udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szent Mihaly Romai Katolikus Nõszovetseg (Kolozsvar)

2002. szeptember 25.

Szept. 22-én évnyitó ünnepélyt tartott a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség Kolozsváron, a Szentegyház utcai székházában. Jelen volt dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, gróf Mikes Borbála, a nőszövetség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Júlia igazgató és Balla Árpád egyetemi lelkész is. Az ünnepséget a Jakabffy Tamás vezette Schola Gregoriana Monostoriensis gregorián kórus nyitotta meg. Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum igazgatója üdvözölte a Katolikus Ifjúsági Fórum tagjait. Az Ifjúsági Fórum könyvgyűjtési akciót szervez a kárpátaljai magyar fiatalok megsegítésére, valamint keresztény ifjúsági vitafórumokat határon túli keresztény értelmiségi fiatalokkal együtt. /Vasvári Szabó Márta: Évnyitó a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2003. július 2.

Kolozsváron két évvel ezelőtt új római katolikus művelődési fórum született, amely aztán fokozatosan a város egyik legfontosabb kulturális központjává nőtte ki magát. Ez a főtéri Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség. Az idősebbek a Szent Raffael Kör, a fiatalok pedig a Szent Gábor Ifjúsági Fórum keretében találkoztak. Változatos programok voltak gitárestektől és nyelvóráktól az irodalmi rendezvényekig, kamarazene estekig. Más egyházak fiataljai is bekapcsolódtak tevékenységeikbe. Bővítik könyvtárukat és számítógép-hálózatukat. Tervezik az erdélyi és anyaországi katolikus ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatok szorosabbá tételét, közös konferenciák megrendezését, valamint a kárpátaljai magyar közösségek szociális támogatását is. Jó kapcsolatot tartanak fenn a protestáns gyülekezetekkel, valamint különböző magyar tanintézményekkel. /Szabó Csaba: Nyitott katolikus ifjúsági fórum. Igazodni kell az új kor igényeihez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2003. július 5.

Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóját ünnepelték júl. 4-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség székházában. Balogh Gizella, a nőszövetség elnöke felvázolta Szervátiusz Jenő életútját. Dr. Czirják Árpád érseki helynök elmondta, a szobroknak üzenetük van, befolyásolják a történelem menetét, hiszen események, forradalmak, megmozdulások fűződnek egy-egy szoborhoz. Az ünnepi beszédek sorát Csoóri Sándor magyarországi költő folytatta, aki a magyarországi emlékkiállításon elhangzott beszédét mondta el, és reményét fejezte ki, hogy szavai érvényesek mindkét "hazában", majd az elhunyt művész menye, Szervátiusz Klára üdvözlő szavai következtek. Az ünnepi műsor a Szervátiusz múzeumban folytatódott. /S. B.: 100 éves lenne Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2005. február 18.

Kányádi Sándor-estet rendezett február 16-án Kolozsváron a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. A költő kiállt az egészséges erdélyiség mellett, többször is rámutatott az anyaországi magyarság bizonyos rétegeinek műveletlenségére. A Kossuth-díjas költő az olvasásról is beszélt Zsil völgyi, felvidéki, vajdasági, dél-amerikai élményei alapján. /Schneider Tamás: Választűzben Kányádi Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2005. április 30.

Április 28-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség és a Református Nőszövetség közös szervezésében Jókai Anna Kossuth-díjas író tartott előadást. Kifejtette, hogy Magyarországában le akarják nullázni a családot, az emberi életet. Eluralkodóban a szemlélet, mely szerint ebben a században csak az egyéni szabadság számít. A magyarság számbeli fogyása Isten-ügy és nemzet-ügy. Politikát és erkölcsöt egymástól teljesen elszakítani nem lehet. Jókai Anna számára fontos hazája és nemzete. „Nyitottnak kell lenni!” – harsogják a globalizáció bajnokai. Az írónő szerint azonban előbb nézzük meg, kit engedünk be lakásunkba. A december 5-i népszavazás ősbűn volt, Krisztus arcát ütötték meg vele. Az Európai Unió eléggé baljós geopolitikai szülemény, a képből kimaradt, hogy a kontinens keresztény gyökerű. Jobbá senki sem akar lenni benne, csak – elamerikanizálódva – jobban élni. /Ö. I. B.: Keresztény szellemiséggel, megmaradásunkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2005. május 18.

