udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmar Megyei Tanfelugyelõseg

1992. október 21.

Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. május 26.

A Szatmár megyei tanfelügyelőségre a napokban megérkezett ama korábbi minisztériumi rendelet megerősítése, mely szerint a kisebbségi gyerekek román osztályokba járva is tanulhatják anyanyelvüket, amennyiben erre ők vagy szüleik igényt tartanak. Erdei Líviusz főtanfelügyelő helyettestől elmondta, hogy csak kevesen élnek e lehetőséggel, még ott is, ahol egy iskolában 20-30 vagy akár több magyar diák tanul; több osztályból is lehet ugyanis ilyen csoportot létrehozni. Megyei szinten 3000-nél is jóval több magyar gyerek jár az elemi I-VIII. román osztályaiba. Sőt, még Szatmárnémetiben is van olyan román osztály, ahol a tanulók fele magyar! /Sike Lajos: Román osztályban is tanulható a magyar nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1999. május 26.

Nagykárolyban a Római Katolikus Líceum ősztől egy osztállyal bővül. A tanintézmény 1993-ban indult be, akkor kapott helyet a Iuliu Maniu Iskolaközpontban, a volt vármegyeháza épületében, ahol annak idején Kölcsey Ferenc vármegyei főjegyzőként dolgozott. Ez év áprilisában megkapta a jóváhagyást a szatmári tanfelügyelőségtől a Kalazanczi Szent József Líceum név felvételére. Egyébként a név latinosított változatát kérték, hogy ez senkit se zavarjon: Josephus Calazantius. A felvételin hittani ismeretekből is kell vizsgázni, természetesen vallási hovatartozás szerint. Visnyai Csaba zenetanár, igazgató szerint a többi nagykárolyi középiskolában nem fordítanak megfelelő figyelmet a nevelésre, előnyben részesítve az oktatást. /Egy osztállyal bővül...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2000. július 5.

Erdei Líviusz, a Szatmár megyei tanfelügyelőség helyettes vezetője elmondta, hogy inasiskolákba, osztályokba kisérettségi nélkül is be lehet iratkozni. A beiskolázási terv összesen 15 magyar osztályt irányoz elő a megyében, de az osztályok tulajdonképpeni száma a szülőkön múlik, hogy hová íratják gyerekeiket. Szaklíceumokba viszont már kell a képességvizsga. /(Sike Lajos): A szülőkön múlik, hány magyar inasosztály indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2000. augusztus 30.

A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen Maria Gazdac tanfelügyelőnő foglalkozik az óvodák ügyével. Gazdac szerint nem igaz, hogy a tanfelügyelőség nem fordít elég gondot a magyar és német tannyelvű óvodai csoportok problémáinak a kezelésére. Szatmárnémetiben a 20-as számú óvodában nem akarják erőszakkal megszüntetni a magyar csoportokat, ha szükséges, indítunk magyar tannyelvű csoportot is. A német tannyelvű óvodák helyzete is javulófélben van. /Kereskényi Sándor: A magyar és német tannyelvű óvodák helyzete javulóban van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2002. január 14.

Kónya László főtanfelügyelő–helyettes 2001 októbertől került a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség élére, hivatalos kinevezését decemberben kapta meg. A kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő–helyettes munkakörébe tartozik az iskolák menedzselése is. A fejlettebb országok példáját szem előtt tartva, Románia is bevezette a permanens továbbképzést. Az elmúlt években főleg a Soros Alapítvány, jelenleg az Ifjúsági Minisztérium és szinte minden nagykövetség ösztöndíjat ad továbbképzésre, a romániai fiataloknak. Az itt élő magyar nemzetiségű fiatalok nem használják ki ezt a lehetőséget. Ma már évente több mint ezer hazai diák vagy egyetemista nyugati egyetemeken fejleszti tovább tudását. - Az iskolafelújításokra a román államnak nincs pénze, ezek Europa–banki és világbanki pénzekből készülnek. /Elek Anikó: Milyen változást hozott az új év a tanügyben? Beszélgetés Kónya László főtanfelügyelő–helyettessel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

2002. május 10.

A Szatmár megyei tanfelügyelőség úgy határozott: Szatmárnémetiben, a megyeszékhelyen külön román és magyar V. osztályt indít azon tehetséges falusi gyerekeknek, akik szülőhelyükön (felsőtagozat hiányában) nem tanulhatnak tovább. A magyar osztályt a Református Gimnáziumnál szeretnék létrehozni, ahol minden készen áll az osztály beindítására. A gimnázium két új létesítménye is rendelkezésükre áll: a tízezer kötetes új könyvtár és a napokban átadott, jól felszerelt tornaterem. /(Sike Lajos): Toborzó a Nyilas Misi osztályba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2002. június 29.

