udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 176 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-176
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szent Ferenc Alapitvany (Deva)

1995. június 8.

Az erdélyi magyarság nagy méltósággal viseli kisebbségi létének körülményeit, túlélni akar, összegezte erdélyi útjának tapasztalatait Tabajdi Csaba államtitkár. Nagy az igény az anyaország erkölcsi támogatására, s lehetőség szerint az anyagi együttműködésre. Nem segélyre, hanem együttműködésre van szükség. Komoly kezdeményezéseket látott, például Kató Béla református tiszteletes komplex kis autonómia szigetét. A kisebbségi önszerveződés szép példáival ismerkedhetett meg, ilyen például a Szent Ferenc Alapítvány, melyet Böjte Csaba plébános vezet Déván, Torockón az Ifjúsági Szállás vagy Papp László plébános által létrehozott szálláshely és kulturális centrum Nagyenyeden. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy három kulcskérdés fogalmazódott meg benne az erdélyi út során. Az első az oktatás, az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. Elgondolkoztató, hogy a 200 ezer magyar gyermekből 64 ezer nem tud anyanyelvi iskolába járni. A második kulcskérdés, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében. Harmadik, hogy a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a nemzeti közösség tagjait. A kisebbségvédelmi garanciákról szólva Tabajdi Csaba rámutatott: olyan kétoldalú kormányközi vegyes bizottság létrehozására gondol, mely a két országban a nemzeti kisebbségek problémáit időről időre áttekinti és ajánlásokat fogalmaz meg a két kormány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1996. november 13.

Déván a ferencesek 1773-tól iskolát működtettek a kolostorban 1948-ig, az államosításig. 1992-ben két ferences szerzetest helyeztek Dévára, Böjte Mihályt és Csabát, aki elkezdték a romos kolostor javítását. Elhatározták, hogy kollégiumot hoznak létre, a szórványmagyarság gyermekeinek iskoláztatására. 1993-ban indult az első csoport, jelenleg négy osztály működik. Az 1993-ban megalakult Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba az intézményt. Létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát és Kollégiumot. Osztálytermek, kollégiumi szobák, könyvtár, konyha és ebédlő van a kollégiumban. A tanítás után négy nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Egyre több a jelentkező az iskolába, ezért tervezik az épület bővítését és a közelben lakásokat szeretnének vásárolni, hogy a nagyobb gyermekek egy-egy nevelővel kiköltözhessenek. /Kelemen Judit Gabriella: Távoli fészke a szeretetnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./ Ugyanerről: 2015. sz. jegyzet.

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1997. január 14.

Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. április 8.

Böjte Csaba ferences pap, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból érkeznek hozzájuk a gyermekek, egyik az állomáson koldult, a másik szülei alkoholisták. A gyermekotthonban "kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadunk" - írja Böjte Csaba. Szegény az ország, nincs munkahely. További gyermekvárosokat kell létrehozni Csíkban, Háromszéken. Ehhez kér segítséget, megadva a dévai alapítvány címét. /Böjte Csaba: Gyermekvárost alapítunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. december 23.

Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1999. augusztus 27.

Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. december 24.

Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2000. április 16.

Márc. 27-én Csíksomlyón tartotta alakuló ülését a gyulafehérvári főegyházmegye szociális bizottsága. Vezetője Szász János Caritas-igazgató, a főegyházmegyei papi szenátus szociális bizottságának kinevezett elnöke, aki a tavalyi Caritas-év elhatározásainak megvalósításáról számolt be. A résztvevők leszögezték, hogy a továbbiakban fokozott hangsúlyt kell fektetni az információcserére, együttműködésre és a találkozások rendszeresítésére. Az összes segélyező szervezetek nyilvántartása az átfedések elkerülése végett fontos, valamint a nagyobb horderejű problémák összefogással való megoldása miatt (pályázatírás, természeti csapások esetén a segítségnyújtás megszervezése stb.). A tanácskozáson elhangzott, hogy a szervezeteket kettősség jellemzi, egyrészt civil (nem kormányzati) szervezetek, alapítványok keretei között működnek, másrészt az egyház szerves részei (Máltai Segélyszolgálat, főegyházmegyei Caritas, Kolping családok, kamilliánusok, Szent Ferenc Alapítvány, Hit és Fény, vincés szövetségek, a marosvásárhelyi ferences rendház). Az egyházhoz való tartozást láthatóbbá, nyilvánvalóbbá kell tenni a szociális tevékenységet folytató minden szervezet esetén, s ezt az egységet a szociális bizottságnak mint csúcsfórumnak kell biztosítania. /Bányász József: Szociális kérdésekről. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

2000. június 7.

Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. július 16.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

2000. október 6.

A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. október 23.

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2000. november 8.

Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. április 25.

Az Iskola Alapítvány ápr. 21-én tartotta országos tanácskozását Kolozsváron. Hunyad megyéből négyen vettek részt a rendezvényen: Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, Böjte Csaba OFM, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Kassai Géza petrozsényi református lelkész és Kúun Árpád bácsi református lelkész. Déván a Szent Ferenc Alapítvány, az RMPSZ és RMDSZ helyi szervezeteivel közösen kidolgozta a Hunyad megyei magyar oktatás hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Elsőrendű célkitűzés a magyarul tanuló diákok létszámának növelése. Ennek érdekében új óvodai, iskolai osztályokat kívánnak létrehozni, és fejleszteni kellene a dévai szórványkollégiumot. Konkrét terv az urikányi óvoda újraindítása; ehhez azonban lakást kell vásárolni. /Országos tanácskozás után. Kéznyújtás a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. május 16.

Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

2001. július 20.

A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. november 10.

A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2001. december 3.

Bethlen Gábor szülőháza, az úgynevezett ,,Bethlen kúria" Marosillyén van. Az épületet megvette a Szent Ferenc Alapítvány. Az új tulajdonos Bethlen Gábor emlékmúzeumot akar az épületben berendezni, a parkszerű udvarban pedig ifjúsági rendezvényeket lehetne tartani, a helyreállítás után. A romos állapotában található kúria az utolsó pillanatban lett megmentve, nyilatkozta Nagy Zsolt, a Szent Ferenc Alapítvány ügyvezető igazgatója. /Völgyi Marcell: Jó kezekbe került Bethlen Gábor szülőháza. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. március 4.

A dévai Szent Ferenc Alapítványt mindenekelőtt az árva gyermekek gondozásáról ismerik Erdélyben és a nagyvilágban. A kilencvenes évek elején, Bőjte Csaba ferences rendi szerzetes kezdeményezésére alakult szervezet kezdetben a rend dévai kolostorába fogadta be a gyermekeket, ma már közel háromszáz árva és nehéz sorsú gyermek talált otthonra a kolostorban és a környező tömbházakban megvásárolt lakrészekben. Az alapítvány Magyarok Nagyasszonya néven magániskolát működtet Déván, a környéken pedig több helyen – Szászvároson, Marosnémetiben – szórványiskolát, cigányóvodát tart fenn. Az alapítvány a napokban megvásárolta Bethlen Gábor marosillyei szülőházát. Az 1582-ben épült házban - nyilatkozta Bőjte Csaba, az alapítvány elnöke –, az emeleten emlékszobát szeretnének berendezni, a földszinten pedig teázót, kávézót alakítanának ki. A romos állapotban levő épület megvásárlása teljesen felemésztette az alapítvány tartalékait, sőt kölcsönökhöz kellett folyamodni. Bőjte Csaba ezért Segíts a reménynek megszületni! címmel felhívást intézett mindenkihez, aki fontosnak érzi a nagy erdélyi fejedelem szülőházának rendbetételét. - Legyen Bethlen Gábor szülőháza, a többi fejedelemség korabeli emlékével együtt, Erdély visszasírt aranykorának szimbóluma - áll a közzétett felhívásban./Lukács János: Megmentik Bethlen Gábor szülőházát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2002. május 29.

