udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szentegyhazi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2007. október 8.

Második alkalommal tartottak őszi hadjáratot az elmúlt hét végén a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai. A háromnapos eseménysorozat alatt a nyolcvan helyi és vendég lovas huszár korhű jelmezekbe öltözve verbuvált katonákat Homoród mente lakói közül. Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere egy, a Szentegyházi Városi Tanáccsal folytatott vita következtében nem engedte belépni a huszárokat az általa irányított Homoród menti falu közigazgatási területére. Ezért a hadjárat szervezői új útvonalat jelöltek ki. A helyi huszárok mellett a Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Lövétéről, Kápolnásfaluból, Gyergyószentmiklósról, Marossárpatakról, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből érkező lovasok, valamint a húszszekérnyi utazó kelt útra, mondta el Mihály József, a szentegyházi huszár egyesület kapitánya. Az idei hadjárat egyik fénypontját az új huszárruhák bemutatása és megáldása jelentette. A két település közti nézeteltérés akkor kezdődött, amikor a szentegyházi Nárciszrét visszakerült a lövéteiek birtokába. Lázár kezdeményezésére a lövéteiek felajánlották, hogy ők is besegítenének az idei nárciszfesztivál szervezésébe. Szentegyháza azonban magyarázat nélkül elutasította a kezdeményezést. /Kozán István: Lövétementes verbuválás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2008. szeptember 2.

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. július 27.

Fűrészporhalmok, háztartási hulladék, építkezési törmelék több kilométeren az út mellett, valamint illegálisan felépített lakóházak Szentegyháza egykori közbirtokossági legelőjén – ez a látvány fogadta a helyszíni ellenőrzésre kiszálló környezetőröket. Annak ellenére, hogy a szentegyházi helyi tanács bezárta a városi hulladéktározót, valamint szerződést kötött a szemétszállításról, a lakosok egy része továbbra is a település szélén, az egykori községi legelőn szabadul meg a szeméttől. Az illegális szemetelők módszere egyszerű: egy óvatlan pillanatban kiosonnak egy szekérderék szeméttel, és mint aki jól végezte dolgát, az út mentén leürítik. Nem titok, hogy Szentegyháza az erdészeti kihágások egyik „forró pontja” Hargita megyében, ebből adódóan a törvénytelen hulladéktelep főszereplője a fűrészpor és egyéb fatelepi hulladék. – Rendszeresen takarítottunk a kérdéses zónában, ennek ellenére a szeméttelep folyamatosan újjászületik, panaszkodott Burus Mária Ella, a település polgármester asszonya. Ez a városszeglet az, amelynek lakosai – túlnyomó többségükben romák – kezelhetetlenek. Házaik kivétel nélkül közterületre épültek, mindenféle engedély nélkül. – Amikor kimentek, számon kérni a „tulajdonosokat”, azok fejszével fenyegették meg őket. Utat kellene javítani-építeni, a városka ivóvizét biztosító medencét kellene felújítani, lenne tennivaló, de nincs hozzá pénz. Szentegyházán feszült a helyzet a romák, valamint a magyar és román lakosok között, ennek egyik oka éppen a romák szemetelése, amelyet közpénzen kell eltakarítani. /Hompoth Loránd: Az erdő fogy, a szemét szaporodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2009. augusztus 6.

A szentegyházi erdőtulajdonosok egy csoportja a prefektúrát okolja a birtokviszonyok körüli káosz felszámolásának késleltetéséért, amely miatt elképesztő méreteket öltött a falopás a kisváros környékén. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa mindezt cáfolja. Valamennyi szentegyházi tulajdonosi társulás tagjai közös folyamodványt nyújtottak be a Hargita megyei prefektusi hivatalhoz, kérvényezve a birtoklevelek kiigazítását, pontosítását. A beadványra küldött válaszlevélben a prefektusi hivatal arról tájékoztatta a szentegyházi önkormányzatot, hogy nem tehetnek eleget a kérésnek, mert a „birtoklevelek kibocsátása megfelelt a törvényes keretnek”, így azok kijavítása „nem indokolt”. /Hompoth Loránd: Ki állíthatja meg a falopást? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998