udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szilagy Megyei Onkormanyzat/Tanacs

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1999. augusztus 5.

A Szilágy Megyei Tanács július végén tartott ülésén, immár harmadízben került napirendre a szilágycsehi városi tanács, utcanév-változatás határozat-javaslata. A vitát a szavazás követte: 14 támogató szavazat (ebből 9 RMDSZ-szavazat), 13 elutasító szavazat és 3 tartózkodás. A demokrácia tehát megbukott Szilágy megyében. /Baksai Károly: Ismét megalázták az RMDSZ-t. Szilágycsehben nem lehetnek magyar utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2000. június 8.

A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2002. március 2.

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 4.

A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2002. április 5.

Egy hónappal a határidő után sincsenek Zilahon kétnyelvű helységnévtáblák Szilágy megye tanácsának utasítására minden, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményre kifüggesztették már a kétnyelvű táblákat. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Kétféle aritmetika a Szilágyságban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2004. február 23.

Szilágy megye tanácsa májusra megjelenteti a megye összes helységét térinformatikai alapú információ- és adatkezelési módszerrel bemutató atlaszát. Fekete Szabó András, a megyei tanács alelnöke számolt be erről. A kiadvány a megye 289 települését mutatja be térképeken és tevékenységi ágazatonként. A 15 ezer példányban tervezett atlasz a megyetérképen kívül a városok, községek, falvak térképeit is tartalmazza. A megye atlasza a gazdasági cégek hasznos kézikönyve lehet. Az elmúlt évben jelent meg a Kolozsvárt és a hozzá tartozó megye 430 települését, azok reprezentatív gazdasági egységeit bemutató atlasz, román, magyar, angol nyelven. 2003-ban látott napvilágot a Nagyszalontát szintén három nyelven ismertető kiadvány, valamint a Tordát, Aranyosgyérest és a Tordai hasadékot bemutató atlasz. /Fejér László: Szilágy megye atlasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2004. június 9.

Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. június 9.

Szilágy megye magyar lakosságának számaránya csökkent, ennek ellenére az önkormányzatokban való részvétele erősebbnek bizonyul. A 31 tagú Szilágy megyei tanácsban az RMDSZ 8 tanácsossal lesz jelen: Csóka Tibor és Deák László (Zilah), Lukács József (a szilágysomlyói református egyházmegye esperese), Papp Sándor (Kraszna), Dari Tamás (Sarmaság), Bálint Géza (Szilágycseh), Fodor István (Zilah), dr. Széman Péter (Szilágysomlyó). A megyében 10 RMDSZ-es polgármesteri tisztség biztos. A helyi önkormányzati képviselők száma összesen 670. Ebből 190 a kormánypárté, 145 az RMDSZ színeiben szerepel. Szilágysomlyón nagyjából 24%-nyi magyart számoltak össze, a helyi önkormányzatban a részvételi arányuk viszont megközelíti a 30%-ot. Szilágycsehben a 15 tagú helyi önkormányzatban nyolc tanácsossal az RMDSZ messze felülmúlta az 50% alá csökkent magyar lakossági arányt. A városban az RMDSZ a szavazatok újraszámlálását kérte, mert erős gyanú merült fel a számlálás helyességével szemben. Zilahon két szavazaton múlott, hogy nem négy RMDSZ-es tanácsos jutott be a várost vezető testületbe. /Józsa László: Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2006. január 25.

– Terveink nagy részét sikerült megvalósítani – mondta Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke összegezve az elmúlt év eredményeit. Az RMDSZ további tervei között szerepel a víz- és csatornahálózat kiépítése és a tönkrement falusi utak megjavítása is. Szilágy megyében a magyar lakosság számaránya 23%. Nyolc RMDSZ-es tanácsost választottak be a harmincegy tagú megyei tanácsba. A megyében az RMDSZ-nek öt vezérigazgatót, egy tucat aligazgatót sikerült tisztségbe helyezni olyan intézményekben, ahol addig soha nem volt magyar igazgató. Ugyanezt sikerült elérni a tanintézményekben is. Hét olyan esetben, ahol nem községközponti a magyar iskola, végül is sikerült elfogadtatniuk, hogy ezek jogi személyiségűek legyenek. E nélkül ezeket az iskolákat előbb-utóbb megszüntetik, holott mi az RMDSZ azért küzd, hogy a kis létszámmal működő falusi iskolákat ne zárják be. A kistérségi programok keretén belül Kémer és Kárásztelek összefogva Vályogkővel és más bihari településekkel, komoly utat épített, amely több mint 40 km-rel lerövidíti a Nagyvárad felé irányuló közlekedést. Ugyancsak a kistérségi programok keretén belül beindult a vízhálózat kiépítése Szilágynagyfaluban és környékén. Beindul a falusi bekötőutak programja. /Péntek László: Fontos a gazdaság fejlődése és az életkörülmények javítása. Interjú Seres Dénes parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2006. február 14.

