udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szlovak Demokratikus es Kereszteny Unio – Demokrata Part /SDKU/

2005. április 23.

Felháborító provokációnak találják egyes szlovák parlamenti képviselők, hogy a Duna Televízió Autonómia elnevezéssel csatornát készül indítani a határon túli magyarságot érintő kérdések bemutatására. Tomás Galbavy, a Mikulás Dzurinda vezette kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselője igen szerencsétlennek találja az ötletet. /Szlovák vélemény a Duna Televízió tervezett Autonómia csatornájáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2006. május 10.

Mikulás Dzurinda miniszterelnök, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nyolc éve kormányzati partnere szerint az MKP-nak Szlovákiában nincs jövője, mert nemzetiségi elvek alapján működik. Szerinte az MKP-nak akkor van jövője, ha a nemzetiségi érdekvédelem szempontjai mellőzve „szabványos konzervatív vagy szocialista pártként” kívánja folytatni munkáját. Politikai elemzők szerint ez azt jelenti, hogy az MKP majdani partnerségét (egyéb választás híján) Dzurinda a jövőben is felvállalja, de titkon arra számít, hogy a magyar párt időközben jellegét és kisebbségvédelmi programját feladva hasonul majd a száznál több szlovák politikai párt vagy mozgalom valamelyikéhez. /Dzurinda szerint az MKP-nak nincs jövője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2006. június 19.

Szlovákiában a június 17-én tartott parlamenti választásokon hat párt került be a törvényhozásba. A szavazatok 29,34 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány – Szociáldemokrácia 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével fémjelzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar-féle ellenzéki Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott. 14 mandátumot szerzett a választáson a 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom, amely az év elején kikényszerítette az előre hozott választásokat. A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának köszönhetően az MKP eddigi legjobb választási eredményét érte el. A 11,68 százalékos eredményt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke „történelmi eredményként” értékelte. /Isán István Csongor: Történelmi siker és nehéz tárgyalások. Kiváló eredményt ért el az MKP a szlovák parlamenti választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. július 5.

A 150 képviselő eskütételével július 4-én Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje. A június 17-i előre hozott választás alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésű, eddig ellenzéki párt 29,1 százalékos eredményt ért el, 50 mandátumhoz jutott. A leköszönő kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az előző ciklusban parlamenten kívüli nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az előző két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda-kormányból való kilépésével az előre hozott választást előidézte. Az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez. A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban. /Megalakult Szlovákia új parlamentje. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2008. november 25.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja felszólította a pozsonyi kormányt, hogy „átgondolatlan lépéseivel” ne növelje a feszültséget a szlovák–magyar kapcsolatokban. Az MKP szerint a szlovákiai államnyelvről szóló törvény új változata, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van, elfogadhatatlan. Az MKP ugyancsak követeli, hogy a parlamentben vonják vissza a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek azon javaslatát, miszerint a jövőben nem lesz szükség a helyi önkormányzatok beleegyezésére a területükön felállítandó emlékművek esetében. A szlovák–magyar kapcsolatoknak árt, hogy a Duna mindkét oldalán gyűlölködő politikusok ülnek a kormányokban – vélte Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke. /MKP: elfogadhatatlan az államnyelvről szóló törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2009. június 8.

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az európai parlamenti (EP) választást Szlovákiában. A nem hivatalos végeredmény szerint a Smer megszerezte a szavazatok 32,1 százalékát, míg az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 16,98 százalékot kapott. A harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) végzett 11,33 százalékkal, a negyediken pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,55 százalékkal. Az EP-be való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97 százalékkal, illetve 5,39 százalékkal. A szavazatok alapján a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a Smeré, kettőt-kettőt az SDKU, az MKP és a KDH szerzett meg, míg a HZDS és az SNS egy-egy mandátumot mondhat magáénak. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogja képviselni. A magyar pártra összesen 93 750-en szavaztak. A választási részvétel 19,83 százalékos volt, nagyjából három százalékkal magasabb az öt évvel ezelőttinél. /Felvidék két magyart küld az EP-be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

2009. november 12.

A „magyar kártya” is előkerült a szlovákiai megyei választási kampány hajrájában. Szlovákiában november 14-én választják meg a megyei képviselőket, illetve a megyei elöljárókat. Kassa megyében Martin Pado volt belügyminiszter, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elöljárójelöltje azzal támadta meg Zdenko Trebula jelenlegi megyei elnököt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselőjét, hogy a régió magyarok lakta településeinek aránytalanul nagy támogatásával megvásárolja a magyarok szavazatait. /Magyarokkal riogatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998