udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szlovakiai Reformatus Keresztyen Egyhaz

2000. július 10.

A Református Világtalálkozó erdélyi rendezvényei júl. 7-én kezdődtek Marosvásárhelyen. a Vártemplomban, ahol magyarországi egyetemi tanárok, egyházi méltóságok tartottak előadást. A központi ünnepség júl. 8-án volt Marosvásárhelyen, melyre sok országból jöttek a magyar reformátusok. Felavatták a marosvásárhelyi tizedik, új templomot, a kövesdombit. A 250 férőhelyes templom mellett az épületegyüttes gyülekezeti és ifjúsági teremből, irodákból, vendégszobákból, lelkészlakásból áll. Dr. Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke beszédében a magyar nemzet sorozatos megpróbáltatásairól volt szó, és azokról, akik a nehéz időkben is felvállalták a nép bátorítását. Az ünnepség a városi stadionban folytatódott 15 ezer ember részvételével. Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Elítélte azokat, akik - magyarként - megosztották a marosvásárhelyi magyarságot, s így néhány száz elhalászott szavazat miatt elveszítették a város vezetését. A püspök felemelte szavát a művi vetélés ellen, és kifejtette: a testi és lelki gyógyulás útja a hitnek az útja. A szétszabdalt nemzet gyógyulásának első lépése a hitben való együttlét. Tőkés László kifejtette: "aggódva figyeljük nemzetünk sorsát, a globalizáció, a szekularizáció, a balkanizáció idején nagyon is fenyeget az elfajulás, az elkorcsosulás, az asszimiláció.", majd tisztánlátásra, a hamis és igaz próféták és politikusok megkülönböztetésére intett. A román egyházügyi államtitkár levélben üdvözölte az ünneplő gyülekezetet. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere világi házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Az istentiszteletet dr. Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke végezte, Csiha Kálmán erdélyi püspök hirdetett igét, azt hangsúlyozta, hogy a templomépítők hite és reménye mekkora szerepet játszott az erdélyi magyarok megmaradásában és jövőjük megteremtésében. Júl. 9-én Kolozsváron folytatódott a Református Világtalálkozó. A templomépítő gyülekezetek és lelkipásztorok ünnepe volt a kolozsvári kerekdombi református istentisztelet. A rendszerváltás után 34 templom épült és 44 új református gyülekezet jött létre az Erdélyi Református Egyházkerületben. "A Kárpát medencei magyarság nem robbantott, hanem templomokat épített, s a hitben erősödve néz a jövő felé" - mondta Sógor Csaba, a Királyhágómelléki Református Püspökség üdvözletének tolmácsolója. Csiha Kálmán püspök a Református Világtalálkozó jelentőségét abban látja, hogy a történelem által szétszabdalt magyarság újra és újra megtapasztalhatja az együvétartozás erőt adó élményét. "A történelem széttépett bennünket, de a lelkünket nem tudta széttépni. De ez a világtalálkozó egyben azt is üzeni és bizonyítja, hogy az egyben maradó lélek csak Isten mellett lehetséges. Ha meg akarunk maradni, akkor Isten mellett kell maradnunk. És ha Isten mellett maradunk, akkor bizonyosan megmaradunk." /Kolozsvárra érkezett a Református Világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., (Máthé Éva): IV. Magyar Református Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2000. november 20.

A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2004. április 2.

A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. május 7.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi kapcsolatba lépett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal. Ápr. 27-28-án Hanván rendeztek találkozót, ahol a 9 partiumi egyházmegye képviselőit a 7 felvidéki egyházmegye esperesei fogadták. /Varga Károly: Határtalan kapcsolatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./

2006. április 28.

Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének Erőt kaptok, és tanúim lesztek című kötetét mutatták be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ külügyi tanácsosa szólt a két egyházkerület kapcsolatáról. Elmondta: a KREK a magyar millennium évében lépett testvéregyházi kapcsolatba a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal, s együttműködésük példaértékű és követendő lehet a Kárpát-medencében lévő református egyháztestek számára. Tőkés László püspök kiemelte, az egyetemes zsinat a Magyar Reformátusok Világszövetségével együtt harcol a határok feletti nemzetegyesítésért. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy Szlovákiában állami magyar nyelvű egyetem alakult, illetve törvénybe foglalták, hogy az ügynökmúlttal rendelkező egyházi személyek tíz évig nem vállalhatnak vezetői tisztséget. A felvidékiek tehát e két területen megelőzték Romániát, mondta Tőkés László, aki miután ismertette Erdélyi Géza életútjának fontosabb állomásait, rátért a könyv bemutatására. /Gálovits Zoltán: Megtalálja az ige az embert. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 28./

2007. május 18.

A Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmánya elfogadásának támogatásáról döntött a héten megtartott tanácskozásán a Magyar Református Egyház zsinata. „A Kárpát-medencei református egyházak célja a közös alkotmány megalkotásával az egységes magyar református egyház létrehozása” – olvasható az alkotmány tervezetében. Az alkotmány szerint az egyházak együttműködnek egyebek mellett a jogalkotásban, az oktatásban, az ifjúsági munka területén, az alkotmányban nem szabályozott területeken azonban önállóak és függetlenek. A dokumentum hatálya kiterjed majd a négy magyarországi református egyházkerületre, az erdélyi, a királyhágómelléki egyházkerületre, a szlovákiai református keresztyén egyházra, a kárpátaljai református egyházra és a szerbiai református keresztyén egyházra. Az alkotmánytervezet továbbá kimondja, csatlakozhatnak hozzá a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak is. A zsinaton Bölcskei Gusztáv elnök bejelentette, hogy a közös alkotmányt várhatóan nyáron fogják elfogadni. A zsinat megalapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt. A szeretetszolgálat eddig mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött. /Bálint B. Eszter: Cél az egyházi egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2008. március 8.

Irodát nyitott március 7-én Budapesten Tőkés László, független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő. A sajtótájékoztatón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke és Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke is. Tőkés László elmondta: a magyarság ügyét immár három helyen, a budapesti mellett a már korábban megnyitott brüsszeli és sepsiszentgyörgyi irodában is képviseli. Hozzátette: a brüsszeli iroda az erdélyi magyarság nemzetközi képviseletet, a budapesti a nemzeti képviseletet hivatott szolgálni. Március 15-én Nagyváradon is irodát nyit Tőkés László. A budapesti iroda a határok feletti nemzetegyesítés szellemében jött létre, amelynek fontos állomása volt a státustörvény és a kettős állampolgárság ügye, amelyek a nemzetpolgárságot jelenítik meg. Ugyanebbe a körbe tartozik a korábban létezett Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és az utóbbi időben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – fogalmazott Tőkés László. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ ,,A magyar nemzetpolitika kapcsán a történelmi mélypont közelében vagyunk” ― fogalmazott Németh Zsolt. Szerinte a magyarságpolitika elmúlt húsz évében a ,,háttéralkukra épülő nemzetstratégia” volt az általános, és ez ,,szemmel láthatóan nem hozott eredményt”.,,Paradigmaváltásra van szükség a magyar nemzetpolitikában és ennek nagyon fontos összetevője, hogy nemzetköziesíteni kell a határon túli, a külhoni magyarok problémáit” ― mondta Németh Zsolt, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a világban magyarázni kelljen, van magyar ügy. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2008. szeptember 26.

Fazekas László révkomáromi református lelkipásztort választotta új püspökévé szeptember 25-én a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Fazekas a tisztségét 1996. óta betöltő Erdélyi Géza utódja. Az egyháznak Szlovákiában mintegy 110–115 ezer híve van. Kilencven százalékuk magyar, a többi szlovák nemzetiségű. A 47 éves Fazekas László megbízatása hat évre szól. Az új püspöknek két helyettese lesz: a magyar hívekről Géresi Róbert abaújszinnai, a szlovákokról Marian Hamari gondoskodik. A főgondnok személye nem változott, a tisztséget továbbra is Fekete Vince látja el. /Új püspök a Felvidéken. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2008. október 3.

Az egyházi kapcsolatok erősítéséről, közös célokról esett szó a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dunaszerdahelyi találkozóján. 2000-ben létesítettek egymással testvéregyházi kapcsolatot. Ennek keretében az utóbbi években hagyománnyá vált a felvidéki–partiumi, illetve partiumi–felvidéki találkozók megszervezése. A III. Felvidéki–Partiumi Találkozót az elmúlt hét végén tartották Dunaszerdahelyen. Erdélyi Géza és Tőkés László püspök számolt be az általuk vezetett egyházkerület életéről, jelenlegi helyzetéről. Mindkét egyházban fontos változások zajlottak az utóbbi időben: a királyhágómelléki egyházkerületben az EP-képviselőjévé választott Tőkés László munkakörét Csűry István püspök-helyettes vette át, míg a felvidéki egyházban Erdélyi Géza leköszönő püspök helyére Fazekas László főjegyzőt választották. Az együttműködés érdekében kapcsolati felelősöket neveznek ki. A találkozó alkalmával a felvidéki egyház küldöttsége megismételte zsinatának azon felkérését, hogy Tőkés László vállalja el képviseletét az Európai Parlamentben. A küldöttek emellett azzal a felhívással fordultak valamennyi anyaországi és határon túli EP-képviselőhöz, hogy a magyarság és a magyar egyházak érdekeit egységes módon képviseljék az Európai Unióban. A találkozó résztvevői ugyanakkor egyházaik egyöntetű támogatásáról biztosították Tőkés László EP-képviselő Keresztény Európát! elnevezésű programját. /Erősödő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2008. október 17.

Kereszténység és Európa címmel nemzetközi ökumenikus konferenciát tartanak október 17-én és 18-án a Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának szervezésében. Tőkés László püspök, EP-képviselő bemutatja a Keresztény Európát! című programot, előadást tart többek között Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. /Konferencia a kereszténységről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2009. május 23.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998