Ha van jelentkező, több magyar osztály is indulhat Déván, a Traian Líceumban. Nagy erőfeszítést jelentett a három magyar középfokú, két líceumi és egy szakiskolai osztály beindítása a 2001-2002-es tanévben. Tavaly 19 diákkal sikerült a volt Autólíceumban, a mostani Colegiu Tehnic Transilvania iskolában magyar tagozatú autószerelő szakot beindítani. Idén a szakmunkásképzés beindulásához 30 diáknak kell beiratkoznia. A dévai Traian Elméleti Líceumban ismét engedélyezték a két középiskolai osztályt. Minimum 28 x 2 =56 diák kell a líceumi osztályokba ahhoz, hogy beinduljanak. A tanszercsomagokat a 2002-2003-as tanévben is megkapják a magyar iskolába járó diákok, nemcsak elsősök, hanem a nagyobb osztályosok is. A Hunyad megyei magyar oktatás támogatására idén is elnyerte a Szent Ferenc Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete azt az 5 millió Ft-os támogatást, mellyel diáktáborokat szervez a IV. és VIII. osztály számára, tanulmányi kirándulásokat, versenyeket, fiatal pedagógusok szakképzését, továbbtanulását biztosítja. /Kofity Magda, kisebbségi tanfelügyelő: Bővülő lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2002. szeptember 10.

A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola tízéves hagyománya a nyári szünidőben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. Az elmúlt években főként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Két éve jelent meg az Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élő több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata. Egyik céljuk a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre, magyar népiskolákra. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élő gyermekek részére. Ennek a háznak a rendbetételére hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat, ide indultak a főiskolások. Az 1992-es népszámlálás óta a Hunyad megyei magyarság lélekszáma 25 százalékkal csökkent, jelenleg 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szűnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvű iskolájukról. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidőben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! /Bölöni Domokos: Szórványtanítók kellenek! Pusztuló magyarság a huszonnegyedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2002. október 22.

Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2003. január 23.

Romániai árva és nehéz sorsú gyermekek megsegítésére közadakozásból vásárolt egy mikrobuszt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A járművet jan. 22-én adták át a dévai és szászvárosi gyermekek gondozójának. A mikrobuszt magyarországi magánszemélyek és kisvállalkozások adományaiból vásárolta a szervezet. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2002-ben jött létre, elsősorban az erdélyi ferencesek által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, iskolák, óvodák támogatására. /Mikrobusz romániai árváknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./

2003. február 28.

Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./

2003. március 11.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2003. április 14.

A dévai Szent Ferenc Alapítványt érintő nevetséges vádat a Hunyad Megyei Tanács fogalmazta meg, és juttatta a helyi román sajtó címoldalára. A dévai és szászvárosi otthonaiba közel 400, nehéz családi helyzetben lévő gyermeket befogadó alapítvány ellen rosszindulatú kampányt indítottak a megyei hatóságok. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke engedélyt kért a szászvárosi magyar ötödik osztály beindítására. A polgármester ezt nem vette jó néven, sőt a városban élő nehéz sorsú gyermekek számára létrehozott napközis otthonban is talált kivetnivalót. Egymás után jönnek az ellenőrző bizottságok. Mindent kifogásolnak, például azt, hogy miért akkora a fazék. Az ellenőrzések rajtaütésszerűen jönnek, bejelentés nélkül, pontosan, mint a szekuritáté. Leginkább az zavarja őket, hogy miért beszélnek magyarul a gyermekekkel, és miért fogadnak be más megyékből is rászorulókat. Nevetséges, hogy azért a 16 millió lejért, amit állami támogatásként kapnak a több mint egymilliárdos havi költségvetésükhöz, számon kérik, hogy kiket segítenek az állam pénzén. A román sajtó idézte a megyei tanácsi jelentést, hogy "a szegény gyermekeket elmagyarosítják. Kizárólag magyarul beszélnek velük, és ez olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az innen kinövő fiatalok nem tudnak majd beilleszkedni a román társadalomba." Hogy a hatóságok aggodalma mennyire fölösleges, azt bizonyítja, hogy a kollégiumban nevelkedő tavaly érettségizett öt fiatal mind neves hazai egyetemeken tanul tovább. Gáspár-Barra Réka újságíró tanúja volt a gyermekvédelmi igazgatóság egyik ellenőrzésének. Az ellenőrök három órán keresztül bizonygatták Böjte Csaba atyának, hogy az általa végzett csodálatos munka semmi jóra nem vezet. Állítólag túl sok gyermeket fogad be. A másik ellenőr arról beszélt, hogy az elesettek intézménybe való befogadásával csak nő a társadalmi felelőtlenség. /Gáspár-Barra Réka: Magyarosítás közpénzen?! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. április 25.

