udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szerbia Kormanya /Szerb Kormany/

2004. január 23.

Ion Iliescu államfő belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmű washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba. Iliescu ugyanakkor megerősítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevő pártok vezetőivel, mert – mondta – a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából. /Ion Iliescu Belgrádban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2004. március 10.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban tisztázni kell, hogy pontosan mit akarnak a vajdasági magyarok, lényeges továbbá, hogy milyen állásponton van a szerbia-montenegrói kormányzat, s hogy miként viszonyul ehhez az Európai Unió – mondta Kovács László külügyminiszter az újvidéki Magyar Szó napilapban márc. 9-én megjelent nyilatkozatában. Ha valaki, mondjuk, Szabadkáról úgy kapja meg a magyar állampolgárságot, hogy élvezi az ezzel járó jogokat, de semmiféle kötelezettséget – adófizetés, katonai szolgálat – nem vállal, a magyarországi közvélemény jelentős része úgy gondolja, hogy ez nem tisztességes a magyarországi állampolgárokkal szemben. Azt, hogy valaki csak jogokat kapjon, de semmilyen kötelezettsége ne legyen, nem tartják elfogadhatónak – mondta a külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. – Nem érzelmi alapon kell a kérdést eldönteni, hanem józan mérlegelés alapján: mit visel el a magyar költségvetés, mit fogad el az Európai Unió és mihez lehet megszerezni a szerb kormány támogatását – idézte a lap a magyar külügyminisztert. Kovács szerint sajnálatos, hogy a vajdasági magyarok megosztottak, s a magyar pártok "egymás ellen mennek". Emiatt nincs most képviselete a magyarságnak a szerb parlamentben. Kovács tart attól, hogy hasonló dolog megy most végbe Romániában is, ahol az RMDSZ-szel szemben három új szervezet jött létre. Ennek az lehet a következménye, hogy nyáron, az önkormányzati választásokon az eddigi egy magyar jelölt helyett négy indul egy erdélyi magyar település polgármesteri tisztségéért, s a nevető ötödik fut be. Félő, hogy az év végére megmarad ez a fajta megosztottság, s a romániai parlamenti választások azt eredményezik, ott sem kerül be magyar képviselő – mondta az újvidéki Magyar Szónak Kovács László külügyminiszter. /Kovács László a kettős állampolgárságról és a határon túli magyarok megosztottságáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

2004. augusztus 19.

A szerbiai kormányt a tehetetlenség jellemzi, a belgrádi belügyminisztérium pedig lehetetlenségével tűnik ki a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások kérdésében – jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke aug. 18-án Budapesten, újságíróknak. "Elvárjuk és követeljük a szerbiai kormánytól, hogy mindent tegyen meg a magyarellenes incidensek tetteseinek kézre kerítése és méltó megbüntetése érdekében" – mondta Egeresi Sándor, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt továbbra is aggasztónak nevezte a "megfélemlítési kampányt", emellett kétoldalú és a nemzetközi diplomáciai színtéren egyaránt egyértelmű és határozott fellépést sürgetett az atrocitások megfékezéséért. A Fidesz európai parlamenti képviselői napirendre tűzik a kérdést az EP-ben, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé pedig egy közös MSZP-Fidesz indítványt adtak be – tette hozzá. Egeresi Sándor közölte: nem véletlen, hogy a magyarokat támadó tetteseket nem találják meg. /A VMSZ a szerb kormányt bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2004. szeptember 10.

Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2006. április 19.