A Magyarság feltámadása elnevezésű menet március 27-én, húsvét vasárnapján indult el a Balaton partjáról, Zamárdiból, a helybeli római katolikus közösség kezdeményezésére, hogy pünkösdre a csíksomlyói búcsúra érkezhessen. A menet Zamárdiból átment Horvátországba és Szlovéniába, majd visszatért Magyarországra, hogy újból átkeljen a határon, és Ausztriát, Szlovákiát, Kárpátalját érintve belépjen Erdélybe. Az ötven napig tartó, 2000 km-es út során „a szélekre kiköltözött haza” számos helységét érintette a menet, szimbólumát mindenhol felszalagozták. A május 7-én Kolozsvárra érkezett Feltámadás menet szimbóluma már szinte nem is látszott ki a rákötözött szalagoktól, de azért a kolozsvári civil szervezetek – így az EKE is – elhelyezték rajta igenlő üzenetüket hordozó szalagjukat. A bensőséges ünnepségre a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában került sor. A Feltámadás menet szimbólumát a kolozsvári EKE tagjai vitték tovább május 8-án, Nagy Lajos vezetésével. /K. Zs.: Ébredjetek, Árpád fiai! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2005. június 15.

Takácsik Tibor romániai magyar vállalkozó a magyarországi hatósági képviselők viselkedése, valamint vezető politikusok megnyilvánulásai miatt tiltakozó felhívást tett közzé Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség székházában Tiltakozott az ellen, hogy Kis Péter kancellária miniszter őket «határon túli magyarul beszélő egyéneknek» nevezte. Felsorolt több incidenst, amiben része volt a határátkelések alkalmával, a következőképpen fejezte be felhívását: „Tekintettel arra, hogy az anyanyelvem magyar, kultúrám magyar, identitástudatom magyar, a magyar nemzet tagja vagyok és nem határon túli magyarul beszélő egyén, ezen tiltakozást azért nyújtom át Önöknek, mivel rajtam kívül az Erdélyből Magyarországra utazók közül többen hasonló incidenseknek voltak és vannak kitéve. Kérem, vessenek véget a hatósági szervek ilyen viselkedésének.” /Takácsik Tibor tiltakozó felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. január 28.

Január 27-én Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetség székházában is bemutatták Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék – Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről című könyvét. Bevezetőt András Imre VET-elnök mondott, Sándor Krisztina MIT-elnök pedig a népszavazás egy hónapos szervezése alatt szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Patrubány Miklós részletesen ismertette a népszavazás kapcsán általa és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) munkatársai által látott-hallott rendellenességeket. Az MVSZ ismételten szorgalmazza a kettős állampolgárság elfogadtatását. /Ö. I. B.: Kolozsváron is bemutatták Patrubány könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban mutatták be Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. Ki felháborodva, ki könnyezve szólt az elhangzottakhoz, mintegy üzenve az anyaországi politikusoknak és lakosoknak: nem fogják kivenni a munkát a kezükből, a kenyeret a szájukból, és nem “szállják meg” Budapestet – csak annyit kérnek, hogy ismerjék el, ők is, mi is magyarok vagyunk. A könyvet történelmi forrásmunkának nevezte Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának temesvári elnöke. “Azt taglalja, hogyan jutottunk el a kettős állampolgárság 1994-es alapötletétől a népszavazásig. A cím meg arra utal, hogy gyulladjon meg már végre a láng a magyarországi politikum szívében, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság” – fogalmazott Borbély Imre. /Pataky Lehel Zsolt: “Minden magyart megillet a magyar állampolgárság!”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. október 20.

Salkaházi Sárára emlékeztek Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szt. Gábor Körében. Dr. Gábor Csilla egyetemi professzor ismertette Salkaházi Sára életét, akit 1944-ben agyonlőttek, mert zsidókat rejtegetett. Farmarti Anna, a Vasárnap hetilap szerkesztője írásainak és gondolatainak tükrében vizsgálta Salkaházi Sára személyiségét. /D. I.: Salkaházi Sárára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. március 28.

Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998