udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szervezett Bûnozes- es Terrorista Bûncselekmenyeket Kivizsgalo Igazgatosag /DIICOT/

2006. szeptember 2.

A rendőrség keretében működő Szervezett Bűnözés Elhárításáért felelős főosztály tiszti állást hirdetett meg. Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, szeretnék, ha a magyar fiatalok minél nagyobb számban jelentkeznének a rendőri állásokra. A román rendőrség állományának mindössze a 0,69 százaléka magyar nemzetiségű. Nem kizárt, hogy a Rendőrakadémia a következő tanévben külön magyar osztályt nyit. Remélhetőleg a kolozsvári Septimiu Muresan Rendőriskola sem zárkózik majd el ez elől, összegzett Borbély László. /N.-H. D., Ö. I.-B.: Toborzó rendőriskolába: magyar osztály indulhat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. november 1.

Előzetes letartóztatásba helyeztek ötöt abból a hat kolozsvári újságíróból, akiket azzal vádolnak, hogy két éven át politikusokat, közintézmények vezetőit, üzletembereket zsaroltak, jogtalan haszonra téve szert ily módon. A többek között a Buna Ziua, Ardeal napilapot és a Gazeta de Cluj hetilapot megjelentető Gazeta tröszt alkalmazottaira a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Bűncselekményeket Kivizsgáló Igazgatóság álarcosai csaptak le október 31-én. /(balázs): Letartóztatták a zsarolással vádolt újságírókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 28.

Nagy Zsolt távközlési miniszternek is köze van az energiaiparban lebonyolított vitatott privatizációk miatt kémkedéssel gyanúsított bolgár Sztamen Sztancsevhez – állapította meg a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) jelentésében. Nagy Zsolt elmondta, hogy miniszterként sok személyt ismer, aki ehhez a területhez kötődik tevékenysége révén. Leszögezte, hogy nincs olyan viszonya senkivel, amely valamely privatizáció folyamatát károsította volna meg. Hangsúlyozta, hogy a kiírások nyilvánosak voltak. Elismerte, hogy találkozott Sztancsevvel, de már nem emlékszik, hogy miről tárgyaltak, hiszen miniszterként számos tanácsadóval folytat megbeszéléseket. A bolgár Sztamen Sztancsevről azt állítják, hogy egy nemzetközi bűnözőcsoport tagja. A nyomozók Sztancsev bukaresti lakásában házkutatást tartottak, stratégiai fontosságú létesítmények tervrajzaira bukkantak. A Legfelső Védelmi Tanács ülése után Traian Basescu államfő megerősítette, hogy a nyomozók vizsgálják Petrom magánosítására vonatkozó szerződést. A szervezett bűnözés- és terrorizmus-ellenes igazgatóság közleménye szerint nyolc személyt gyanúsítanak Románia nemzetbiztonságának veszélyeztetésével. A sajtó szerint az ügyben Nagy Zsolthoz hasonlóan közvetve Codrut Seres gazdasági miniszter is érintett. /B. T.: Petrom: politikusok is gyanússá váltak. Nagy Zsolt ellen egyelőre semmilyen bizonyítékot nem mutattak fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. január 15.

Kerekes Gábort, az RMDSZ ügyvezető alelnökét is behívatta a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (DIICOT) az úgynevezett kémbotrány ügyében. “Tanúként hallgattak ki” – erősítette meg az értesülést az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője. Kerekes nem kívánt részletekkel szolgálni az ügyészségen történtekről. /Cs. P. T. : Kerekes Gábort is behívatták az ügyészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2007. február 23.

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) Pászkány Árpád üzletemberre is kiterjesztette a bűnügyi vizsgálatot a Gazeta-botrányban. A a Gazeta médiatröszt több újságíróját, Liviu Mannal az élen, azzal vádolják, hogy zsaroltak több üzletembert és közéleti személyiséget. Az ügyészség közleménye szerint Pászkány Árpád egyike azoknak, akik a zsaroló csoporttal együtt törvényellenes tevékenységekben vett részt: egy lehallgatott telefonbeszélgetés arra utal, hogy Pászkány lefizette az újságírókat, hogy azok pozitív cikkeket írjanak róla, illetve befeketítsék üzleti ellenfeleit. Pászkány Árpád Zoltán, a Polus vállalat vezetője és a kolozsvári CFR labdarúgó-egyesület fő támogatója jelenleg külföldön tartózkodik. /Vizsgálat indul Pászkány Árpád ellen Gazeta ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Pászkány Árpád a leggazdagabb erdélyi magyarok egyike, vagyona 35-40 millió dollár. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./

2007. március 1.

Megfélemlítés a célja annak a bűnvádi eljárásnak, amelyet politikai és gazdasági érdekcsoportok lejáratásának vádjával indítottak ellenem – állította Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember, a CFR labdarúgóklub és az épülő Polus City Center tulajdonosa. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (DIICOT) korábbi közleménye homályosan utalt arra, hogy Pászkány Árpád fizetett volna a Gazeta lapoknak azért, hogy azok lejárató újságcikkeket közöljenek Iulian Dascalu iasi-i üzletemberről, Pászkány konkurenséről. /Kelemen Tamás: Pászkány visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 20.

