udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmar-Nemeti Reformatus Egyhazkozseg (Szatmarnemeti)

2007. január 18.

Január 18-án tartja Szatmárnémetiben, a Németi Református Egyházkerület gyülekezeti termében alakuló gyűlését a Bethlen Gábor Társaság. A szervezet célkitűzése, hogy az erdélyi fejedelem szellemiségét felelevenítsék. /(bodnár): Új civil szervezet alakul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 18./

2007. január 19.

Január 18-án Szatmárnémetiben, a Németi Református Egyházkerület kistermében tartották a Bethlen Gábor Társaság alakuló ülését. Az új civil társaság célja az erdélyi fejedelem alakját feleleveníteni, szobrot szeretnének állítani a fejedelem emlékére. Emellett elsődlegesen a szatmári magyar oktatást szeretnék támogatni. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes, a szervezet elnöke kihangsúlyozta, hogy az élet kötelez arra, hogy minél több civil szervezetet hozzunk létre. A társaság ugyanakkor gyűjtő szerepet is betölt azok számára, akik valamikor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végeztek. /(bodnár): Megalakult a Bethlen Gábor Társaság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

2007. január 26.

Január 25-én Szatmárnémetiben, a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében a panyolai Citerazenekar lépett fel, ezt követően pedig Méhes Kati, a Harag György Társulat színművésze adott elő tréfás népi elbeszélésekből összeállított műsort. /Citerások. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./

2007. február 15.

Tavaly megtartották a Magyar Kultúra Hete Szatmárnémetiben elnevezésű közművelődési rendezvénysorozatot. A megnyitón képviseltette magát két civil szervezet: az Ady Endre Társaság és a Szent-Györgyi Albert Társaság. Idén január 19–28-a között került sor a Magyar Kultúra Hete második megrendezésére. A tavalyinál többen álltak az ügy mellé: Ady Endre Társaság, Art Caffé kávéház, LiterArt, Szent–Györgyi Albert Társaság, Németi Református Egyházközség, Szatmárnémeti Evangélikus Lutheránus Egyházközség, Szatmárnémeti Szent Miklós Görög Katolikus Egyházközség és a Szatmárnémeti Szentlélek plébánia. Hosszú lenne a tíznapos rendezvény tizenöt előadásának a felsorolása. Ki kell emelni a Kodály Zoltán-emlékestet, amelyet az Ady Endre Társaság kérésére állítottak össze a debreceni Csokonai Színház művészei. Szép élmény volt a nagykárolyi Régizene Együttes reneszánsz estje. /Csirák Csaba: Figyeljünk oda értékeinkre és adjuk tovább őket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 15./

2007. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

2007. november 23.

November 22-23-án Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében Ady Endrére emlékeznek a helyi Ady Endre Társaság szervezésében. Végh Balázs Béla mutatott be két könyvet: a Szilágyság monográfiáját, illetve Ady összes költeményeit. Egy másik könyvet is bemutattak: az Ady Endre Társaság kiadásában első alkalommal jelent meg teljes egészében Gellért Sándor „Levelek Anna Maija–Raitillához” című műve, amelyet Lovas János mutatott be az érdekelteknek. Az Ady Endre Társaság emlékplaketteket nyújtott át azoknak, akik a költő emlékének November 23–án a Szeretném, ha szeretnének című műsort mutatják be a Harag György Társulat művészei. /(fi): Egy újabb Gellért-kötetet is bemutattak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 23./ Gellért Sándor /1916-1987/ költő több kötete maradt kéziratban.

2007. december 20.