A Nagykárolyban 1992–ben beindított Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontnak nincs önálló székhelye. A katolikus líceum a Iuliu Maniu iskolacsoport mellett lévő volt idősek otthona épületének a fél szárnyában működik. A rendelkezésre álló termek osztályteremnek nagyon kicsik: 25–27–29 diák tanul egy–egy 25 négyzetméteres teremben. Az iskolai évben két osztály (48 tanuló) végez. A 2002–2003-as iskolai évre a Szatmár megyei tanfelügyelőség két líceumi, (összesen 56 hely) és egy szakmai (30 hely) osztály beindítását hagyta jóvá. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója beadványt intézett a helyi tanácshoz. Ebben javasolta a volt Május 9. klub épületében lévő szabad helyiségek átadását és a Doina utca 15. szám alatt lévő épület egy részének az átadását. /Boros Ernő: Nagykároly: Tanterem–gondok a katolikus líceumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

2002. október 30.

Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2004. szeptember 10.

Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2004. szeptember 13.

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2006. január 4.

Szatmár megyében 70 ezer tanuló és óvodás kap képzést, ebből 17 ezren magyar tagozaton tanulnak, tájékoztatott Kónya László a Megyei Tanfelügyelőségről. Évente a nyári továbbképzéseken, amelyeket a különböző magyar alapítványok, illetve a magyar állam szervez, egyre többen vesznek részt. Az elmúlt évben az alternatív oktatási módszerekkel kapcsolatos képzésben a megye magyar pedagógusainak több mint fele vett részt. Ezen oktatók igazolványainak elkészítése a napokban történik. Mindezekkel párhuzamosan folyik az önképzés is. A 2005-ös évben igen eredményes volt az oktatás, az érettségiző diákok nagyobb százalékának sikerült a vizsga, több pályázatot is nyertek az iskolák felújítására. /Farkas Orsolya: Hogyan értékeli Kónya László az elmúlt évet? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 4./

2006. január 24.

Január 24-én Szatmárnémetibe, a Megyei Főtanfelügyelőségre kárpátaljai küldöttség érkezett, akiket Buda Viorel, Kónya László és Muzsnay Árpád magyar nyelven is köszöntöttek. A küldöttség 35 személyből állt, akik között a kárpátaljai főtanfelügyelő, Rabovics Ludmilla, illetve Nagyszőlős, Tiszaújlak, Szőllősgyula, Nevetlenfalu, Salánki, Péterfalva, Nagypalád általános iskoláinak igazgatói, aligazgatói, tanárai és vállalkozói vettek részt. A megye és Szatmárnémeti több iskolájából is jelen voltak az igazgatók, aligazgatók. A bemutatkozásokat követően a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba látogattak a vendégek, akiknek célja megismerni a romániai, azon belül a szatmári oktatást, az oktatás menetét, a tanórák összetételét. Ma ugyanez a küldöttség tanfolyamon vesz részt, európai uniós pályázatok kitöltését illetően. A testvérkapcsolati viszony ápolásaként a vendégek meghívták Szatmárnémeti pedagógusait Ukrajnába, hogy lássák, milyen ott az oktatás helyzete. /Farkas Orsolya: Kárpátaljai küldöttség Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 24./

2006. április 5.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel közös továbbképzési programot szervez májusban, illetve júniusban, a megyében tanító magyar óvónők és tanítók, továbbá magyar nyelv és irodalomszakos tanárok számára. A felkészítők hét végeken lesznek. Ez a pedagógusoknak a hagyományos ötévenkénti kötelező továbbképzését jelenti. Ilyen jellegű képzések mintegy tizenöt éve nem voltak Szatmár megyében. Más szakokból ezeket a magyar nyelvű képzéseket Kolozsváron tartják. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közzé tette a 2006-os felvételi menetrendjét, és a helyek számát. Az egyetem szatmári kirendeltségén a tanítóképző kar nappali képzésben kapott 20 térítésmentes helyet, 30 tandíjköteles helyet, illetve 50 tandíjköteles helyet a távoktatásban. Ezek magyar nyelvűek. Ezeken kívül van egy ún. kiegészítő képzés azok számára, akik korábban hároméves főiskolát végeztek. Ezen képzésre a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének tanítóképző kara 80 helyet kapott, román-magyar képzéssel, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. /Farkas Orsolya: Májusban továbbképzések indulnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2006. november 17.