Önként jelentkezik kihallgatásra, nyilatkozta kolozsvári sajtótájékoztatóján a zsarolással vádolt Pászkány Árpád Zoltán üzletember, előzőleg néhány hete a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság álarcosai a hivatalos bajnoki mérkőzésen keresték őt a kolozsvári stadionban. Pászkány ismételten hangsúlyozta, írásban előre értesítette az ügyészeket: idézése napján nem lesz az országban és halasztást kért. „1989-ben megváltozott egy rendszer, de az emberek csak annyiban változtak, hogy már nem elvtársaknak, hanem uraknak szólítják egymást” – jelentette ki Pászkány, hozzáfűzve, hogy „ebben az országban mindent lehet”. Pászkány beszámolt arról, hogy a cégcsoportja által nyélbe ütött bukaresti Esplanada projekt – Közép-Kelet Európa legnagyobb, félig állami ingatlanprojektje – „leállításával” is megfenyegették. Az ellene irányuló hadjárat maffia-jellegű akció, amelynek hátterében gazdasági érdekeltségű, de helyi politikai szálakkal rendelkező körök állnak. /Balázs Bence: Ma hallgatják ki Pászkányt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2007. március 21.

Hét órán át hallgatták ki a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság (DIICOT) ügyészei a Gazeta ügyben zsarolásra való felbujtással, és bűncsoport támogatásával vádolt kolozsvári üzletembert, Pászkány Árpádot. A kihallgatás után Pászkány nyilatkozott: továbbra is csak gyanúsított, nem pedig vádlott. Az üzletember elmondta, hogy az ügyészek bizonyítékai meglehetősen halványak, nem igazolják a vádakat. Pászkány nem hordhat fegyvert. /B. B. : Pászkányt lefegyverezték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2007. június 29.

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki vezetőinek, szervezetének számítógépeit. Az elmúlt napokban derült ki, olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. „Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Kifejtette, felháborítónak tartják az eljárást, és nem értik, miért váltak a hatalom számára oly fokozottan veszélyesekké, hogy lakásaikba, székházaikba is behatoljanak. Az MPSZ, illetve az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyítékul szolgált az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügy-miniszter, Monica Macovei, és amelyből kiderül, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. /Farkas Réka: Megfigyelik a számítógépeket (Dolgozik a titkosszolgálat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29/

2007. július 4.

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetői számítógépeit. Olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. ”Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Gazda Zoltán felháborítónak tartja a megfigyelést. Az MPSZ, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyíték az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügyi miniszter, Monica Macovei. Ebből kiderült, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. Neve elhallgatását kérő háromszéki informatikus elmondta: Gazda Zoltán háromszéki sajtótájékoztatója után a román titkosszolgálat hatalmas felderítő munkába kezdett Sepsiszentgyörgyön a chipeket feltáró informatikus azonosítására. Tucatnyi informatikust hívtak fel ismeretlen telefonról érdeklődők azzal a provokatív kérdéssel, hogy nem ismernek-e olyan szakembert a városban, aki azokat a bizonyos chipeket ki tudná mutatni. Gazda szerint a megfélemlítés miatt a szakember nem akar nyilvánosság elé lépni. /Tovább élnek a Ceaucescu-féle módszerek. Módszeresen lehallgatták az MPSZ vezetőit. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 4./

2007. július 31.

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2008. június 24.

Cristian Adomnitei tanügyminiszter a belügyminisztériumhoz és a Szervezett Bűnözésellenes Ügyosztályhoz (DIICOT) fordult, hogy vizsgálják ki vizsgakövetelmények kiszivárogtatását. /Kiszivárogtatott vizsgakövetelmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2008. szeptember 5.

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2008. szeptember 9.

A román szenátus jogi bizottsága salamoni döntést hozott, melynek értelmében az államfő helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezné ki a főügyészeket, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a legfőbb ügyészség vezetőit. Traian Basescu államfő így kommentálta a döntést: ,,Csak azt mondhatom, amit az alkotmány is mond. " Az alkotmány szerint az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogkörébe tartozik. Ahelyett, hogy függetlenedne az igazságszolgáltatás, amit az unió joggal vár el, az új törvénymódosítással még átláthatatlanabbakká válnak a viszonyok. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark Gray nehezményezte a döntést.,,Románia elkötelezte magát az EB együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében, hogy nem változtat a legfőbb ügyész, a DNA, illetve a DIICOT főügyészeinek kinevezési procedúráján, a román hatóságok teljesen tudatában voltak ennek a kérésnek. " A döntés könnyen védzáradék bevezetését is maga után vonhatja Romániával szemben. /Bogdán László: Harcban az Európai Bizottsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2008. szeptember 17.

A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. október 9.

Alkotmányellenes a főügyészek kinevezésére vonatkozó törvénymódosítás – döntött el az alkotmánybíróság. Előzőleg a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen, melynek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes (DNA) és szervezett bűnözési ügyészségek (DIICOT) vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak (CSM) kell kineveznie. /Főügyészek kinevezése: a PD-L-nek adtak igazat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2009. január 21.