A szerbiai parlament elfogadta április 17-én a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt, ennek révén megszabadulhatnak a háborús bűnösség bélyegétől a délvidéki Csurog, Zsablya és Mozsor magyar lakói, akiket 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból. A szerb kormány által előterjesztett jogszabályra csak az úgynevezett „demokrata tömb” kormánypárti és ellenzéki képviselői adták voksukat. A törvény rehabilitálja azokat a személyeket, akiket bírósági döntéssel vagy e nélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságától vagy más jogaitól 1941. április 6., a náci megszállás után. A jogszabály értelmében külön törvény rendezi majd az anyagi jóvátételt, és külön a nem anyagi jellegű kárpótlást, továbbá a vagyon- visszaszármaztatást. Ispánovics István, a G17 Plus nevű párt képviselője közölte, hogy javaslatára a parlament három módosítást hajtott végre a törvénytervezetben. A rehabilitálás iránti kérelmet magán- vagy jogi személy nyújthat be, de az eredeti törvénytervezettel ellentétben nem kizárólag a belgrádi kerületi bíróság, hanem az ország minden kerületi bírósága elbírálhatja a folyamodványt. Az is fontos módosítás, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nem kell birtokolnia azokat a dokumentumokat, amelyekkel bíróságon kétséget kizáróan bizonyítani lehet az üldöztetés tényét. A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontos jogszabályról van szó. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer polgári lakos – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó titói katonai közigazgatás idején következett a megtorlás, amelyben becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A Temerin melletti Csurog, Zsablya és Mozsor megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták, és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük többszáz gyermek. /A szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt. A magyarok mentesülnek a kollektív bűnösség vádjától. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2006. december 27.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozott hangú közleményben ítélte el a december 24-re virradóra Újvidéken elkövetett újabb temetőrongálást, követelve a tettesek felkutatását és megbüntetését. Ismeretlenek a város katolikus temetőjében több mint tíz síremléket döntöttek le. A közlemény emlékeztetett: a temetőrombolások a kilencvenes évek óta rendszeressé váltak. A legutóbbi sírgyalázás a Futaki úti temetőben 2004-ben történt, előző évben pedig majd száz síremléket döntöttek le ugyanott. Az ismétlődő temetőrombolások – a magyarul beszélők rendszeres szóbeli és fizikai bántalmazása mellett – a soviniszta indíttatású, állandó jellegű magyarellenes nyomás részét képezik. Ennek a magyarság megfélemlítése és elköltözködésre ösztökélése a célja, amit szerb nacionalista és soviniszta körök és pártok nyíltan is meghirdettek – áll a VMSZ közleményében. A legnagyobb délvidéki magyar párt hibáztatja Szerbia felelős szerveit, mert mindeddig egyetlen olyan esetről sem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a magyarellenes erőszakos cselekedetek elkövetői feleltek volna tetteikért. A szerbiai hatóságok elnéző magatartása, a magyarellenes cselekedetek lekicsinylése bátorítja a magyarok elleni gyulölettől fűtött erőszakos cselekedeteket. Követelik, hogy Szerbia kormánya vessen véget a magyarellenes támadásoknak. /Vessenek véget a magyarellenes támadásoknak! (Újvidéki temetőrombolás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2007. augusztus 17.

Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

2008. március 20.

Magyarország elismerte a független Koszovót, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről pedig egy-két napon belül dönthet az államfő – jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára március 19-én Budapesten. A szerb kormány abban érdekelt, hogy ne érje atrocitás a vajdasági magyarságot az elismerés miatt. Magyarországnak és Szerbiának is kiemelt figyelmet kell fordítani a területükön élő kisebbségekre – mondta az államtitkár. /Magyarország elismerte a független Koszovót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. május 29.

A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. július 29.

Szerbiában számba veszik az ötven évvel ezelőtti kommunista megtorlás áldozatait, s feltárják tömegsírjaikat – döntötte el a belgrádi kormány. Az ezzel megbízott állami bizottság szeptemberben kezdi a munkáját. Szakemberek 80 ezerre teszik azok számát, akiket 1944 és 1946 között bírósági döntés nélkül megöltek, mert a kommunista rendszer ellenségeinek tartották őket. Az áldozatokat gyaníthatóan több mint 50 tömegsír rejti országszerte. A téma egyik legismertebb kutatója, Srdjan Cvetkovics, a belgrádi Újkori Történeti Intézet munkatársa elmondta, a szerbiai megtorlás sokban hasonlított a sztálini terrorra. Irányítója az Ozna nevű állambiztonsági szervezet volt, de felhasználták hozzá a rendőrséget és a katonaságot is. /Szerbiában feltárják a kommunista megtorlás áldozatainak sírjait. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998