udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmarnemeti Eszaki Szinhaz

2007. április 18.

A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. május 3.

A Versünnep vetélkedő fesztiválnyitó esemény is, hiszen az első rendezvénye a Szatmárnémetiben május 4–20. között zajló Határok nélkül elnevezésű összművészeti és nemzetközi fesztiválnak. A több mint kéthetes eseménysorozat során színházi előadások, koncertek, kiállítások várják az érdeklődőket. A házigazda Északi Színház több magyar társulatot – így a beregszászi Illyés Gyula, a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a kassai Thália Színházat – lát vendégül. /Határok nélkül Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. augusztus 31.

A Kossuth-kert lesz az idén hatodik alkalommal megrendezendő Partiumi Magyar Napok központi helyszíne Szatmárnémetiben. Igazi kuriózumnak ígérkezik a lovasíjász-bemutató a Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület szervezésében, valamint a hortobágyi csikósok bemutatója. Szeptember 1-je elsősorban a gyermekrendezvényeké, valamint a népzene- és néptáncelőadásoké lesz, másnap, vasárnap pedig könnyűzenei együttesek szórakoztatják majd a közönséget. A Kossuth-kertben könyvvásárt, kézműves-bemutatókat és gyermekfoglalkozásokat tartanak. A rendezvénysorozatot augusztus 31-én Varga Attila, az Identitas Alapítvány elnöke nyitja meg a Szatmárnémeti Északi Színházban. A köszöntőbeszéd után operett slágerek hangzanak el a Harag György Színtársulat előadásában, ezt követően Szabó D. Zoltán A Túrmente természeti értékei című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Az időszakos kiállítások sorát Vígh István festőművész tárlata nyitja. A helytörténet iránt érdeklődők megnézhetik Reha József és Reha Márk szabadtéri fotókiállítását Szatmárnémeti régi épületeiről, valamint fotó- és plakátkiállítással mutatkozik be a Romániai Denevérvédelmi Egyesület. A szatmárnámeti Harag György Társulat és a meghívott Debreceni Csokonai Színház elsősorban szórakoztató előadásokkal, operagálával, valamint a Vidám percek című összeállítással készül a rendezvénysorozatra. A gyerekek a Matyi Műhely Bábszínház előadását, a Holle anyó meséjét tekinthetik meg. /Babos Krisztina: Áll a bál Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2008. március 22.

Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. április 17.

Csirák Csaba monografikus igénnyel készítette el Színházi élet Szatmáron 1898-1918 című kötetét, emellett egy másik színházi könyvet is elkészített, a Színházi arcképek 4. a szerző Színházi arcképek sorozatának 4. részeként hagyta el a nyomdát, és egy Szatmárnémetihez, illetve az egyetemes magyar színjátszáshoz kötődő színészdinasztia életéről, munkásságáról szól. Ennek első tagja Krémer Sándor, aki Szatmárnémetiben is volt színigazgató. A szatmári színház Krémer Sándor idejében igazi virágkorát élte. A kötet további színészek életútját mutatta be a dinasztiából, és azt a társadalmi közeget, amelyben a színészek munkájukat végezték. /Egy színészdinasztia története. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 17./

2008. október 18.

A székelyudvarhelyi születésű Csíky András színművészt színpadi és filmes alakításain keresztül széles körben ismerik. Sokan emlékeznek arra, milyen lelkesen látott hozzá társaival együtt a Nagybányai Állami Színház alapításához, megint sokan a Szatmári Állami Színház, valamint a Szatmári Északi Színház társulatának tagjára, illetve igazgatójára. Neve 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fonódik egybe. A 78 éves színművésszel Köllő Katalin kolozsvári újságíró folytatott beszélgetést, az életútinterjú a Prospero Könyvek sorozatban látott napvilágot, a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában. Függelékében a színész főbb szerepei, filmszerepei, díjai és kitűntetései, valamit a megjelent kritikák és méltatások olvashatók. /Antal Ildikó: Amikor a színművész mesél a csodáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/

2008. november 15.

A Szatmárnémeti Északi Színház új gazdasági igazgatója, Stier Péter sajtótájékoztató keretében mutatkozott be. Elmondta: sokkal hatékonyabban szeretné népszerűsíteni a színház előadásait. Egyik legfontosabb dolognak a színház épületének restaurálását tekinti, bízik a szatmárnémeti önkormányzatban. Ha sikerül majd befejezni a munkálatokat, ismét megnyithatnák a hét éve – biztonsági okokból – lezárt második emeletet, az úgynevezett „kakasülőt” is, ezáltal pedig újabb 75 férőhellyel bővülne a nézőtér. Stier Péter szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani a környező megyék, illetve a szomszédos országok – elsősorban Magyarország – színházaival. /Bemutatkozott az új igazgató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

2008. november 25.

