udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 107 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmari Romai Katolikus Puspokseg/Egyhazmegye

1991. február 27.

A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1991. február 27.

Scheffler János /1887. okt. 29.-1952. dec. 6./ szatmári püspökről, az egyházüldözés egyik vértanújáról olvashatunk rövid ismertetőt. 1940-ben nevezte ki a pápa szatmári püspöknek és nagyváradi apostoli kormányzónak. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi karára nevezték ki tanárnak. 1944-ben ismételten szót emelt a zsidóüldözés ellen. Püspöki működése 1948-tól lehetetlenné vált: az állam megszüntette a szatmári püspökséget, az egyházi iskolákat államosították, a szerzetesrendeket feloszlatták. Scheffler Jánost 1950-ben kényszerlakhelyre vitték, 1952-ben bebörtönözték, dec. 6-án nehéz fakeresztet hurcoltattak vele, rosszul lett és meghalt. /Beliczay János t. b. kanonok ny. plébános: Scheffler János (1942-1952) püspök vératnúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1991. november 12.

Szatmárnémetiben összetörték a Római Katolikus Püspökség kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1992. február 27.

John Bukowsky 1990 augusztusa óta Románia pápai nunciusa. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy küldetésének egyik specifikus része a görögkeleti és a görög katolikus felekezetek között elhúzódó, némelykor tettlegességig fajuló vitája az egyházi javak, a templomok elosztásában, amelyet ideje lenne ésszerű módon lezárni. Tudatosítani kellene, hogy a görög katolikus templomok visszaigénylése történelmileg jogos és megalapozott. - A nagyváradi és a szatmári püspökség hivatalosan kérte, hogy a nemrégiben létesült gyulafehérvári érsekség fennhatósága alá tartozzanak. Mi erről a véleménye, kérdezte Szekernyés János a nunciust. Méltányolja a kérést, felelte, a Szentszék sem határolja el magát ettől a kéréstől. A jelenlegi feltételek között azonban nem tudják teljesíteni, a régi kereteket rögzítette a Romániával a húszas évek végén kötött konkordátum. Amennyiben a jövőben új egyezményt kötnek, akkor az érsekségek területét is módosítani lehet. Hozzátette: kánonjogi szempontból a püspökök teljes autonómiát élveznek, nem tartoznak egyik vagy másik érsek joghatósága alá. /Szekernyés János: Beszélgetés John Bukowsky pápai nunciussal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

1992. március 24.

Szatmárnémetiben márc. 24-én hajnalban megpróbálták felgyújtani a Láncos templom és a római katolikus püspökség ajtaját. Mindkét helyen megszenesedett ajtórészek bizonyítják a szándékos gyújtogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./

1992. március 31.

Ismételten meggyalázzák, gyújtogatják Szatmárnémeti katolikus székesegyházát, a Láncos templomot: 1991. november 15-én leverték a püspökség névtábláját, majd dec. 15-én betörtek két ablakot, 1992. márc. 13-án meggyújtották a templom ajtaját, márc. 24-én újból megkísérelték felgyújtani a templom és a püspökség ajtaját. A Szatmári Római Katolikus püspökség tiltakozott a történtek miatt és kérte azok kivizsgálását. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1., Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 18-19./

1992. április 12.

Negyedszer támadták meg erőszakosan Szatmárnémetiben a katolikus székesegyházat. Ápr. 12-én hajnalban a bejárati ajtót gyújtották meg - ismeretlenek. /Lángoló templomajtó. Csíkszeredai telexjelentésünk. = Új Magyarország, ápr. 15./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet. A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség kronológiai sorrendben foglalta össze a templom, illetve a püspökség épülete elleni támadásokat. Márc. 14-én a gyújtogatás után átiratban kérték a rendőrség segítségét. Ápr. 8-án a rendőrfőnök közölte, nem áll módjukban biztosítani az egyházi intézmények őrzését. A püspökség a nyilvánosság védelmét kéri. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18-19./

1992. április 16.

Tempfli József nagyváradi püspök nyilvánosságra hozta Ion Robu bukaresti érsekhez írt levelét. Ebben ismertette azt, hogy a hívek és a papok kérésének megfelelően kérte a pápát arra, hogy a nagyváradi és a szatmári püspökséget csatolják a gyulafehérvári érsekséghez. Arra hozott példát Robu érseknek, hogy nem biztosítják a csángók részére a magyar nyelvű szentmisét, sőt Bogdán István újmisés miséjén /Magyarfaluban/ a magyar nyelven felolvasott evangélium hallatán a két román pap tiltakozásul kivonult a templomból. Pusztinából 200 személy aláírásával, 1991. aug. 20-i keltezéssel Petru Gherghel püspökhöz írt levelében magyar nyelvű szentmisét kért. Vajon mit válaszolt a püspök, tette fel Tempfli József a kérdést. Biztosítani kell a csángók részére a szentmisét anyanyelven. Nem ért egyet John Bukowsky érsek, pápai nuncius érvelésével, hogy az erdélyi egyházmegyék Gyulafehérvárhoz csatolása most nem időszerű, mert az ortodoxok így is támadják a Szentatyát. "Az ortodoxok sohasem lesznek megelégedve velünk" - írta Tempfli József. /Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./

1992. május 23.

Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1992. november 12.

Egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartoznak Kárpátalja római katolikusai. Reizer Pál szatmári megyéspüspök Kárpátalján járt, bérmakörúton. Mintegy hatvanötezer római katolikus él Kárpátalján, 1945-ben 19 templomot elvettek tőlük, ebből többet raktárnak és ateista múzeumnak használtak. A változások óta visszaadtak kilenc templomot, mások átadása folyamatban van. Megindították a hitoktatást, megengedték hogy Magyarországon történjen a papképzés. Magyarországról hét szerzetes, Szlovákiából két pap ment Kárpátaljára és egy Szatmár megyéből. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1996. május 18.

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

1996. november 21.

Szokond svábok lakta falu volt, azonban a svábok áttelepültek Németországba, üres lett a plébánia is. A plébánia épületét felújították, a szatmári püspökség lelkigyakorlatos háznak használja, a ház szervezője Trepszker Erika. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1997. március 26.

1996. jan. 14-én iktatták be Majnek Jenő Antalt, Kárpátalja első püspökét. Kárpátalja 1993-ban vált el a szatmári püspökségtől, apostoli adminisztratúra lett. Vezetését Antonio Franco pápai nuncius látta el, aki négy esztendeje választotta ki Majnek Antalt püspöki helynöki feladatra.

1997. május 6.

Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. szeptember 7.

Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1997. október 2.

Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

1998. augusztus 2.

Szatmárnémetiben a római katolikus püspökség Pasztorációs és Ifjúsági Központjának új neve: Scheffler János Lelkipásztori Központ. Ebben a központban lelkigyakorlatokat szerveznek, azonkívül szeminárium jellegű találkozókat, katolikus felnőttképző szemináriumot vezetnek és egyéb programot is rendeznek. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 2./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ vértanú püspök börtönben halt meg.

1998. december 6.

Immár negyedszer adta ki a szatmári püspökség a kalendáriumot /Római Katolikus Naptár 1999/. A naptár bemutatta az egyházmegye életét, az összefogással megteremtett egyházi intézményeket, az azok támogatására létrehozott Pax Alapítványt, továbbá az egyházi könyvtárakat. /Szatmári kalendárium. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. június 4.

A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1999. november 18.

Megjelent a szatmári római katolikus püspökség 2000 évi naptára, ebben Reizer Pál megyéspüspök is írt, akit az egyházmegye intézményrendszerének kiépítésében szerzett érdemeiért építő püspöknek is neveznek. A naptárban felsorolták az új templomokat és az egyház szociális intézményeit. Máriás József, a naptár szerkesztője, olyan írásokat válogatott, amelyek önbizalmat adhatnak a fogyatkozó magyar katolikus közösségnek. Boros Ernő az erdődi katolikus svábok 1945. évi elhurcolására emlékezett. /A bizakodást erősíti a szatmári katolikusok naptára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

2000. május 3.

Máj. 1-jén hálaadó szentmisével emlékeztek Szatmárnémetiben, a főtéri katedrálisban arra, hogy tíz évvel ezelőtt Reizer Pált szatmári megyéspüspökké szentelték és 48 évi kényszerszünet után újra megkezdte működését a római katolikus püspökség helybeli intézménye. Az ünnepi alkalomra megjelentek a helyi közélet képviselői is, köztük Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, s számos neves, határon inneni és túli vendég. A szentmise végén külön megemlékeztek azokról a lelkipásztorokról, akik vértanúságot szenvedtek hitükért és egyházukért a kommunizmus éveiben. Így dr. Scheffler János püspökről, aki 1952-ben a zsilavai börtönben halt meg, dr. Bogdánffy Szilárd püspöki titkárról, akit titokban váradi püspökké választottak, és szintén börtönben halt meg. A neves évfordulón Reizer Pál püspök több papot előléptetett. Dr. Tempfli Imrét püspöki helynökké nevezték ki, heten kapták meg a tiszteletbeli kanonok, ketten a tiszteletbeli főesperes, hárman a szentszéki tanácsos címet, egy pedig címzetes esperes lett. Ezt követően megkoszorúzták a nagy elődöket idéző emlékhelyeket, köztük a városépítő püspök, Hám János múlt év májusában felavatott szobrát a székesegyház előtt. /(Sike Lajos): Reizer püspököt köszöntötték, köszöntjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. augusztus 22.

