udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szerbia Parlamentje

2006. április 19.

A szerbiai parlament elfogadta április 17-én a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt, ennek révén megszabadulhatnak a háborús bűnösség bélyegétől a délvidéki Csurog, Zsablya és Mozsor magyar lakói, akiket 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból. A szerb kormány által előterjesztett jogszabályra csak az úgynevezett „demokrata tömb” kormánypárti és ellenzéki képviselői adták voksukat. A törvény rehabilitálja azokat a személyeket, akiket bírósági döntéssel vagy e nélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságától vagy más jogaitól 1941. április 6., a náci megszállás után. A jogszabály értelmében külön törvény rendezi majd az anyagi jóvátételt, és külön a nem anyagi jellegű kárpótlást, továbbá a vagyon- visszaszármaztatást. Ispánovics István, a G17 Plus nevű párt képviselője közölte, hogy javaslatára a parlament három módosítást hajtott végre a törvénytervezetben. A rehabilitálás iránti kérelmet magán- vagy jogi személy nyújthat be, de az eredeti törvénytervezettel ellentétben nem kizárólag a belgrádi kerületi bíróság, hanem az ország minden kerületi bírósága elbírálhatja a folyamodványt. Az is fontos módosítás, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nem kell birtokolnia azokat a dokumentumokat, amelyekkel bíróságon kétséget kizáróan bizonyítani lehet az üldöztetés tényét. A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontos jogszabályról van szó. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer polgári lakos – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó titói katonai közigazgatás idején következett a megtorlás, amelyben becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A Temerin melletti Csurog, Zsablya és Mozsor megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták, és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük többszáz gyermek. /A szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt. A magyarok mentesülnek a kollektív bűnösség vádjától. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2007. március 29.

Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2008. november 1.

Vajdaság szerepét felértékelő hármas parlamenti elnöki találkozó volt október 29-én Újvidéken Szili Katalin magyar házelnök, Slavica Djukics-Dejanovics szerb és Egeresi Sándor vajdasági törvényhozási elnök részvételével. A vajdasági parlament elnöke ezúttal nem pusztán szervezője, hanem egyenrangú résztvevője volt az eseménynek. Szili Katalin az utóbbi években gyakorlattá tette szerb partnereivel a legalább félévenkénti megbeszélést, most találkozott először Slavica Djukics-Dejanoviccsal, aki a májusi parlamenti választás nyomán nyerte el tisztségét. Szili Katalin arról beszélt, hogy a Vajdaságnak, mint összekötő kapocsnak kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy megvalósuljon a régiók közti együttműködésről alkotott európai uniós elképzelés. Ezzel kimondatlanul is támogatásáról biztosította a Vajdaság új, nagyobb autonómiát előirányzó alaptörvényét, amelyet az újvidéki parlament már elfogadott, de törvényerőre emeléséhez még a belgrádi törvényhozás egyetértésére van szükség. Nagyszerb körök részéről heves támadások érik a dokumentumot, amelyben sokan Szerbia további feldarabolásának, a Vajdaság elszakításának eszközét látják. /Felértékelődik a Vajdaság szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2008. november 13.

Nyílt levélben szólította fel az egyik délvidéki magyar párt vezetője Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét arra, hogy ne írjon alá Szerbiával semmilyen, egyelőre csak a tervezés fázisában lévő szerződést sem. Halassza el a Szerbiával kötendő együttműködési szerződés aláírását addig, amíg Szerbiában "a magyarverésekkel kapcsolatos megelőző intézkedések eredményt nem hoznak". A VMDP elnöke azt is kérte, hogy ne legyen előrelépés a magyar–szerb parlamenti kapcsolatokban, amíg "meg nem születik a megfelelő nemzeti tanácsokról szóló törvény, valamint (amíg) a szavatolt parlamenti helyek intézménye mind a vajdasági, mind a köztársasági parlament vonatkozásában nem kerül be a köztársasági választási törvénybe, a Vajdaság statútumába (amelyet a szerb parlamentnek kell véglegesíteni), de legalább a tartományi választási határozatba". /Feltételt szab a VMDP. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2009. október 13.

Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla, az RMDSZ és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Budapesten, október 12-én tartott műhelybeszélgetésén. A Kárpát-medencei magyar kisebbség: helyzetkép és kilátások címmel zajló műhelybeszélgetésen Glatz Ferenc akadémikus kijelentette: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), az RMDSZ és a VMSZ sikerét „Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartom a magam részéről, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a romakérdésre végre felfigyelt az Európai Unió, de elképzelhető, hogy a romaügy háttérbe szoríthatja a „klasszikus” kisebbségek problémáit. Pásztor István, pártja, a VMSZ utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, hogy a kisebbségi politikának „a kisebbségek közösségi ambícióit kell megfogalmaznia és sikerre vinnie, különben a közösségi támogatás elolvad”. Szerinte ebben jelentős eredményeket sikerült elérni, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról, a lényegében kulturális autonómiát biztosító nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, amelyet augusztus 31-én fogadott el a belgrádi parlament. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja a nemzeti tanácsok finanszírozását és az általuk működtetett intézményeknek fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára – mondta. Jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél nagyobb hatáskört biztosít majd. Pásztor István szerint az is nagyon fontos, hogy talán sikerül létre hozni a második világháborúban a két közösség által egymással szemben elkövetett atrocitásokat kivizsgáló bizottságot, ez végre foglalkozna az 1944–45-ös délvidéki magyarellenes tömegmészárlásokkal is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény komoly „áttörés”, és különösen most jelentős, amikor Szlovákia éppen „vissza akar lépni” a kisebbségeknek adott jogok területén. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében „belehajszolták magukat” ebbe. /Műhelybeszélgetés a Kárpát-medencei magyar kisebbségről. Markó szerint Szerbia előrelépett a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. december 2.

A szerb közéletet felkavaró heves viták után november 30-án elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új alaptörvényt a szerb parlament. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevicsi időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia – Koszovó elszakadását követő – további feldarabolásához. /Megerősítették Vajdaság autonómiáját Szerbiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998