Podolyák Vilmos festményeiből nyílt kiállítás november 24-én Szatmárnémetiben a Dinu Lipatti Filharmóniában. Az alkotó /sz. Sárközújlak, 1943/ 1970 és 1976 között a szatmárnémeti Északi Színház díszlettervezőjeként dolgozott, majd 1993-ig Nagybányán élt és alkotott, később újra Szatmárnémetiben telepedett le. /Podolyák-tárlat nyílt tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./

2009. január 29.

Vidám előadással lépett fel Nagykárolyban, a Szent László Közösségi Ház színpadán a Cultur Art Egyesület, a Szatmárnémeti Északi Színház néhány színészéből és zenészekből verbuválódott csapata. „Színes szilánkokból vidám perceket raktunk össze” – konferálta be a társulatot Méhes Kati színművész. A csapat hetente két-három előadást tart a megye különböző településein, és egy fellépés erejéig még Máramarosszigetre is ellátogatnak. „Ez a társaság lassan már tíz éve dolgozik együtt. Időközben jöttek-mentek a tagok, a mostani felállás három éve van folyamatosan színpadon” – mondta el Henter Ambrus zenész. /Végh Balázs: Színes, nevettető szilánkok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2009. március 2.

Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2009. március 6.

A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni az általa fenntartott kulturális intézmények működtetésére, így csökken a városban működő Északi Színház támogatása is. Stier Péter, a szatmárnémeti Északi Színház ügyvezető igazgatója a jelentős pénzelvonás ellenére senkit sem akar elbocsátani a színház 135 alkalmazottja közül. Számítanak arra, hogy a vidéki vendégszereplésekhez sikerül támogatókat találniuk. /Csökkentett költségvetés a szatmárnémeti magyar színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2009. március 14.

Március 15-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban az ünnepi műsor keretében dr. Pelyach István előadásában felelevenítette az ünnep jelentőségét. Dr. Pelyach István /sz. 1959/ Szegeden, Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén oktat. Kutatási területe az 1848/49-es szabadságharc hadtörténete, illetve a nemzetiségi kérdés értelmezése. /A forradalom kutatója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 14./

2009. június 29.

Sikeres nemzetközi színházi fesztivált, több külföldi fellépést és rangos szakmai sikereket tudhat maga mögött a Szatmárnémeti Északi Színház a 2008–2009-es évadban. A Harag György Társulatot a következő évadtól új művészeti igazgató irányítja: a leköszönő Czintos József igazgatót Keresztes Attila váltja. A kolozsvári rendező, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház helyettes igazgatója is volt, Szatmáron szeretne színházat csinálni. Az elmúlt évadban öt bemutatót tartottak Szatmáron. A szezon elején Robert Thomas 8 nő című krimi-vígjátéka valamint Munkácsi Miklós zenés darabja, a Mindhalálig Beatles, szilveszterkor Katajev-Aldobolyi Nagy György Bolond vasárnapja, tavasszal pedig Caragiale Zűrzavaros éjszaka című komédiája és Láng György bohózata, a Két férfi az ágy alatt került színpadra. Idén a közönségkedvenc a színészzenekar által előadott Beatles-imitáció volt. A szatmárnémeti színház nézői idén Nagy Csongornak és Lőrincz Ágnesnek ítélték oda az év művésze címet. /Változás előtt a Harag György Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. augusztus 15.

Augusztus folyamán Kultúrák összefonódása címmel indított közös pályázatot a Szatmárnémeti Caritas Szervezet és a magyarországi, kislétai Ápoló-Gondozó Otthon. A cél az volt, hogy találkozókat hozzanak létre az itteni és a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, fogyatékossággal élő fiatalok között. A pályázat során a fiatalok különböző alkotótáborokban, kirándulásokon és művészeti körökön vettek részt. A közreműködés záróakkordját a Szatmárnémeti Északi Színházban megtartott Kulturális Fesztivál képezte, melyen a sérült fiatalok és a pályázat partnerei színes műsort – népdalokat és -táncokat, könnyűzenei darabokat – adtak elő az érdeklődő közönségnek. /Kultúrák összefonódása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./

2009. augusztus 24.

Augusztus 22-23-án a hagyományos városnapokkal zárult Nagykárolyban a nyári rendezvények sora. Minden egyes napon akadt látnivaló – voltak rock-, valamint dzsesszkoncertek, kiállításmegnyitók, felléptek helyi táncegyüttesek, voltak színielőadások is. Kiállítás nyílt a második mezőfényi alkotótábor résztvevőinek munkáiból, utána pedig „Emlékek az Aranykorból“ címmel nyílt tárlat a Nagykárolyi Művelődési Ház szervezésében. Megkoszorúzták Ruha István sírhelyét a református temetőben. A folkszínpadon román, másnap pedig magyar népi együttesek előadásait tekinthették meg az érdeklődők, majd a Szatmárnémeti Északi Színház művészei mulattatták a közönséget. /Városnapok Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

2009. október 22.

