udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szilagysag

1991. július 16.

Megszűnt a Szilágysági Szó hetilap, ezután Szilágyság néven jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy az 1877-ben indult Szilágy, 1910-től pedig a Szilágyság, ennek hagyományait akarják folytatni. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Megjegyzés: a Szilágysági Szó (Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének hetilapja) 1990. jan. 5-től 1991. jún. 28-ig jelent meg Zilahon. A Szilágyság első száma júl. 5-én látott napvilágot, ugyancsak Zilahon.

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1992. február 18.

Febr. 18-án elhunyt Domokos Pál Péter, a moldvai csángók népzenéjének, történelmének, művészetének feltárója. 1929-ben indult el, hogy összegyűjtse a moldvai magyarság ősi dallamait, népzenéjét, miután Bartók Béla könyvében olvasta, hogy a moldvai magyarság népdalkincsét még nem gyűjtötték össze. 1931-ben tette közzé A moldvai magyarság című munkáját. /Szilágyság (Zilah), márc. 13./ Domokos Pál Péter /Csíkvárdotfalva, 1901. jún. 28. - Budapest, 1992. febr. 18./ A moldvai magyarság című könyvét bővítetten újra kiadta 1941-ben és 1942-ben Kolozsváron, 1987-ben pedig Budapesten.

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. november 27.

Az 1992. jan. 7-i népszámlálás előzetes eredményeiről adott tájékoztatást a Szilágy megyei Statisztikai Igazgatóság. A végleges adatok csak 1993-ra várhatók. A megye lakossága mindössze 0,7 %-kal nőtt az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva. Zilah lakossága 68322 fő volt, 1977-hez képest 214 %-os a növekedés. A megye magyar lakosainak lélekszáma csökkent: 63.150 fő az 1977-es 64.017 lélekhez képest. A megyében 54.164 református és 7.790 római katolikus él. /Szilágyság (A megyei RMDSZ hetilapja, Zilah), 1992. nov. 27./

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1994. január 21.

A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./

1994. november 18.

Nov. 18-án ülésezett az RMDSZ Szilágy megyei választmánya, Kozma Sándor megyei elnök tartott beszámolót, majd a megyei szervezet új felépítését vázoló alapszabályzatot vitatták meg. /Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1994. november 18.

Ady születésnapja alkalmából immár ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben az Ifjú szívekben élek című irodalmi vetélkedőt, melyre 14 csapat nevezett be, köztük magyarországi középiskolások is. A Czine Mihály egyetemi tanár vezette zsüri a szatmárnémeti Tanítóképző csapatának ítélte az első díjat. Másnap Érdmindszenten, a költő szülőházánál folytatódott az ünnepség, beszédet mondott Muzsnay Árpád, Szatmár megye újraválasztott RMDSZ elnöke, Vasile Mitrasca, Érkávás község polgármestere, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Czine Mihály. Huszonnégy szervezet, intézmény koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1994. december 19.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási osztályának főelőadója bejelentette, hogy az RMDSZ segítséget nyújt a Magyarországon szerzett diplomák honosítása ügyében, ezért az érdekeltek forduljanak hozzájuk. /Új Magyarország, dec. 19., a felhívás szövege: Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1995. március 24.

Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./

1995. május 5.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága.

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. július 26.

A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1997. január 27.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./

1999. augusztus 24.

Megyénkben az elmúlt héten felerősödtek a szélsőséges nacionalista erők magyarellenes tevékenységei. A román politikai pártok, beleértve a kormánykoalíciós pártokat is, a jövő évi választások előjátékaként intoleráns, kisebbségellenes, RMDSZ-t támadó magatartást alakítottak ki - írta Vida Gyula parlamenti képviselő a Szilágyság /Zilah/ augusztus 20-án megjelent lapszámában. A képviselő konkrét példákkal támasztotta alá a magyarellenesség megnyilvánulásait: a megyei tanács által három ülésen elutasított szilágycsehi utcanevek módosításán kívül a szilágysomlyói Bem-emlékhely kialakítása elleni heves sajtótámadásokat is példaként említette. A városokban és a magyar többségű községben, Szilágynagyfaluban ismeretlen személyek a Nagy-Románia Pártnak az erdélyi magyarság ellen uszító röpcéduláit szórták az utcákon. Emellett az egységpártiak sajtóközleményekben rendszeresen magyarellenes kijelentésekkel állnak a román közvélemény elé. /Fejér László: Magyarellenességre figyelmeztet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1999. szeptember 23.