A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. szeptember 8.

Három éve jegyezték be a szatmári Caritas keretében a kitűnően működő Hans Lindner Alapítványt, amely szociális lakásokat épített, működteti a hajléktalan férfiak szállását, különböző szakképesítő tanfolyamokat indít, szegény sorsú gyermekek iskoláztatását támogatja. Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy Hans Lindner németországi nagyvállalkozó, aki az alapítványt családjával együtt hozta létre és működteti. Hozzá kell tenni, hogy a családi vagyonból működtetik, nem pedig vállalkozásaik ama profitjából, aminek egy részét le lehet írni az adóból. A kapcsolat a szatmári római katolikus püspökségen keresztül indult. A Lindner-féle szociális lakások fogalommá váltak. Megannyi sokgyermekes családnak, főleg a létminimum alá szorult cigányoknak biztosítottak emberi otthonokat. Eddig kétszáz lakást építettek. Szatmárnémeti után Nagykárolyban is átadták az első 16 szociális lakást, amelyet az év végéig további 20 átadása követ. Felméréseik szerint a családok 30 százaléka továbbra is segítségre szorul. Ezért támogatják gyermekeik óvodába járását és iskoláztatását. Május óta működik az úgynevezett FIT-FOR-LIFE program, ami különböző szakmai tanfolyamokat jelent. Mindhárom tanfolyam - számítógépes, varrás-szabás, illetve német és angol nyelv - igen népszerű. Úgy néz ki, hogy év végéig közel 500-an fejezik be tanulmányaikat. Megszervezték az árvaházi gyermekek családi neveltetését. /Sike Lajos: "Ráébreszteni az embereket arra, hogy a megoldás az ő kezükben van!" Beszélgetés Koczinger Tiborral, a Hans Lindner Alapítvány igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2000. október 26.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hatodik alkalommal adta ki naptárát /Római Katolikus Naptár 2001/, melyet Reizer Pál püspök ajánló sorai indítottak. A közel kétszáz oldalas könyvnaptárban található például: Assisi Szent Ferenc tanainak követői Nagybányán, Tíz éves Az Iskola, Interjú Huzsvár László nagybecskereki püspökkel, A Máltai Segélyszolgálat szatmári fiókja, Ökumenikus kórustalálkozó - tíz alkalommal, Beszélgetés Gindele Tibor máramarosszigeti plébánossal, Tisztelgő sorok Németh László születése centenáriumán. - A püspökség áldozatkészsége teszi lehetővé a naptár megjelenését; a magyar ajkú híveket tömörítő négy erdélyi egyházmegye közül csak a szatmári ad ki könyvnaptárt. /Megjelent: Római Katolikus Naptár 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./

2000. december 15.

Szatmárnémeti római katolikus templomai a címe a Szatmári Római Katolikus Püspökség újabb kiadványának. Muhi Sándor képzőművész tanulmánya, Murvai György fotóművész képei híven adják vissza a templomokat. ″Azt kívánom e könyv olvasóinak, hogy ha forgatják lapjait és gyönyörködnek azok szövegein és képein, érzékeny füllel hallják meg a kövek Istent dicsérő énekét is″ - olvasható Reizer Pál püspök előszavában. /Egy újabb csodálatos helyi kiadvány. Szatmárnémeti római katolikus templomai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 15./

2001. január 14.

Megjelent a szatmári római katolikus püspökség 2001. évi könyvnaptára. Mint az egyházmegyei könyvnaptár első megjelenése óta mindig, most is Máriás József szerkesztette a kalendáriumot, s az írások többsége is az ő tollából került ki. A kalendárium átfogó képet ad a szatmári egyházmegye történetéről, a templomok képzőművészeti értékeiről, az utóbbi évtizedben létrehozott oktatási és karitatív létesítményekről, bemutatja a jugoszláviai (nagybecskereki) római katolikus egyházmegye életét. /(sch): Színes olvasmányt ígérő könyvnaptár. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./

2001. január 28.

Megjelent a szatmári római katolikus egyházmegye új név- és címtára (sematizmus). A felújított kiadvány részletesen összefoglalja az egyházmegyében történt egyházszervezeti változásokat, újdonság továbbá az előszóként megjelent rövid történeti összefoglaló a szatmári püspökségről, amit dr. Tempfli Imre püspöki helynök írt. /Új név- és címtár Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2001. július 10.

Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998