Az égig érő fa bábbemutatójával tisztelgett október 21-én Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója előtt a Szatmárnémeti Északi Színház. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Brighella Bábszínháza bemutatójának rendezője Szilágyi Regina volt. /Az égig érő fa bemutatója Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2009. október 30.

Az idén jubiláló szatmárnémeti Brighella Bábszínháznak a 2009–2010-es színházi évadban 1300 bérletes nézője van, fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője elmondta, kezdetben a Marco Alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. Kezdetben évekig egy pincében adták elő darabjaikat. „2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő dolgozik. Az előadás nyelvezete révén kápráztatja el a gyerekeket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába – magyarázta. /Végh Balázs: Máris közönségsiker Brighella Bábtársulat Égig érő fa című előadása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2009. november 13.

„A túlzott modernkedés kiszorította azt az érthető, bensőséges színházat, amit annak idején a Székely Színház képviselt. Most bizonyos körök szerint csak akkor lehet jó egy előadás, ha a színész háttal jön be a színpadra, ha fejre áll, ha kitöri a nyakát. Ha nem érted az előadást, akkor csakis zseniális lehet. A néző önmagának sem meri bevallani, hogy nem értette” – fejtette ki Szélyes Ferenc Jászai-díjas marosvásárhelyi színművész. Elmondta, hogy családjukban hagyománya van a színészkedésnek. Két nagybátyja közül Szélyes Sándor népdalénekes, mókamester, Szélyes Imre színész pedig Temesváron játszott, majd kitelepedett Magyarországra. Szülei, sőt már a nagyszülei is amatőr színjátszók voltak Mikházán. Mikházáról sok művész, értelmiségi származik. A kolostornak köszönhető ez a fajta kiemelkedés, romániai szinten itt van a második legnagyobb Ferenc-rendi kolostor. Sajnos betegápoló intézet lett belőle, de remélhető, hogy majd ismét megjelennek a szerzetesek a faluban. Kacsó Sándor is Mikházáról származik, rengeteget írt a faluról, a Nyárádmentéről, így a falu bekerült a köztudatba. Szélyes Ferenc színművész /sz. Marosvásárhely, 1953. máj. 13./ a helyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett színészi diplomát. 1976-tól 1991-ig a Szatmári Északi Színház társulatának tagja, 1991-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezető színésze. Mikháza ma arról is híres, hogy ott működik Erdély egyetlen Csűrszínháza. Ennek Szélyes Ferenc volt a kezdeményezője. Elmondta, hogy nagy bajok vannak. Két éve kéri az önkormányzatot, Gáll Lajos polgármestert, hogy beszéljék meg a dolgot. Az elöljáró elzárkózik ettől. Ugyanis a Csűrszínháznak gondnokra, karbantartóra, menedzser-szakemberre lenne szüksége. Szélyes nem tudja továbbra is vállalni, hogy a vécépapírtól a művészeti programig, a takarításig mindent biztosítson. Októberben mutatta be a társulat Závada Pál Móricz Erdély-trilógiája alapján írt Bethlen című darabját, ebben Szélyes Ferenc a címszereplő. – Úgy érzem, ez a feladat tíz évet vett el az életemből. Öt hónapon át készült az előadás. Nagyon sok örömet, de keserűséget, vívódást is okozott. Amikor elkezdtük a próbákat, ellenvetéseim voltak. Sajnos a szöveg azt sugallja az erdélyi közönségnek, hogy Bethlen Gábor becstelen gazember, utolsó szoknyapecér volt, az érdemei nincsenek benne a darabban – mondta el Szélyes. Szerencsére dramaturgként Kovács András Ferenc némileg megszelídítette a szöveget, és a rendező Kövesdy István is próbált javítani rajta. Több évvel ezelőtt vita volt a Tompa Miklós Társulat körül, amikor egy egész végzős évfolyamot szerződött le a vezetőség, és az idősebb színészeket kurtán-furcsán nyugdíjba küldte. Akkor törés állt be a társulat életében. Ezt a törést nem heverte ki a színház, vallja Szélyes. Annak idején azt a fiatal gárdát valósággal ráuszították a színházra, azzal a jelszóval, hogy ők majd mindenkit kisepernek. Aztán kicsalták őket Magyarországra. Most nagyon hiányoznak a nagy, idős egyéniségek. /Máthé Éva: Nem érzi jól magát Bethlen Závada-féle szerepében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998