Hiányosnak nyilvánította a Szilágy Megyei Tanács illetékes bizottsága azt az iratcsomót, amelyet Szilágycseh önkormányzata hét utca és egy tér nevének a megváltoztatása érdekében állított össze. A hét utcából négy magyar nevet kapna, a helyi RMDSZ kezdeményezésére a Gutinului utca Petőfi Sándor, az Avram Iancu utca Drágffy János, a Ciresilor utca Gyulaffy László, a Május 1 pedig Kossuth Lajos nevét viselné, míg a Gheorghe Pop de Basesti teret Neményi Ambrusra keresztelnék át. Az önkormányzat egy hetet kapott a hiányzó adatok pótlására. /Deák Zoltán: Egyelőre nem kapnak magyar neveket az utcák. Szilágycseh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2006. április 27.

Több megyei tanácselnök és alelnök ellátogatott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) bukaresti székházában. Az elöljárók azért jöttek, hogy beadják személyi irataikat, illetve megerősítsék nyilatkozatukat, miszerint nem működtek együtt a volt politikai rendőrséggel. „Köztisztviselőként kötelesek vagyunk nyilvánosságra hozni adatainkat” – nyilatkozta Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács elnöke. /G.G.: Nagyító alatt a megyei önkormányzatok vezetői. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2006. május 23.

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2007. március 16.

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2008. február 20.

Népi értékek felkutatására és népszerűsítésére utaltak ki egyenként 10 ezer lejt a Szilágy megyei községeknek. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: egy tavalyi kezdeményezést kívánnak tovább fejleszteni és kiterjeszteni. Tavaly ugyanis mintegy 16 községet hívtak meg a megyeszékhelyre, hogy bemutassák termékeiket a nagyközönségnek. A zilahi megyeháza előtti téren megrendezett kirakodóvásárszerű bemutató végül sikeresnek bizonyult, ekkor döntött úgy a testület, hogy szélesebb körben is lehetőséget biztosít a népi értékek, hagyományok megőrzésére. Összeállítottak egy programot, amely szerint a helyi önkormányzatok felkutatják a szokásokat, hagyományokat, a népi kultúra termékeit, népviseletet, irodalmat. A program csaknem egész éven át tart, végcélja pedig egy nagy rendezvény megszervezése. /S. B. Á. : Érték- és hagyománymentés megyeszerte. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. március 12.

Tizennyolc egyházközség kapott támogatást tavaly a Szilágy Megyei Tanácstól szociális programok megvalósítására és fenntartására, jelezte Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke. Ez a folyamat idén bővített formában folytatódik. A pályázat értelmében a nyertesek számára biztosítanak egy fizetést szociális munkás alkalmazására. Tavaly több mint 200 személyt tudtak így ellátni, idén pedig szeretnék növelni ezt a számot. Szilágyzoványban szociális konyhát működtet az egyházközség, ahol mintegy 20 idős személy számára főznek. Szilágynagyfaluban egy asszisztens, otthonában látogatja az idős személyeket. /S. B. Á. : Szilágy megye. Folytatódnak a szociális programok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

2008. március 27.

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2008. május 6.

Romlik a megyei közutak állaga az észak-erdélyi autópálya Szilágy megyén áthaladó szakaszának építése óta. Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke elmondta, 40–50 tonnás teherautók szállítják naponta a kavicsot a Szamosból, illetve a Kolozs megyei Bánffyhunyad melletti Kalotáról az autópályát építő Bechtel munkapontjaira olyan utakon, amelyek alapját nem ilyen fokú terhelésre tervezték. Az építőanyagok szállítása következtében a házak falai repedeznek. Csóka Tibor közölte, a közeljövőben tárgyalni kívánnak a Bechtel képviselőivel arról, hogy amennyiben továbbra is ezeket az utakat kívánják használni, hozzá kell járulniuk azok karbantartásához. Kolozs megyében is több útszakasz ment tönkre a sztrádaépítési munkálatok megkezdése óta. /Gyergyai Csaba: A Bechtelt hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2008. június 3.

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 3.

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 4.

Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2008. június 5.

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2008. június 5.

Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2008. június 28.

A helyhatósági választásokat követően a Szilágy megyei RMDSZ jobb helyzetben van, mint ezelőtt négy évvel – fejtette ki Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács régi-új alelnöke. Fontosnak tartja a helyi önkormányzatok működésének támogatását, mert a megyében sok az újonnan megválasztott polgármester és alpolgármester, ezért szükséges a koordinációs szerep. A 30 tagú megyei tanácson belül 20-an az erős koalíciót alkotó három pártot, a PSD-t, a PNL-t és az RMDSZ-t képviselik. A Szilágy megyei RMDSZ a választásokon összesen 14 polgármesteri, 20 alpolgármesteri, 9 megyei tanácsosi és 160 helyi tanácsosi tisztséget szerzett, mindenből többet, mint az előző időszakban. A mindössze 8 százalék magyarsággal rendelkező Zsibón is sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani Sárközi Pál személyében, holott a szilágysági városnak 50 éve nem volt magyar alpolgármestere. /S. B. Á. : Szilágy megye – Sikeres helyhatósági választásokat könyvelhet el az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998