udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szerbiai Reformatus Keresztyen Egyhaz

2007. április 28.

A Kárpát-medencei Református Generális Konvent elnöksége arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy a schengeni határok várható kiterjesztése előtt oldják meg az Európai Unió határain kívül rekedő magyar nemzetiségűek egyszerű és költségmentes vízumhoz jutását – olvasható az MTI-hez április 27-én eljuttatott közleményben. A konvent elnöksége kétnapos ülést tartott Budapesten, aggodalommal hallgatta meg a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és a Kárpátaljai Református Egyház elnökségeinek beszámolóját a vízumkényszer okozta nehézségekről. A közlemény szerint „a kettős állampolgárság kérdésének rendezése komoly lehetőséget jelent az ilyen helyzetek rendezésére is. ” Az Országgyűlés feladata, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok státuszának rendezésével. /Református konvent: oldják meg az uniós határon kívüli magyarok egyszerű vízumhoz jutását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2007. május 18.

A Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmánya elfogadásának támogatásáról döntött a héten megtartott tanácskozásán a Magyar Református Egyház zsinata. „A Kárpát-medencei református egyházak célja a közös alkotmány megalkotásával az egységes magyar református egyház létrehozása” – olvasható az alkotmány tervezetében. Az alkotmány szerint az egyházak együttműködnek egyebek mellett a jogalkotásban, az oktatásban, az ifjúsági munka területén, az alkotmányban nem szabályozott területeken azonban önállóak és függetlenek. A dokumentum hatálya kiterjed majd a négy magyarországi református egyházkerületre, az erdélyi, a királyhágómelléki egyházkerületre, a szlovákiai református keresztyén egyházra, a kárpátaljai református egyházra és a szerbiai református keresztyén egyházra. Az alkotmánytervezet továbbá kimondja, csatlakozhatnak hozzá a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak is. A zsinaton Bölcskei Gusztáv elnök bejelentette, hogy a közös alkotmányt várhatóan nyáron fogják elfogadni. A zsinat megalapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt. A szeretetszolgálat eddig mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött. /Bálint B. Eszter: Cél az egyházi egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2009. május 23.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998