A 44 egyházközségből álló Szatmári Református Egyházmegye minden lelkészi állását betöltötték, így az elmúlt évek krónikus lelkészhiánya megszűnt, tájékoztatott Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese. A lelkészi kar teljesen megfiatalodott, most már 80-85 %-ban 1990 után végzett fiatal lelkészek szolgálnak. A változásokat követően, ‘90 után, volt egy nagyon látványos felpezsdülés az egyház életében, amikor sorban alakultak meg a nőszövetségek, az ifjúsági szervezetek, énekkarok és ugyanakkor a templomok látogatása is látványosan megnőtt. Ez a kilencvenes évek közepéig tartott, azután a kezdeti lelkesedés kissé alábbhagyott, de mára már stabilizálódott a helyzet. Az egyházmegyében nyilvántartott hívek száma 22 ezerre tehető, a Németi Református Egyházközség pedig közel 2000 főt számlál. Ez a közösség pezsgő életű, noha nagyobb részben az idősebbek mondhatóak aktív tagoknak. Vasárnaponként átlagosan mintegy 300 fő vesz részt az istentiszteleteken. Az ifjúsági csoport különféle tevékenységekkel vesz részt az egyház életében. Emellett aktív, 80 tagú nőszövetséggel is rendelkezik a gyülekezet, akik a beteglátogatást, beteggondozást is végzik, illetve rendszeresen ellátogatnak az Idősek Otthonába. Az Ady Endre Társaság szervezésében irodalmi műsorok, könyvbemutatók zajlottak. Idén az épületek külső renoválása komoly munkát jelentett, és még is folynak a munkálatok. A tíz éve épülni kezdett egyházmegyei érdekeltségű Rákóczi Kollégium anyagi okok miatt lassan épül. /Nagy Krisztina: Fiatalodott a Szatmári Református Egyházmegye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 20./

2008. január 23.

Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében nyitották meg Kovács Emil Lajos festőművész kiállítását, amely „A város fényei” címet viseli. A Szatmárnémeti épületeit olajfestményeken megörökítő tárlat részét képezi a most zajló, a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozatnak. /A város fényei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 23./

2008. október 6.

Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség az utóbbi több mint három év során a templomon és a melléképületeken felújítási munkálatokat végeztetett, kialakítottak egy EU-parlamenti képviselői irodát és egy gyermekmegőrzőt, ezek befejezése alkalmából tartott Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet. Tőkés László kifejtette: a gyarapodás időszakát éljük, hiszen az utóbbi napokban sikerült államilag elismertetni a Partiumi Keresztény Egyetemet. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja kapcsán a püspök köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is. /BK: Hálát adtak a gyarapodásért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./

2009. május 12.

Megjelent dr. Ábrám Sárközi Lídia orvos A Németi Református Egyház iskolájának története /Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ című könyve. Az idézett egykori forrásokat mindig betűhíven közli, így az olvasó betekintést nyerhet az előző századokban írók nyelvhasználatába, írásmódjába. /Újabb Hírlap-kötet jelent meg. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./

2009. július 25.

Eddig ismeretlen Petőfi-emlék megtalálásával köszönti az Erdődi Petőfi Kör a Petőfi Sándor halála 160. évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen és Fehéregyházán 2009. augusztus 1-2-án megrendezendő Petőfi Emlékhelyek XXV. nemzetközi találkozóját. Az elmúlt hetekben a helység egyik csűrjében elfeledett emléktáblát találtak a következő felirattal: „E helyen állott azon kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847. szeptember 8. Szendrey Júliával megesküdött. ” Szakács Imre erdődi alpolgármester szerint a masszív kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy elkészültét követően falba helyezték azt. Az erdődi várkápolnát, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött, a XX. század elején kiürítették. Az ottani oltárt Boromisza Tibor püspök az 1908-ra felújíttatott püspöki kápolnában helyeztette el, ahol napjainkban is látható. A tábla alsó sarkában a készítőre vonatkozóan a következő olvasható: „Köipar. részv. Trs. N. Bánya“. Balogh Béla nagybányai levéltáros tájékoztatása szerint 1907-től szerepel először az első világháború végéig Nagybányán működött Nagybányai Kőipari Részvénytársaság. Így a tábla elkészülte minden valószínűség szerint 1907-1908-ra tehető. Helytörténészek feladata lesz a tábla helyének, elhelyezése s eltüntetése pontos időpontjának tisztázása, továbbá annak kiderítése, hogy Izsó Miklósnak a Németi Református Egyházközségben ma őrzött (s ugyancsak egy erdődi csűr tisztításakor előkerült!) Petőfi-szobormásolatát mikor tüntették azt el az első világháború utáni impériumváltást követően. /Muzsnay Árpád: Petőfi-relikvia került elő Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 25./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998