udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szilagy Tarsasag

1994. január 21.

A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1997. március 8.

Arany Jánosnak márc. 2-án volt születésének 180. évfordulója, ebből az alkalomból Zilahon a Szilágy Társaság rendezésében emlékestet tartottak, nagyszámú közönség jelenlétében. A kolozsvári magyar nyelvű színművészeti tanszék végzős hallgatói, Bíró József osztályvezető tanár növendékei szavalták el verseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1997. november 16.

Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

1998. június 10.

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2000. szeptember 30.

Idén kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi Szilágy Társaság az egyházzeneszerzői versenyt, öt versenykategóriában, magyar nyelven megírt művekre: orgona- vagy zongorakíséretes dallal, gitárkíséretes dallal, gyermekkarokkal, egynemű karokkal és vegyes karokkal lehetett részt venni a versenyen. Idén hét mű érkezett a versenyre Erdélyből és Magyarországról. Idén - ellentétben eddigi versenyekkel - minden kategóriában születtek első díjak. Zongora-, illetve orgonakíséretes dalok kategóriában Gáspár Attila: Három zsoltár c. műve kapta az első díjat. A gitárkíséretes dalok csoportjában a budapesti Markovich Judit Új magyar Mária siralom c. Magyari Lajos versére született versenyműve lett az első. Horváth Barnabás Szegedről küldte a gyermekkarok kategóriájában első díjas művét A kis Jézus aranyalma címmel. Az egynemű karok csoportjában egy első díjas női kart küldött Csobán Gyula Endre Gyermekkori karácsonyunk címmel. A vegyes karok kategóriájában három díj született: Csobán Gyula Endre-Szabó Lőrinc Nyár című műve első díjas lett. Második díjat kapott a Pécselyi Király Imre éneke címmel Zilahról beküldött versenymű, melynek szerzője Gáspár Attila, és harmadik díjas lett a Bonyháról érkezett Én vagyok az Úr c. mű, amelynek szerzője Dénes Előd. A verseny díjait a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon osztják ki október 15-én, a római katolikus templomban. /Adorján Kálmán: Zeneszerzőverseny. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 5.

Negyedik alkalommal rendezték meg a Zilahi Napokat, a Pro Zilah Egyesület, a helyi RMDSZ és az EMKE, valamint a Szilágy Társaság szervezésében. Az október 8-ára tervezett szüreti felvonulással évtizedek óta kihalt hagyományt élesztenek fel. Ezer év címmel gyermekrajz-kiállítást nyitnak meg a Magyar Házban, fiatal tehetségek gálaestjét rendezik meg. Vállalkozók fórumára kerül sor, Nemzetiség, kisebbség, kereszténység címmel október 14-én tudományos ülésszakot terveznek, amelyen helyi román és magyar történészek tartanak előadásokat az erdélyi etnikai és felekezeti sokszínűségről, a partiumi svábok történetéről és az erdélyi magyar görög katolikusokról. A zárónapon, október 15-én a zilahi római katolikus templom előcsarnokában Szent István-emléktáblát avatnak, ugyanott rendezik meg a nemzetiségi kórustalálkozót. /Fejér László: A IV. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 6.

Idén okt. 8-15-e között tartják a Zilahi Napokat a zilahi RMDSZ, a Pro Zilah Egyesület, a Zilahi Vállalkozók Fóruma, a Szilágy Társaság, valamint a zilahi EMKE szervezésében. Az első napon népviseletbe öltözött táncosok vonulnak fel. Erre a Krasznai Napok részvevői is átjönnek. A táncosok között esz a zilahi Terbete néptánccsoport, valamint a felvidéki Fülek település tánccsoportja is. A rendezvény a millenniumi emléktábla-avatással zárul, utána fog kezdődni a Nemzetiségi Kórustalálkozó. /Rendezvény rendezvényt követ Szilágy megyében. Huszárfelvonulással kezdődnek a zilahi napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. október 20.

Sikeres volt a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál, ahol a Transylvania kolozsvári barokk hangszeregyüttes is fellépett. Ekkor tartották a Nemzeti és vallási kisebbségekről szóló tudományos ülésszakot is, melyen szó volt a magyar-román-német-zsidó-cigány kisebbségek közötti viszony alakulásáról és a történelmi egyházak szerepéről. A sárbogárdi Szabados Tamás magyar országgyűlési képviselő, történész előadása a dualizmuskori Magyarország nemzetiségi törvényéről (1868 élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások anyagát kötetben akarja kiadni a zilahi Szilágy Társaság. - A fesztiválon a Csalogányok Wesselényi-leánykórusa ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A délutáni kórustalálkozón nyolc énekkar énekelt a római katolikus templomban. /Gáspár Attila: XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2000. december 21.

Dec. 16-án Szilágysomlyón, a református gyülekezeti házban képzőművészeti kiállítást, író-olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helybeli Báthory István Alapítvány, társszervezői a Művelődés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. Dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke elmondta, hogy immár hatodik alkalommal karácsonyi, négy alkalommal húsvéti könyvvásárt is tartottak. Ezúttal a negyedik IppArt nyári tábor alkotásaiból nyílt meg a kiállítás. Fodor Sándor az életműsorozatban legutóbbi könyvét - a Tizenegyedik üveg - mutatta be és dedikálta. Népes gyermekcsoport az írót Csipike-műsorral köszöntötte. Több mint félszáz címmel volt jelen a Kriterion a könyvvásáron, a sorozatokat Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője ismertette. A Csipike-történetek egykori olvasói gyermekeikkel együtt találkoztak a szerzővel. /Szilágysomlyói hagyományőrzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2000. december 28.

Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, emléktáblát állítottak Zilahon, dec. 23-án. A Szilágy Társaság és a Pro Zilah egyesület emléktábláját ama ház utcára néző homlokzatán helyezték el, melyben a nótaszerző zilahi tartózkodása éveiben lakott. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző BALÁZS ÁRPÁD (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette. Pár száz dala jelent meg, az úgynevezett ″magyar nótákon″ kívül magyar költők verseit is megzenésítette. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. Mindmáig ismertek nótái közül a Rácsos kapu, rácsos ablak, Gyere velem akáclombos falumba, Nem tudok én neked csak virágot adni, Szeretnék május éjszakán címűek és még pár tucat dalát éneklik napjainkban mulatságok alkalmából. /(Fejér László): Az utolsó emléktábla nótaszerzőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2001. szeptember 18.

Szept. 16-án Sipos László emléktáblát helyezett el Bogdándon a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Társaság. A művészi dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát, Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. A gesztussal a múzeumalapító, tanár, néptáncmenedzser, iskolaigazgató, helytörténész Sipos László emlékének adóznak. Az eseményen jelen voltak a neves személyiségnek köszönhetően immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó együttesei is. Gáspár Attila, a Szilágy Társaság elnöke Sipos László munkásságát méltatta, aki cikkeket, tanulmányokat is írt rendszeresen több lapba (Művelődés, Szilágyság, Szatmári Friss Újság, Partium), kismonográfiákat a Szilágysági Magyarok c. tanulmánykötetbe. Ezentúl a nevét viseli immár a Bogdándi Sipos László Tájház. /Gáspár Attila: Sipos László Tájházat avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2001. szeptember 21.

Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./

2001. október 26.

Negyedik alkalommal vett részt a koltói Somfa Együttes a "Szilágysági gyerek vagyok" címmel okt. 20-án megrendezett népdalvetélkedőn. A "Somfa" az előző években három gyermekkel vett részt a zilahi megmérettetésen, ebben az évben tíz gyermek jelentkezett a Szilágy Társaság, a Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások Háza által szervezett vetélkedőre. A "Nénokut" néprajzi társaság felkészítőjén résztvevő gyermekek kimagasló sikert arattak. /Tamás Sajtos Erzsébet: Siker a népdalvetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2002. november 18.

A Szilágy Társaság, az EMKE helyi szervezete, valamint a magyar baptista közösség szervezésében tartották meg a XIII. Zilahi Nemzetiségi fesztivált nov. 16-17-én. A rendezvény keretében dr. Sütő Zoltán (Miskolc) Az erdélyi köznemesség szerveződése és transzilván öntudata a XIV. század végén címmel tartott előadást; az ugyancsak miskolci Simon Zoltán pedig Identitásvizsgálat a nyárádkarácsonyi görög katolikus közösségben címmel. /Nemzetiségi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2003. március 1.

Megjelent a Dalbimbó /Zilah/ keresztyén kulturális kárpát-medencei gyermeklap összevont száma bibliai alapigazságokkal, versekkel, kottás népdalokkal, élménybeszámolókkal, Benedek Elek-mesével jelentkezik. A lapszám kiadását a Communitas Alapítvány támogatta. Kiadja a Szilágy Társaság, a Dalbimbó Egyesület és a Zilahi CE-PARMENAS kft. /Megjelent a Dalbimbó! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. június 19.

A Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt tartották meg Zilahon a Szilágy Társaság és a polgármesteri hivatal szervezésében. A jún. 11-én lezajlott verseny sorrendben a 14. Ezúttal kevesebben neveztek be a vetélkedőre. A szép könyvekkel jutalmazott díjazottak és valamennyi versenyző népviseletben készített közös fényképet, s ráadásul mindenikük elénekelt még egy-egy dalt a közönség örömére. /Nótás Szilágy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. május 25.

Máj. 22-én Zilahon a Szilágy Társaság szervezésében jubileumi rendezvényként tartották meg a XV. Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű megyei magyar népdalvetélkedőt. A mintegy félszáz résztvevő főleg szilágysági népdalokkal jelentkezett, közkézen forogott a Gáspár Attila zenetanár összeállításában az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában jelent meg a 270 népdalt tartalmazó Mint rozmaring a jó földben címmel. Gáspár Attila /a másfél évtizede rendszeresen megtartott népdalvetélkedő kezdeményezője és egyik szervezője/ felhívta a figyelmet, hogy a zilahi tanítóképzőben végzett fiatal pedagógusok ott, ahol tanítanak, a zenei anyanyelv műveléséről sem feledkeznek meg. /(Fejér László): Színvonalas énekléssel a zenei anyanyelvért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2006. szeptember 5.

A múlt hét végén hatodik alkalommal rendezte meg a Szilágybagosi Bánffy Napokat a helyi Bánffy Kulturális Egyesület. Megemlékeztek a település világháborús áldozatairól, fogadták a magyarországi testvérfalu küldöttségét, volt néptánc-vetélkedő, ügyességi verseny stb. Szilágybagos valamikor a Bánffy család legkedveltebb birtoka volt. A művelődési otthonban a Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő zajlott, amelyet 1990 óta minden évben meghirdet a Szilágy Társaság, és minden alkalommal más faluban tartják a döntőt. Most Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató volt a zsűri elnöke. Az ünnepség fénypontja volt azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak megjutalmazása, akik 35–40 éve nem csak oktatták a bagosi gyerekeket, hanem egész életüket a községnek szentelték. A két világháborúban elhunyt bagosi áldozatok emlékoszlopánál elsőként Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul rótta le kegyeletét. /Józsa László: VI. Bánffy Napok Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998