Tövishát legnagyobb református temploma Diósadon van. Megtörtént a templom külső-belső felújítása, az ünnepen Tőkés László püspök igehirdetésben a nemzedékről nemzedékre való emlékezés jelentőségéről beszélt, amikor a feledékenység veszélyezteti egyik-másik közösséget. A püspöki igehirdetés szerint a falak repedéseit sikerült eltüntetni, vajon sikerül-e helyreállítani a belső egységet az egyházközségben, mert repedések történtek azon is. Sokan elvándoroltak a faluból. - Újabbkori Ady-emlékekkel gyarapodott a Szilágyság az idén, az emlékezés a költő halálának 80. évfordulójával kezdődött még a tavasszal, hogy hulláma elérjen egyfelől a kalotaszegi Nyárszóig, másfelől Diósadig, ugyanis a két helységből származtak az Ady-ősök. Szalai István fafaragó munkája a templomkertben emelt kopjafa, melyről a költő arcmása néz le. Első alkalom, hogy Diósadon is emlékjelet állítottak a költőnek. /Fejér László: Kettős ünnep Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. október 4.

A II. Krasznai Napok rendezvénysorozat az elmúlt hónapok legszínvonalasabb erdélyi népünnepélyének minősíthető. A Szilágyság legnagyobb magyar községében okt. 1-jén kezdődött kétnapos ünnepség keretében felavatták a község új címeres zászlóját és az 1848-as emlékoszlopot. Bemutatták Mitruly Miklós helyi népmesegyűjtését, gobelin-, szőttes-, festmény- és szoborkiállítás nyílt. A 4200 magyar lakosú Kraszna kitett magáért. A Zilahról kirendelt teherautónyi rohamrendőrnek nem volt dolga. /Népünnepély a javából. II. Krasznai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2000. december 29.

Zilahon 21 középiskolai tanár által aláírt állásfoglalást juttattak el a Szilágyság c. hetilaphoz a Wesselényi Kollégium körül kialakult helyzettel kapcsolatban. A zilahi magyar tagozatos középiskolák tanárai állásfoglalásukban leszögezték: ″Működésének első 5 évében nagyon sok kifogásolni valót láttunk/tapasztaltunk az iskolában folyó oktatási tevékenységgel kapcsolatban. A hibákat mind az egyházi vezetőség, mind a tanfelügyelőség tudomására hoztuk. Akkori jelzésünket az Iskolaszék és az egyházi csúcsvezetőség ″a Kollégium belügyeibe való durva beavatkozásnak″ minősítette és tanári méltóságunkat nagyon sértő módon visszautasította.″ Az állásfoglalást fogalmazók szerint a pedagógusok megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy Seres Magda versenyvizsgán vett részt és törvényesen kapott igazgatói kinevezést. Jó irányú változásokra utaló tevékenység következett be a kollégiumba, és véglegessé vált a tanári kar összetétele. A Wesselényi Kollégium egyre népszerűbbé vált. Jóérzést és emberséget nélkülözőnek nyilvánítják a Seres Magda menesztésére tett kezdeményezést is. A tanárok szerint a tanszemélyzet az oktatási tárcával áll munkaviszonyban, a munkaügyi viszonyokat a törvények alapján lehet megoldani. Seres Magda leváltását indokolatlannak és jogtalannak tekintjük, olvasható az állásfoglalásban. - Seres igazgatónő továbbra is végzi munkáját, a tanfelügyelőség törvénytelennek tekintette az iskolaszéki felmondást és azt nem hajtotta végre. /(Fejér László): Pedagógus-állásfoglalás kollégium-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. január 26.

Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. február 9.

Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./

2001. február 9.

A 65.000-es lakosú megyeközpontban, Zilahon a diáklétszám drasztikusan csökken. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes arról tájékoztatott, hogy minden környezetben, különösen városon, csökkent a gyermeklétszám. Az általános iskolákban ez még alig érződik, de néhány év múlva komoly gondot fog okozni. A magyar nyelvű oktatás helyzete: Zilahon jelenleg 93 első osztályos gyermek van. Tavaly 97, tavalyelőtt 138, három évvel ezelőtt pedig 168 elsős kisdiák volt. Összesen 496 elemista tanul magyarul, az általános iskolákba (V.-VIII. oszt.) pedig 774 gyermek jár (jelenleg 196 nyolcadikos van). Közel 280 gyermekkel kevesebb fog négy- nyolc év múlva általános iskolába járni. Ez több, mint tíz osztálynyi magyar gyermek! Szilágysomlyón 223 gyermek jár a magyar tannyelvű V.-VIII. osztályokba, viszont csak 193 I.-IV. osztályos van. Szilágycseh: 219 általános iskolás mellett alig 165 elemista, Zsibón 63 általános iskolásra 45 elemista jut. Megyei szinten a magyar oktatásban 2.958 általános iskolás mellett 2.692 elemi iskolás van. Ezek szerint néhány év alatt több mint 13 osztálynyi gyerek tűnik el a megye magyar tannyelvű oktatásából! A csökkenésben nagy szerepe van az elvándorlásnak. /Józsa László: Mint oldott kéve... = Szilágyság (Zilah), febr. 9./

2001. április 6.

