udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmar Megyei Mûvelõdesi Felugyelõseg

1993. április 25.

Ápr. 25-én másodízben rendezték meg a Szatmárudvariban az Amatőr Színjátszócsoportok Találkozóját, melyet a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség patronált. /Amatőr színjátszócsoportok Udvariban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./

1996. október 12.

Okt. 11-12-én tartották a Szilágyi Domokos Napokat. A rendezője - immár ötödik alkalommal - a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE és a költő egykori jóbarátja, Muzsnay Árpád újságíró. A Hídépítők a Kárpát-medencében kerekasztal-megbeszélésen magyar és román írók, irodalomtörténészek vettek részt. Harmadik alkalommal helyeztek el koszorút Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben felállított szobránál. 1995-ben a durván megcsonkított szobor helyreállítása után volt koszorúzás, idén egy bronzba öntött szoborváltozatnál koszorúztak. Boér Ferenc színművész Ti vagytok Én című pódiumműsorán az Északi Színházban /Szatmárnémeti/ főleg fiatalok töltötték meg a termet, ugyanúgy másnap Kolozsváron a Protestáns teológia dísztermét. Nagysomkúton, a költő szülőházában, a református parókián Nógrádi Béla esperes és Varga Károly szórványlelkész emlékezett a lelkipásztor-elődre, Szilágyi Domokos apjára. Idén van húsz éve /1976. okt. 27./, hogy Szilágyi Domokos véget vetett életének. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Előzmény: Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát 1995. máj. 28-ról 29-re virradó éjjel /ekkor fejeződött be az RMDSZ kongresszusa Kolozsváron/ ismeretlenek súlyosan megrongálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. jún. 10-11./

1998. május 17.

Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./

1998. július 4.

Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

1998. november 20.

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1999. június 13.

Jún. 13-án Nagykárolyban, a központi parkban, a Petőfi-szoborral átellenben leleplezték Kaffka Margit szobrát. Az írónő bronzból öntött mellszobra Deák Árpád szobrászművész alkotása. Nem messze van ide az írónő szülőháza, ahol 119 évvel ezelőtt, jún. 10-én napvilágot látott. Sróth Ödön költőnek, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnökének lírai hangvételű köszöntője után történt a szobor leleplezése. George Vulturescu költő, a Szatmár megyei művelődési felügyelőség főfelügyelője Kaffka Margit írói pályáját elevenítette fel. /Leleplezték Kaffka Margit szobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. február 10.

Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

2000. március 7.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Vezetősége kezdeményezésére a román Művelődési Minisztériummal közösen "A 2000. esztendő művelődési eseményeinek szervezési és finanszírozási kérdései" címmel Szatmárnémetiben szakmai megbeszélést tartottak márc. 4-én a megyei művelődési felügyelőségek magyar nemzetiségű tanácsosai, a megyei RMDSZ-szervezetek művelődési alelnökei, valamint a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai között. A Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Kötő József EMKE-elnök vezette tanácskozás hasznosnak bizonyult. Az Európai Unió támogatásainak megszerzése alapos felkészülést, tájékozódást igényel. Célszerűnek mutatkozik a jövőben régiókkénti találkozók megtartása is. /Muzsnay Árpád: Országos közművelődési tanácskozás Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2001. április 30.

Az idei rendezvényen is nagyszámú érdeklődő vett részt a domahidi vasútállomás melletti emlékműnél, amelyet a szatmári béke emlékére állított a MÁV. Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője ünnepi köszöntőjében kitért arra, hogy a majtényi fegyverletételt szenvedélyektől mentesen, a történelmi tények árnyalt elemzésével kell értékelni. Hármas évforduló az idei: 325 éve született II. Rákóczi Ferenc, 290 éve kötötték meg a szatmári békét, 130 éve adták át a Szatmárnémeti-Nagykároly közötti vasútvonalat. A megemlékezésen George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója, Köpeczi Béla budapesti történész, Fülöp István, Mátészalka alpolgármestere és dr. Németi János nagykárolyi történész méltatta az eseményt. /Az élő Rákóczi. Megemlékezés és koszorúzás a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2001. október 29.

Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2003. április 29.

Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2003. november 24.

Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2004. június 14.