Szatmár megyében a diákoknak mindössze huszonhat százaléka tanul magyar nyelven. Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az egyik legfontosabb tervnek és feladatnak tartja: növelni a magyarul tanuló diákok számát. Az országos adatok alapján 268 ezer magyar anyanyelvű gyermek közül mindössze 179 ezer kezdi meg magyar nyelven az iskolát, a többiek román nyelven szerzik meg az alapokat. A felsőbb osztályokban pedig egyre kevesebben folytatják magyar nyelven. Kónya László szatmári főtanfelügyelő-helyettes szerint sokszor gazdasági, családi okok miatt választják a szülők gyermekeik számára a román osztályt a magyar helyett. Kónya elmondta, harcolni fognak azért is, hogy minden bentlakásra szoruló diák kapjon ösztöndíjat. /Bodnár Gyöngyi: Megindult a beiskolázás előkészítése. Sok magyar gyermek tanul románul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 17./

2007. május 23.

Május 26–án kezdődik a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományok Kar szatmári kihelyezett tagozata magiszter továbbképző programjának a második része, tájékoztatott Végh Balázs Béla, a tanszék vezetője. A továbbképzés témája az oktatás menedzsmentje lesz. A továbbképzésre a tanfelügyelőségen keresztül lehetett jelentkezni. A tanszékvezető elmondta, hogy azok a pedagógusok, akik elvégzik a képzés mindhárom részét, 90 pontot gyűjtenek össze. A képzés során két csoportba osztják majd a jelentkezőket, az egyikbe kerülnek a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, a másikba pedig az óvónők és tanítók. /(gyöngyi): Kezdődik a magiszterképzés második része. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

2007. november 7.

November 6-án a Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen gyűltek össze a megye magyar tannyelvű iskolák igazgatói, illetve aligazgatói, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, Gál Gyöngyi kisebbségi oktatásért, Miclaus Judit elemi magyar tannyelvű oktatásért felelős, valamint Cziprok András oktatásmenedzsmenti szaktanfelügyelők, a magyar nyelven folyó oktatást értékelték. Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő beszélt a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos döntőjéről, amelyet idén Szatmár megyében rendeznek meg. A versenyre tizenöt megyéből több mint kétszáz diák érkezik majd. A négynapos rendezvény során tanulmányi kirándulásokat terveznek a megyében, továbbá alternatív vetélkedőket is. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes a magyar nyelven folyó oktatást értékelte. A legfőbb problémák között van, hogy a romániai diákok negyven százaléka nem éri el a tanügyi program által előírt minimális követelményeket. A statisztikai adatok szerint évről évre egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma. A tavalyi tanévben 17 105 diák volt, idén 16 945 tanul magyarul. Reménykedésre ad okot, hogy megállt az első osztályosok számának drasztikus csökkenése. Mind a képességvizsgán, mind az érettségin a magyarul tanulók alulmaradnak a román tannyelvű osztályokba járó társaikkal szemben. Ez elsősorban a román nyelv és irodalom miatt következik be. Év végén a diákok 6,6 százaléka pótvizsgázott egy vagy több tantárgyból, 3,7 százalékuk maradt évismétlő. Jónak mondható a szakképzett pedagógusok aránya a magyar szakokon. Tíz évvel ezelőtt a megyében a pedagógusoknak 71,5 százaléka, idén 95,11 százaléka szakképesített. Az óvodai és az elemi oktatás terén szinte mindenhol szakképesített óvónő és tanító van. /Bodnár Gyöngyi: Kiértékelték a magyar tannyelvű oktatást. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

2008. január 15.

Elsősorban a roma közösségek marginalizálódásának és szegregációjának megszüntetése volt a célja „A különböző szükségletektől az egyenlő esélyekig” elnevezésű projektnek, amelyet a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség még a tavalyi évben indított el, s most zárt le. A Phare-pénzekből finanszírozott pályázatba kilenc vidéki iskolát vontak be kísérleti jelleggel. A pályázat során felmérték a településen élő roma közösségek szociális helyzetét is. A pályázatban részt vevő községekben 4011 család közül 1329 a minimálbérből él. A kilenc községben 77 kisgyermek nem jár óvodába, s 95 gyermeket nem írattak be iskolába. Az érintett településeken 2856, 10 évesnél idősebb analfabétára bukkantak. A projekt révén mind a kilenc iskolában segítő csoportok alakultak. /Bodnár Gyöngyi: Kilenc iskolába bevezették a roma nyelv, történelem és hagyomány oktatását. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./

2008. február 19.

