udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szent Mihaly Romai Katolikus Nõszovetseg Szent Rafael Kore (Kolozsvar)

2004. január 23.

A Magyar Kultúra Napját ünnepelte a Római Katolikus Nőszövetség Szent Raffael Köre Kolozsváron január 21-én, ebből az alkalomból Jókai Anna írónőt idézték – művein keresztül. Jókai Anna művészetéről Molnos Sára és Szőcs Judit tanárnők tartottak előadást. /F. I.: Jókai Annáról a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2004. október 30.

Okt. 29-én Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai termében bemutatták a felvidéki Hodossy Gyula Fátyla jókedvemnek és a nagyváradi Barabás Zoltán Homályhatáron című kötetét. Balogh Gizella, a Szent Rafael Kör elnöke köszöntötte a vendégeket. Hodossy Gyula kötetét Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke méltatta. Sántha kiemelte, hogy Hodossy Gyula a Felvidék magyar községének egyik legtevékenyebb embere. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének verskötetében az értelem-érzelem ellentéte bukkan fel. Hizsnyai Zoltán felvidéki Kossuth-díjas író ismertette Barabás Zoltán kötetét. /(szép): Felvidéki magyar írók a Katolikus Nőszövetségben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2005. január 26.

A rendszerváltás után Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánián megalakultak a jótékonysági szervezetek. Elsők között alakult meg a Nőszövetség Szent Rafael köre, melynek mostani vezetője Balogh Gizella nyugalmazott tanár. Az evangelizáción kívül feladatuknak tekintik a karitatív szociális gondozást. Szakosztályaik: hitéleti szakosztály, szociális szakosztály és kulturális szakosztály. Az utóbbinak néhány összejövetelét vázolta fel a tudósítás. Találkozás Jókai Anna műveivel volt a témája egyik emlékezetes összejövetelüknek. Babák népviseletben címmel előadást tartott dr. Szentimrei Judit néprajzkutató. Woth Imre Szentkorona-kutató A Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel beszélt. Bemutatták Jakab Gábor Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma című könyvét. Boér Ferenc színművész lebilincselte közönségét Babits Jónás könyvének részleteivel. Nevezetes előadás volt Éljük meg újra a Krisztus-várás örömét, melynek előadói Balogh Gizella és Schuller Hajnal voltak. /Csomafáy Ferenc: Cselekvő felebaráti szeretet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2005. június 10.

Június 8-án Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervezett a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya. Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Jakab Gábor így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban. Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. /Dézsi Ildikó: Mindszenty Józsefre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2005. október 5.

Lám Béla A körön kívül című könyvének harmadik kiadását mutatták be Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének székhelyén. Lám Béla hat esztendőt töltött a szibériai fogolytáborban az első világháború idején. Ennek ellenére a könyv nem tragikus hangvételű. A harmadik kiadáshoz Lám Béla lánya, Hantz Lám Irén egy leveleket és fényképeket tartalmazó függeléket csatolt. /Dézsi Ildikó: Az ember nem rossz, de elvadítható. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2005. október 28.

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének szervezésében október 25-én az ...Őrzeni kincses temetőket... című rendezvényre került sor. A közelgő halottak napja alkalmából tartott előadást Gaal György professzor a Házsongárd Alapítvány elnöke, valamint Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet a Házsongárd Alapítvány igazgatója. A Házsongárdi temető legrégebbi sírköve 1585-ből származik. Itt nyugszik többek között Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, a Bánffy, a Bethlen, a Teleki család. De itt helyezték végső nyugalomra Jósika Miklóst, Gróf Mikó Imrét, Reményik Sándort, Kós Károlyt, Dsida Jenőt és Szilágyi Domokost is. Gergely Istvánné az alapítvány hatéves tevékenységéről számolt be. Gróf Mikó Imre és Brassai Sámuel sírját sikerült rendbe hozniuk. /D. I.: ...Őrzeni kincses temetőket... Halottak napi megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. március 16.

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a piaristák szervezésében báró Jósika Miklós emlékestet tartottak. A magyar regényírás atyja Kolozsváron a Piarista Líceum diákja volt. Fodor György a Piaristák Romániai Rendtartományának megbízottja és az Erdélyi Piarista Diákszövetség elnöke a piarista diákokról emlékezett. Orbán István, a Báthory István Elméleti Líceum tanára felelevenítette báró Jósika Miklós életének meghatározó pillanatait. A regényíró Tordán született, 1830-ban Wesselényi oldalán, az ellenzék mellett állt ki. 1836-ban jelent meg az Abafi című romantikus regénye, amely egy csapásra meghódította az olvasóközönséget. A regényíró 1848–49-ben Kossuth Lajos híve volt, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kell, majd Lipcsébe, végül pedig feleségével Brüsszelbe ment, ahol az emigrációs politika egyik irányító személyiségévé vált. /D. I.: Báró Jósika Miklósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. május 19.

Május 17-én Kolozsvár a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre ünnepelte Albert Annamária operaénekest, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. Megtekintették a Víg Emese által ezelőtt két évvel készített portréfilmet a művésznő életéről, pályafutásáról. Dr. László Ferenc, a Zeneakadémia tanára felolvasott egy Albert Annamáriával majdnem négy évtizeddel ezelőtt készített interjút, majd felelevenítette a régi időket, a magyar konzervatóriumról való emlékeket. /Nagy-Hintós Diana: Albert Annamária operaénekest ünnepeltük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2006. június 28.

Évadzáró rendezvényét tartotta június 26-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. Toldi Éva, a veszprémi Napló kulturális rovatának munkatársa tartott előadást Váci Mihály költészetének biblikus jellegéről. Toldi Éva romániai körútját a Partiumban kezdte: Érdmindszenten és Sződemeteren járt, ezt követően jött Kolozsvárra Váci Mihály költészetének bemutatására. Toldi Éva szerint Váci Mihály (1924–1970) félreállított költő volt, aki nem kellett se a szocialista rendszernek, se a változás utáni demokráciának. Váci szerint az élet a szeretet műve, adomány, ajándék. /Nagy-Hintós Diana: Váci Mihály: a szegénység lírikusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2006. október 27.

Kolozsváron a Szt. Rafael Katolikus Nőszövetség verses összeállításával is megemlékezett az ’56-os forradalomról: Boér Ferenc színművész tartott egyéni előadóestet október 25-én. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével indított, majd beszámolót tartott az 1956-os forradalom előzményeiről, lezajlásáról, valamint következményeiről. Végül Albert Camus francia Nobel-díjas író A magyarok vére című művéből szólaltatott meg egy részletet: „A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben”. /Szitás-Kalamár Krisztina: Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2007. március 12.

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2008. február 23.

A magyar Nobel-díjasokról szóló előadást hallgathattak meg az érdeklődők Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének rendezésében. Szilágyi Pál egyetemi tanár tartott előadást, majd Vizi Ildikó, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára dr. Békési György orvostudományi Nobel-díjas biofizikus munkásságát részletezte. /Pálfi Kinga: Magyar Nobel-díjasokra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998