Jún. 12-én az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban "Gyalogolni jó" – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel, az író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek irodalmi tanácskozást. Muzsnay Árpád köszöntője után olyan neves irodalomtörténészek tartottak előadást, mint Görömbei András debreceni akadémikus, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Láng Gusztáv szombathelyi egyetemi tanár és Végh Balázs Béla, a szatmárnémeti Babes–Bolyai Tanítóképző Főiskola tanulmányi igazgatója. Jún. 13-án a tanácskozás részvevői az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, illetve Szatmárököritóra látogattak el. /Emlékezés Móricz Zsigmondra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./

2006. február 2.

A Szatmár Megyei Művészeti Felekezeti és Közművelődési Igazgatóság nemrég a Művelődési újságírásért – 2005 oklevéllel tüntette ki Boros Ernőt. Az oklevelet a Szatmár Megyei Könyvtárban nyújtották át. Az ünnepség olyan vallási ceremóniával vette kezdetét, amelyet ortodox pópa végzett, más felekezetű pap közreműködése nélkül. Beszédet mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, a megyei művelődési igazgatóság igazgatója és még sokan mások. Az egész, több mint egyórás rendezvény alatt egyetlen magyar szó sem hangzott el. Annak ellenére, hogy a Művelődési újságírásért – 2005 oklevelet a kitüntetettek közül hárman magyar nyelven írott cikkekért kapták, és a teremben szép számban tartózkodtak magyar anyanyelvűek. Basescu elnök közben leckézteti Európát, mondván, úgy, ahogy Romániában, sehol nem oldották meg a kisebbségek sorsát. /Boros Ernő: Szótárlat. Kitüntettek: alkalom a szomorúságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2006. április 20.

„Magyar lobbival” vádolt Szatmárnémetiben George Vulturescu megyei művelődési igazgató. Etnikai megkülönböztetés érte a többséget, a románokat, amikor a megyei tanács nem szavazta meg a Poesis által igényelt 50 ezer lej támogatást” – nyilatkozta George Vulturescu költő, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója. Valójában a jelentős román (párt)többséggel rendelkező megyei tanács szavazta le a tervezetet, nem „a magyarok”. „Magukra vessenek azok, akik ellenőrizhetetlen dolgokra kértek pénzt, vagy elvetették a sulykot, és olyan összeget igényeltek, amivel eleve nem lehetett egyetérteni. Ilyen túlzás a Poesis félmilliárdja is” – kommentálta a botrányt Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke. „George Vulturescu költőként megengedheti magának, hogy az olyan román népszokások ünnepét, mint az avasi Simbra Oiilor vagy a bükkvidéki folklórfesztivál »multikulturális rendezvénynek« nevezze, de művelődési igazgatóként már aligha. Legyünk komolyak, ezek célja a többségi és nem a kisebbségi kultúra támogatása!” – méltatlankodott Muzsnay. Megkérdezték Vulturescu igazgatót, hogy intézményénél hány magyar dolgozik. Egy a tíz-tizenkét alkalmazottból, ez elenyésző Szatmár megye 35 vagy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakosságához képest. Arra a kérdésre, hogy az igazgatóság évi költségvetéséből mennyit fordítanak a magyar lakosság művelődésére, legalább 40 százalékot jelölt meg. Mikor arra kérték, hogy nevezzen meg néhány támogatást, ígérte: ennek majd utánanéz. /Sike Lajos: Etnikai diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2008. április 9.

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2009. január 31.

Tizedik alkalommal díjazta Szatmár megye íróit a Művelődési Igazgatóság. A tudományos munka területén két magyar is volt a kiemeltek között: dr. Bura László nyelvész és Kiss Sándor matematikus. Bereczki Orbán Zselyke a szatmári hagyományos táplálkozásról írt monográfiájáért kapott elismerést, a vallási témájú könyvek közül pedig a Római Katolikus Püspökség Meszlényi Gyuláról megjelent kötetét díjazták. Szatmár megyében 2008 során több mint 250 könyv, illetve folyóirat látott napvilágot, ebből 30 volt magyar nyelvű. /Szerzőket és kiadványokat díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./

2009. február 15.

Január 30-án a Szatmárnémetiben a művelődési igazgatóság díjazta a megye íróit. A díjazottak között szerepelt a dr. Bura László által szerkesztett, többek között Muhi Sándor, Schmidt Dániel, Csiszár Klára, Schupler Tibor és dr. Bura László által írt Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887–1905 című, 2008-ban kiadott könyv is. Az említett kötetet a vallásos könyvek kategóriában emelték ki. /(JJ): Díjazták a Meszlényi Gyula életéről szóló könyvet. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 15./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998