udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szent Korona Szovetseg/Tarsasag

2004. április 6.

A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2004. április 30.

Ápr. 30-án tartja alakuló ülését Temesváron a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. A szövetség célja a Szent Korona tiszteletének elmélyítése, a magyarságtudat erősítése, minden, a magyar hagyományok megőrzésére irányuló kezdeményezés támogatása, magyarságismereti táborok szervezése a határon túli fiatalok részére. A Szent Korona Szövetség budapesti küldöttsége Temesváron részt vesz a tagozat alakuló ülésén. Másnap, május 1-jén reggel tovább indulnak, és Lugos–Karánsebes–Herkulesfürdő–Mehádia érintésével Orsovára utaznak. A Duna-parti városban emléktábla avatására kerül sor a Szent Korona ottlétének emlékére, mivel az úgynevezett Koronakápolna – a hely, ahol a hazát elhagyó Kossuth Lajos és kísérői elásták az ország szimbólumát –, a vaskapui duzzasztás miatt az óvárossal együtt víz alá került. /A Szent Korona Szövetség programja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2004. május 3.

Ápr. 30-án Temesvárra látogatott a Szent Korona Szövetség országos vezetősége. Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség elnöke bejelentette a temesvári tagozat megalakulását. A találkozó a Gerhardinum Katolikus Líceumban volt. Kiss Imre ismertette a Szent Korona-tan fontosabb elemeit. Hangsúlyozta, hogy az egységet ma is szimbolizáló korona századokon át a soknemzetiségű Magyarország olyan jelképe volt, melyet minden népcsoport elismert. A korona-tan nem rekesztett ki senkit a nemzet testéből, nemzetiségre és vallási hovatartozás nélkül élvezhette védelmét. A temesvári tagozat Pálkovács Istvánt választotta elnökévé, alelnöke, Somogyi Attila pedig a fiatal generáció képviselője. /Sipos Enikő: Megalakult a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2005. március 16.

Tusnádfürdőn az ünnepi megemlékezés előtt helyezték el a városközpontban álló hősök emlékművére azt a bronzból készült turulmadarat, amely a budapesti Szent Korona Társaság adományának köszönhetően készült el. Március 15-én Incze Dénes római katolikus plébános és Baricz Lajos református lelkész hirdetett igét, majd megáldották a bronz turulmadarat. Zólya Zoltán polgármester méltatta az 1848–49-es forradalmat, beszédet mondott Sógor Csaba szenátor és Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Turulmadár került az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2006. augusztus 17.

