Scheffler János megyés püspök megfigyeléséről készült dosszié néhány dokumentuma, de ugyanitt láthatók az információkért kifizetett pénzösszegekről írt számlák is. A kiállításon a titkosrendőrség áldozatairól készült megrázó fényképek is láthatók. /(c): „Téged is figyeltek". Kiállítás Szatmárnémetiben, az 1949–1989–es időszak szekuritátés dossziéiból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./

2005. március 10.

A Szatmár Megyei Múzeum munkatársai is részt vesznek a kelet-magyarországi autópálya nyomvonalának régészeti feltárásában. Az egyik szakember közülük Szőcs Péter Levente, aki a múlt évben Nyíregyháza alatt, Oros határában különleges leletet talált. Egy eredeti, félköríves hun nyereg felhajtható oldallapjainak halpikkely-mintával díszített aranylemezeit ásta ki. Találtak már ilyet máshol is (világviszonylatban két tucatnyit tartanak számon), de ebben az övezetben ez az első. Újabb tárgyi bizonyíték a hunok kárpát-medencei jelenlétéről, vagy akár arról, hogy „közük” van a magyarokhoz. Néhány napja Szőcs Péter Levente a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója, 30 éves. A történész-régész 1997-ben végzett a Babes-Bolyai Egyetemen, s azóta a múzeumnál dolgozik. A régészeten belül szakterülete a középkori kerámia-edények Erdélyben, ebben a témakörben doktorál a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Aligazgatóként a múzeumban található gyűjtemények nyilvántartásáért, feldolgozásáért és a velük kapcsolatos publikálásáért felel a jövőben. /(Sike Lajos): Nyerő lett a régész-történész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. április 18.

Megjelent Enyedi István muzeológus, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa könyve Szatmár megye műemlék orgonái /a múzeum kiadásában/. A kétnyelvű (román–magyar) könyv több évi kutató és gyűjtőmunka eredménye 95 templom és ugyanennyi orgona pontos leírása és fényképe. 1556-ból van feljegyzés, hogy működött orgona a Szent János-plébániatemplomban. A két város, Szatmár és Németi egyesítése (1712-ben) új lendületet adott az egyházi építkezéseknek is. A településen megjelentek az orgonakészítő mesterek is. /Sike Lajos: Orgona (de nem ám virág) gyűjtemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2005. június 9.

A hatáskörébe tartozó kulturális intézmények tevékenységét értékelte legutóbbi ülésén Szatmárnémetiben a megyei tanács. Több felszólaló, köztük Visnyai Csaba tanácsos, nagykárolyi zenetanár azt kifogásolta, hogy a színház, illetve a filharmónia keveset tesznek azért, hogy saját bevételeikkel növeljék a fenntartásukhoz való hozzájárulást. Ilyen szempontból a Megyei Múzeum áll a legjobban, mely az elmúlt években a költségvetés 25 százalékára tornázta fel saját bevételét /A múzeum munkatársai részt vesznek a magyarországi autópályák nyomvonalainak régészeti feltárásaiban. Másrészt a múzeum sok kiállítást szervez és rendez, ami megint csak növeli a bevételt./ Visnyai Csaba szerint sem a színház, sem pedig a filharmónia nincs eléggé jelen a vidék művelődési életében. /Csak a múzeumot dicsérték! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2006. január 6.

A mindössze 50 évesen elhunyt Fodor Kálmán festőművész képeiből terveznek idén emlékkiállítást. Alkotásai szétszóródtak a világban, de a múzeum tulajdonában található tizenkét képhez még húsz-harmincat mindenképpen kölcsönkérnek, közölte Erdős Judit, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetője. A régi főtér egyik legszebb épületében, a neogótikus Vécsey-házban működik a galéria, ahol idén nyolc művészeti kiállítást terveznek, köztük a szatmári orvos-festők, grafikusok, szobrászok régóta tervezett tárlatát. Itt látható az a kiállítás is, amelyet két világháború közti sajtóból állít össze Kereskényi Sándor. /Sike Lajos: Tárlatgazdag a Vécsey-ház. Orvos-festők Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998