Szilágy megyében kevesen ismerik a moldvai csángók helyzetét, ezért volt hézagpótló a Szilágy megyei EMKE elnökének, Simonfy Irénnek szervezésében megtartott előadás. Zilahon László László történelemtanár ismertette a csángók történelmét. Elemezte a különböző népszámlálási adatokat, gazdasági körülményeiket. A másik előadó a pusztinai születésű Nyisztor Tinka volt, aki saját szűkebb környezetének néprajzára szakosodott. Meghívta a résztvevőket, hogy akár egy nyári tábor erejéig látogassanak el a Kárpátok keleti lejtőire. Az előadást a csángókról készített rövidfilm bemutatása illetve a helyzetükkel foglalkozó kiadványok árusítása tette maradandóbbá. /Történelmi lecke a csángómagyarokról. = Szilágyság (Zilah), ápr. 6./

2001. április 20.

Dalbimbó címmel gyermeklap indult Zilahon. A szerkesztők azt szeretnék, ha a lap eljutna a Kárpát-medence minden tájegységére, ezért minden régióból toboroznak munkatársakat, akik hírt adjanak a magyar "keresztyén kulturális közösségek gyermekeinek életéről, hétköznapjaikról, szokásaikról". Gyűjtésre, tanulásra, gyakorlásra, a keresztyén kulturális értékek felkutatására, népszerűsítésére serkentik társaikat. A lap egyelőre negyedévenként jelenik meg a zilahi Color Print nyomdában, de jövő évtől szeretnének havonta megjelenni. /Dalbimbó. = Szilágyság (Zilah), ápr. 20./

2001. április 25.

Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./

2001. augusztus 24.

Zilahon a városi EMKE-házban aug. 17-én tartották az ünnepi megemlékezést, amelyen Lakó Éva muzeológus ismertette László D. László történelemtanár Szent Istvánról szóló tanulmányát. Utána bemutatta az ópusztaszeri emlékparkot és az ott kiállított Feszty-körképet. Aug. 20-án a római katolikus templomban Schek László esperes szentbeszédében az emberek számára egyetlen járható útként jelölte meg Szent István király példáját. Minden tettével megszentelte a megmaradásunkat biztosító politikát, egységessé kovácsolta a magyarságot, megerősítette és megőrizte országa népét. A szentmise után Kerekes Edit városi RMDSZ-elnök méltatta István király életét és művét, majd a résztvevők a városi és megyei szervezet, a civil egyesületek nevében koszorúkat helyeztek el templom előterében felállított márványtábla előtt. /Józsa László: Augusztus 20. Ünnepeltünk. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./

2001. augusztus 24.

Aug. 19-én Tempfli József római katolikus megyéspüspök ünnepi szentmisét celebrált Szilágysomlyón. A szentmise után több mint 70 fiatal részesült a bérmálás szentségében. Az ünnepségre eljött Mike Zoltán, a város református lelkésze, az ortodox egyház lelkésze, valamint egy németországi vendéglelkész és több szilágysági római katolikus egyházközség lelkésze és képviselője. A püspököt Vida Gyula parlamenti képviselő köszöntötte. Üdvözlő szavaiban kitért az áldozatteljes kiállásra, amellyel az egyház az egész erdélyi magyarság érdekeit felvállalta, és folyamatosan harcol a megmaradásért. A püspök kemény szavakkal ítélte el a hatalom megkülönböztető egyházpolitikáját. Visszautasította azt a gyakorlatot, amely első osztályú vallásként kezeli az ortodox egyházat, a magyar történelmi egyházakat harmadosztályú szervezetként tartja számon. A szentmise után még egyszer szólt a részvevőkhöz. Felszólította őket, hogy mindenki maradjon a szülőföldjén és hitével együtt vállalja magyarságát. /Nem vagyunk harmadrangúak. Isten előtt mindenki egyenlő. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998