Idén újra kikerül a Kazán-szoros baloldali sziklafalára az a márványtábla, amely a Duna szabályozását kezdeményező gróf Széchenyi Istvánnak hivatott emléket állítani. Az eredeti, mintegy tíz négyzetméteres tábla, akárcsak a sziklába vájt egykori Széchenyi út a vaskapui vízi erőmű megépítése után a felduzzasztott folyam mélyére került. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet tagjai tavaly már elhelyeztek egy kis méretű táblát, de ismeretlen tettesek néhány hét után – a román, magyar és Széchenyi-zászlóval együtt – eltávolították. „Azon a tízezer forinton ne múljék, mi az idén is kihelyezünk egy kisebb méretű táblát. De erről lényegében a hatóságoknak kellene gondoskodniuk” – magyarázza Varga István, a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet ügyvezető alelnöke. Elmondta, hogy az 55x35 centis márványlapba annak a hatalmas táblának a szövegét vésették, amely a víz alá került. Gesztusukkal Széchenyi István előtt kívántak tisztelegni. A sziklafalat, melyre a táblát rögzítették csak a vízből lehet megközelíteni, egy hónap alatt mégis nyomtalanul eltűnt. „A szorosban nem ez az egy, pusztulásra ítélt emléktábla; mi a többinek a sorsát is felvállaltuk” – mondja Madaras Lázár, Mehedinti megye néhány hónappal ezelőtt lemondott prefektusa. Elszomorítónak tartotta, hogy a helyi románok közül kevesen ismerik a környék valós történelmét. Sokan nem tudják, hogy Mehedinti megyeszékhelyét, a ma Drobeta Turnu Severinként ismert Szörényvárt egy magyar szerzetesrend létesítette. Ezt idézi a város címerében található kereszt is. Ezeket a részleteket szerencsére a megyei múzeumban el is mondják a látogatóknak – jegyezte meg Madaras. – A Duna mentén kígyózó vasutat is a magyarok építették. 1860-ban Szörényvár lakóinak több mint fele német ajkúnak vallotta magát, de a magyarság számaránya is 20 százalék fölött volt. A románok aránya 10 százalék alatt maradt, a kiegyezéskor is alig érte el a 15 százalékot. Szörényvár mára jószerével színromán településsé vált. Madaras betegnyugdíjba vonulásával az a néhány tucat al-dunai magyar is elárvult. Lászlóvára határában most is ott áll az óriási méretű Baross-tábla, mely öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikkelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf SZAPÁRY GYULA miniszterelnök idejében BELLUSI BAROSS GÁBOR kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.” A vasminiszternek is emlegetett Baross Gábor közlekedési miniszter Széchenyi örökébe lépve az Al-Duna szabályozásának és a gőzhajózásnak volt a szorgalmazója. Új-Moldova mellett a hegyoldalban egy másik emléktábla is megmaradt. Kopott betűkkel hirdeti, hogy a Vaskapu szabályozását már 1890-ban megkezdték Ferenc József uralkodása idején, gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége alatt. Orsovától mintegy 18 kilométerre egy 1889-es tábla Erzsébet királynénak állított emléket. Nisztor szerint a víz teljesen tönkretette. Szinice falu közelében a Duna medrében három darab háromszöget alkotó, toronyszerű építményt fedezhetünk fel. Az először 1428-ban említett Háromtorony (más néven: Trikule vagy Tri Cule) az egykori magyar határvédelmi rendszer maradványa. A történészek szerint, több al-dunai várhoz hasonlóan Zsigmond király építtette. A tornyok a duzzasztás nyomán mindig vízben állnak, magas vízálláskor teljesen ellepi a folyam a legalacsonyabbat. Alacsony vízállásnál azonban le is lehet sétálni a tornyokhoz. 22 kilométerrel feljebb, Drenkovánál a vízben állnak Drankó várának a romjait. A Szörényi-Bánság fontos erődítményét a 14. században építhették, 1432-ben a törökök elfoglalták, és feltehetőleg lerombolták. A modern vonalú orsovai római katolikus templom falára 2004. május elsején került fel az a márványtábla, mely a magyar korona történetének e településhez kötődő részletére emlékeztet. „A Szent Korona Orsovánál volt 1849-től 1853-ig elrejtve. Az elásatás helyén, a Szent Korona ittlétének emlékére 1855-ben Koronakápolnát építettek. A kápolna a Duna vize alá kerülvén, emlékül a koronát tisztelők ezen táblát állították” – olvasható a márványlapon. A koronázási jelvényeket 157 évvel ezelőtt éppen augusztus 17-én rejtették el a Szemere Bertalan miniszterelnök vezette menekülők. A korona rejtekhelye fölé immár I. Ferenc József császár emeltette a kápolnát. A Duna felduzzasztása nyomán ez az emlékhely is víz alá került. A nemzeti értékek ápolására Temesváron megalakult a Szent Korona Szövetség. Ennek a szervezetnek a kezdeményezésére helyezték az új templom falára a háromnyelvű emléktáblát. A Baross Gábor által létrehozott tanintézetben 1927-ig folyt magyar nyelvű oktatás. Ha újraindítanák, ma már nem lenne diák, aki magyarul tanulhatna falai között. A magyar jellegű emlékek a Duna süllyesztőjébe kerülnek, közben Orsova mellett egy sziklatorony Decebal dák uralkodó hatalmas szobrává alakul. A műalkotás magassága 40, szélessége 25 méter. Az alkotás félkész állapotban várja befejezését. A munkálatokat a leggazdagabb románként emlegetett Josif Constantin Dragan pénzeli. A szekuritátés, korábban vasgárdista múlttal vádolt üzletember pénzhiányra hivatkozva állította le a kőfaragókat. /Szucher Ervin: Magyar emlékek az Al-Dunán. Víz alá kerültek a Vaskapu Duna-szorosait hajózhatóvá tevő magyar államférfiak emléktáblái. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. június 12.

Gyergyóalfaluban a templomban a lemeszelt freskókat restaurálták, a felújított templombelsőt június 10-én, vasárnap áldották meg. Az Alfaluból Magyarországra települt Bege Attila vállalkozó, a Budapest környéki Székely Kör elnöke Velledics Lajos magyarországi festő-restaurátort kérte fel a templom egykori falfestményeinek megvizsgálására. Az oltár két oldalán két új kép is megjelent, mindkettő Velledics Lajos alkotása. A bal oldali kép a csíksomlyói búcsúra induló, István pap vezette alfalviakat ábrázolja, a másik kép: az elvándoroltakat mindig szívesen várja haza a falu. A szentmisén a népszerű magyarországi operaénekes, Pitti Katalin is énekelt. A Szent Korona Szövetség néhány tagja Szent István koronájának egy másolatával érkezett, élükön vitéz Kiss Imre elnökkel. A templomi szertartás után a Helikon fúvószenekar muzsikájára a művelődési otthonban folytatódott az ünnepség, melyen a helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület tagjai remekeltek. /Bajna György: Alfaluban tudnak ünnepelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2007. június 12.

Gyergyóalfaluban a templomban a lemeszelt freskókat restaurálták, a felújított templombelsőt június 10-én, vasárnap áldották meg. Az Alfaluból Magyarországra települt Bege Attila vállalkozó, a Budapest környéki Székely Kör elnöke Velledics Lajos magyarországi festő-restaurátort kérte fel a templom egykori falfestményeinek megvizsgálására. Az oltár két oldalán két új kép is megjelent, mindkettő Velledics Lajos alkotása. A bal oldali kép a csíksomlyói búcsúra induló, István pap vezette alfalviakat ábrázolja, a másik kép: az elvándoroltakat mindig szívesen várja haza a falu. A szentmisén a népszerű magyarországi operaénekes, Pitti Katalin is énekelt. A Szent Korona Szövetség néhány tagja Szent István koronájának egy másolatával érkezett, élükön vitéz Kiss Imre elnökkel. A templomi szertartás után a Helikon fúvószenekar muzsikájára a művelődési otthonban folytatódott az ünnepség, melyen a helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület tagjai remekeltek. /Bajna György: Alfaluban tudnak ünnepelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998