udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szatmarnemeti Polgarmesteri Hivatal

2006. június 1.

Május 31-én mutatta be sajtótájékoztatóján Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere „A szatmárnémeti közoktatás fehér könyve” című kiadványt, kiadta a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal támogatásával, három nyelven: angolul, magyarul és románul. Ebben bemutatják a város egész oktatási rendszerét, az óvodáktól kezdve egész az egyetemi hálózatig, a román, magyar és német tagozatokról, a diákok és pedagógusok létszámáról stb. A könyv előszavát Szász Piroska, a Tanügyiek Háza igazgatója írta. /M. M.: Megjelent a közoktatás fehér könyve. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 1./

2007. május 22.

Május 20-án zárult a két és fél hétig tartó Szatmárnémeti Színházi Fesztivál, melyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala kezdeményezett. Ilyés Gyula polgármester leszögezte, ez volt az eddigi színházi fesztiválok legsikeresebb rendezvénye, népesebb közönséget vonzott, sok előadásnál telt ház volt. A multikulturális jelleget a kassai, nyíregyházi, kárpátaljai résztvevők is hangsúlyozták. Ennek a szűk régiónak a találkozása történt. A rendezvény nyitánya volt a Versünnep döntője, melyet a Duna Televízió közvetített. /Fábián Ágnes: Sikeres színházi fesztivál a multikulturalitás és a regionális gondolkodás jegyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

2007. szeptember 18.

Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

2008. január 11.

Tizennyolc év után sem sikerült ugyanis elérni, hogy a Szatmár megyei tanács mindig több nyelven feliratozott falinaptárának egyik nyelve magyar legyen. Egy olyan megyében, ahol az összlakosság közel negyven százaléka, úgy 150 ezer ember magyarnak vallja magát. Az utóbbi (majdnem) nyolc évben nemcsak erős frakciója, de megyei tanácselnöke is volt a magyarságnak. A kétnyelvűség érvényesítésében mégis sok az adósság. Nem kapott kétnyelvű táblát a megyei tanács által finanszírozott intézmények és igazgatóságok többsége (például a tanügy, munkaügy, társadalomvédelem, megyei könyvtár, a múzeum) vagy több kétnyelvű szaklíceum. A kinevezett magyar igazgatók, aligazgatók többsége ezzel nem foglalkozott. Üdítő kivétel Solcz Béla, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki az intézmény szaklapját, sőt a reklámszatyrainak feliratát is két- és háromnyelvűvé (román, magyar, német) tette. Rajta kívül jó példát szolgáltatott az Ilyés Gyula vezette szatmári városháza, amely minden neki alárendelt hivatalt két- és háromnyelvű táblákkal és más közönségtájékoztatóval látott el. Jönnek a helyhatósági választások. Sokan megkérdik majd RMDSZ-képviselőiktől, hogy miért ültek ott négy évig, ha még egy kétnyelvű tábla kitevését sem tudták elintézni? /Sike Lajos: Te miért ülsz ott? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2008. december 19.

December 18–án Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata és a Polgármesteri Hivatal közös szervezésében dr. Bura László egyetemi tanárnak díszpolgári címet adott át Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Dr. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ tudományos tevékenységét nyelvészként kezdte, egyetemi tanársegédként. Azóta 33 könyvet jelentetett meg, kilencet pedig társszerzőként, kisebb cikkeinek, tanulmányainak a száma pedig megközelíti az 1800–at. Egyformán otthonosan mozog a nyelvkutatás, a névtan, a lexikológia, a lexikográfia, a folklór, a néprajz, a nyelvművelés, a művelődéstörténet, a helytörténet, valamint az iskola és az egyháztörténet területén. E tekintélyes tudományos munkásságot dr. Bura László szabad idejében, pedagógusi hivatásának gyakorlása közben fejtette ki. 1990–től 1994–ig, nyugdíjba vonulásáig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatótanára, hét éven át pedig a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont egyik alapítója és első igazgatója volt, neki köszönhető, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elindíthatta első évfolyamát Szatmárnémetiben. /Gugulya–Hégető Lóránd (volt diákja): Díszpolgári cím dr. Bura Lászlónak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 19./

2009. április 1.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. május 13.

Ismeretlen tettesek megrongálták Szatmárnémetiben a Kossuth-kert sétányai mentén lévő táblákat. A román feliratú táblákat „csak” meghajlították, a kétnyelvűt – mely arról tájékoztat, hogy a gyermekjátszóteret a városháza és az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) közös uniós pályázata nyomán korszerűsítették – szétverték. A csákány- vagy fejszecsapások több helyen átszakították a dupla fémlemezt, elsősorban a magyar feliratnál. Márk Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója elmondta, valakinek nagyon nem tetszik a magyar felirat, két éve feljelentették őket a fogyasztóvédelemnél, azt állítva, hogy csak magyarul írtak a táblákra. Azután az ellenőrök látták, hogy ez nem igaz. /Sike Lajos: Csákánnyal a magyar felirat ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2009. június 16.

Podolyák Vilmos festőművész alkotásaiból nyílt tárlat június 15-én a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal előcsarnokában. A sárközi születésű festőművész a Szatmári Alkotóház Képzőművész Egyesület egyik legelismertebb alkotója. Tájképeinek gyakori színtere a sárközi táj, erdő és utcarészlet. /Tájképkiállítás nyílt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998