A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

2008. május 20.

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének megyei tanácsosjelölti listáján a hetedik helyet foglalja el Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes Kónya László tíz éve dolgozik a Szatmár Megyei Főtanfelügyelőségen, ebből 8 éve főtanfelügyelő-helyettesi feladatokat látott el. Szerinte az utóbbi négy évben jelentős mértékben megnőtt a megyebeli oktatás színvonala, és a magyar diákoknak a 90-95 százaléka anyanyelvi iskolában tanul, az a szám 1989 előtt mindössze 50 százalék körülire volt tehető. Megyei tanácsosként nemcsak az oktatás ügyét szeretné felkarolni, szeretné bővíteni a megyei települések kapcsolatát a környező országok határ menti helységeivel. A Hans Lindner Alapítvánnyal és több magyarországi civil szervezettel együttműködve több vállalkozásképzést, tanfolyamot szervezett a Pro Europa Liga társelnökeként. Eddig 37 projektben vett részt menedzserként vagy szakértőként. /Bemutatkoznak a megyei tanácsosjelöltek: Kónya László. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 20./

2008. július 9.

A Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008 röviden bemutatja az összes Szatmár megyei tanüggyel kapcsolatos intézményt. Ezek között van a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza, a Megyei Oktatásfelügyeleti és Forrásközpont, a szatmárnémeti Gyermekek Palotája, a nagykárolyi Gyermekek és Tanulók Klubja, az avasfelsőfalui és a tasnádi Gyermekek Klubja. Emellett a megye teljes óvodai, általános iskolai, líceumi és szakiskolai hálózata is szerepel a könyvben. Az intézmények bemutatkoznak a könyvben. /(gyöngyi): Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

2008. július 18.

Július 15-én Beregszászon tanácskozott Murvai László, a romániai Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályának vezérigazgatója és Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A megbeszélések a két ország magyar nyelven oktató pedagógusainak a továbbképzési lehetőségeiről szóltak. A beregszászi főiskola /II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola/ humánerőforrás területén erősebb, addig a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza olyan képzési kínálatokkal rendelkezik, ami ott nem található. Szó esett közös pályázatok elkészítéséről. /(bgy): Ukrán-román pedagógus-találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 18./

2009. január 22.

Még folynak a tárgyalások a Református Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/, a Speciális Iskola, valamint a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség vezetősége között, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében. A református egyház visszakapta azokat az épületeket, amelyekben jelenleg a Speciális Iskola, valamint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium is tevékenységet folytat. Az egyház igényt tart a fentebb említett épületekre, mivel azokban felsőfokú oktatást, valamint iskolabővítést szeretne véghez vinni. /Februárban dől el a Kölcsey sorsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

2009. február 11.

A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen belül működő Tanügyiek Házának képviselői könyvtáros képzésen vettek részt február 9–én Nyíregyházán A találkozónak köszönhetően tapasztalatcserére kerülhetett sor a nyíregyházi könyvtárosok, valamint a Tanügyiek Házának képviselői között. Megvitatták az irodalmi körök fontosságát, kapcsolatot teremtve a hagyományos és modern könyvtárak között. A megbeszélésen jelen volt a magyarországi könyvtárosok mellett Szász Piroska, a Tanügyiek Házának vezetője, Tania Scarlat és Kovács Csilla könyvtárosok, valamint egy nagyváradi és egy ukrán könyvtárosokból álló küldöttség. A tapasztalatcserét követően közös megállapodás született arról, hogy a legközelebbi tanácskozásra áprilisban Szatmárnémetiben kerüljön sor. /G. H. L. : Könyvtárosok Nyíregyházán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 11./

2009. április 1.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. augusztus 12.

A magyar nyelvet és irodalmat oktató országos bizottság az elmúlt héten Kolozsváron tanácskozott, tájékoztatott Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelője. Ősztől változik a kerettanterv: a IX. és X. osztályos tanulók, attól függően, hogy humán vagy reál profilú osztályba járnak, különböző óraszámban tanulják majd a magyar nyelv és irodalmat. Az V-VIII. osztályos diákok tananyaga minőségileg és mennyiségileg nem változik. Az I-IV. osztályos tantervet nem módosították, mondta el Miclaus Judit elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő, de kevesebb lesz az óraszám. /Bumbulut Krisztina: Csökkentették a tananyagot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998