Életbe lépett a sajtóban a Nagy Testvér törvénye néven emlegetett rendelkezés, amelynek értelmében a távközlési szolgáltatók kötelesek fél évig tárolni a hálózatukon át lebonyolított beszélgetések és üzenetváltások időpontját. Romániában a kommunizmus évei, de a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized történései is gyanakvóvá tették az állampolgárt mindenféle lehallgatás kapcsán, amire a mindenkori hatalom igyekezett a legkülönfélébb ürügyeket kitalálni. 2002-ben például a Belügyminisztérium mobiltelefonok lehallgatására alkalmas készülékeket vásárolt, állítólag a határellenőrzés megszigorítása, a szervezett bűnözés leküzdése, a NATO-integráció érdekében. Valójában függetleníteni akarta magát a lehallgatásokat végző Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). Egy 2005-ben nyilvánosságra került statisztika szerint az engedélyezett telefonlehallgatások számát illetően a belügyi titkosszolgálat megközelítette a SRI-t. A belügyi titkosszolgálatot vezető Virgil Ardelean 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. 2008 tavaszán, a bukaresti NATO-csúcs előkészületeit kihasználva, a Legfelsőbb Védelmi Tanács titokban arról határozott, hogy valamennyi telefon- és internet-hálózat üzemeltetőjének a SRI rendelkezésére kell bocsátania szervereit. Ebben mind az államfő, mind a miniszterelnök egyetértett. A telefonlehallgatások monopóliumával az SRI rendelkezik, a testület ellenőriz minden törvényesen engedélyezett telefonlehallgatást. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság, a Terrorizmust és Szervezett Bűnözést Vizsgáló Igazgatóság, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, a Belügyminisztérium, a hadsereg titkosszolgálata által végzett lehallgatások is szerverein keresztül történnek. Gyakorlatilag a SRI töltötte be a sokáig tervezgetett Országos Lehallgatási Központ hatáskörét is. Romániában minden telefontársaságnak, internet-szolgáltatónak biztosítania kell az összeköttetést a SRI szervereivel, lehetővé kell tennie a kért telefonvonalak lehallgatását. A távközlési cégeknél külön részlegek szavatolják ezt a „szolgáltatást” a hírszerzés számára. Nem egy esetben a SRI a cégvezetők tudta nélkül, álcázott ügynököket juttat be távközlési társaságokhoz. Lehallgatási utasításai szűkszavúak, a telefonszámot és a lehallgatás időtartamát közlik. Ráadásul a SRI lehallgatási engedélyt sem mutat be. Emiatt néhány nagyobb távközlési társaság alig titkolja elégedetlenségét. A romániai hírszerző szolgálatok is elégedetlenek a SRI monopóliuma miatt, ezért „GSM táskákat”, diplomatatáskának álcázott laptopokat szereznek be maguknak, amelyekkel a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket hallgathatják le. Ezt a titkosszolgálatok egyike sem ismeri be. A Külügyi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Catalin Harnagea (ma már) nem titkolja, hogy – 2006-os árfolyamon – egyetlen telefon egy órányi lehallgatása 6 millió régi lejbe került. Az APADOR-CH számításainak megfelelően 2005-ben átlagosan 222 napig helyeztek megfigyelés alá egy-egy telefont. Napi 30 perces lehallgatási idővel számolva ez telefononként 111 órát, vagyis 666 millió lejt jelent, 6370 telefonra számítva 8500 milliárd lejt tesz ki. Mit nyújtott cserében a SRI ezért? Lefülelt egy házi készítésű lehallgatókat forgalmazó bukaresti egyetemistát, egy telefontársasági alkalmazottat, aki személyenként 200 dollárért lehallgatta az előfizetőket, egy őrző-védő cég tulajdonosát, aki bankokban szerelt fel illegális lehallgató készülékeket, valamint egy munkanélküli mérnököt, aki volt munkaadója telefonbeszélgetéseit hallgatta le. /Bogdán Tibor: Fülelés és lefülelés Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. november 18.

Hatalmas botrány töltötte ki a hírtelevíziók műsorát. Ciprian Nastasiu, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) egykori főügyészhelyettese – ma már csak ügyvéd – és egy Amerikában élő író, Victor Gaetan piacra dobott Románia kirablása címmel egy könyvet, melyben Ciprian Nastasiu Hajszám-üggyel kapcsolatos ismereteit és más gazdasági bűncselekmények tisztázása érdekében végzett nyomozása néhány fontos eredményét írta le. A bagdadi emberrablással kapcsolatban feltételezi, hogy a váltságdíjra szánt 12–13 millió dollárból négymillió eltűnt, továbbá az emberrablással vádolt Hajszámot a titkosszolgálatok közreműködésével Traian Basescu megbízásából vitték ki az országból. Nastasiu elmondta, az ő idejében nyomon követési parancsot adtak ki Dan Voiculescu, Theodor Stolojan, Verestóy Attila, Elena Udrea és Dorin Cocos üzletember-politikusok ellen, gazdasági bűncselekmény gyanújával. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998