A Hunyad megyei román nyelvű napilap, az Actual csatlakozott a megyei hatóságok Szent Ferenc Alapítvány ellenes kampányához. Elferdített adatokkal, rosszindulatú következtetésekkel támadta Böjte Csaba mindenki előtt elismert intézményeit. Az egyik lapszám "Magyarosítás a Hunyad megyei tanács pénzéből" című cikkhez elég annyit hozzátenni, hogy az alapítvány több mint egymilliárd lejes havi költségvetéséhez az állami támogatás csupán tizenhat millió lej. /Schreiber István: Támadják a hatóságok Szent Ferenc Alapítványt. = Heti Új Szó (Temesvár), ápr. 25./

2003. április 30.

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke bízik abban, hogy a román hatóságok nem zárják be az Erdélyben működő ferences rend árvaházát. Vásárhelyi Tamás, a budapesti székhelyű alapítvány vezetőjének tájékoztatása szerint az intézményt és az ahhoz tartozó iskolát a román hatóságok az elmúlt hetekben össztűz alá vették. A megyei tanfelügyelőség, a gyermekvédelem, közegészségügyi ellenőrök, városi és megyei hatóságok folyamatosan ellenőrzik az intézményt, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes vezet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly gyűjtést szervezett a dévai gyermekek megsegítésére; az alapítvány számlájára 13 millió forint gyűlt össze. Ebből a pénzből a közelmúltban Szovátán ingatlant vásároltak, s annak felújítása után ott lelhetnek otthonra a környéken élő nehéz sorsú gyermekek. /Ferences-rendi aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2003. május 6.

Gyermekek tucatjai kerülnek utcára, ha bezárják a dévai Szent Ferenc Alapítvány intézményét Június végéig kapott haladékot a Hunyad Megyei Gyermekjogvédő Igazgatóságtól a dévai Szent Ferenc Alapítvány Szászvárosban működő napközi otthona: ha nem tesz eleget az állami hivatal követelményeinek, a napközit bezárják, az itt gondozott több mint 80 gyermek pedig újra az utcára kerülhet. Decemberben még sátorban laktak -mesélte Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke azoknak a szászvárosi gyermekeknek a történetét, akiknek ma az alapítvány által működtetett Szent Bernadett napközi otthon nyújt meleg szállást, ételt és tanulási lehetőséget. Csupán az elmúlt hónapban nyolc különböző állami hivatal, köztük a megyei gyermekjogvédő igazgatóság, a tisztiorvosi szolgálat, a prefektúra, a tűzoltóság, a tanfelügyelőség tett látogatást a Déván, illetve Szászvároson működő intézményekben. A tanfelügyelőség harmincfős küldöttséggel vizsgálta végig a gyermekek hálószobáit, az ebédlőt, a tantermeket. "Becsületükre legyen mondva, az ellenőrzés végén kiváló minősítést adtak a Magyarok Nagyasszonya Iskolának" - mondta Csaba atya. Ezzel szemben a tisztiorvosi szolgálat nagypénteken ötmillió lejre büntette az alapítványt, mert a kamrában három olyan szalámirudat találtak, amelynek néhány napja lejárt a szavatossága. "Ajándékba hozták, senki nem ellenőrizte a szavatosságot a szalámin" - magyarázta Csaba atya. Az intézmény épületét, egy 14 szobás szász házat norvégiai támogatásból vásárolták meg, a szükséges engedélyek kiváltásának hosszadalmas volta miatt Csaba atya ezek hiányában is beindította működését. "Nem várhattam addig, amíg minden engedélyt megadnak, mert számtalan gyerek megfagyott volna a város szélén felállított sátrakban" - jegyezte meg a szerzetes. Florea Sav, a Hunyad Megyei Gyermekjogvédő Igazgatóság igazgatóhelyettese szerint problémát jelent, hogy az alapítvány olyan gyermekeket is gondoz, akik más megyéből származnak. Az alapítványok által működtetett szociális központokról semmilyen törvény nem rendelkezik. Böjte Csaba keserűen jegyezte meg, hogy számtalan RMDSZ-képviselőnek is szóvá tette a jogi szabályozás hiányosságait, de ők az ígéreteken kívül semmit nem tettek. Az ellenőrzések rohama azután indult meg, hogy a szászvárosi helyi lap azzal vádolta meg a Szent Ferenc Alapítványt: elmagyarosítja az odakerülő kiskorúakat. /Lukács János: Két hónap haladékot kapott a szászvárosi napközi. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998