udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szocialdemokrata Unio /Uniunea Social-democrata – USD/(Romania)

1995. október 11.

Petre Roman Demokrata Pártja szövetséget kötött Sergiu Cunescu Szociáldemokrata Pártjával Szociáldemokrata Unió néven, együtt készülnek a választásra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

1996. január 18.

A Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt és a Sergiu Cunescu elnökletével működő Román Szociáldemokrata Párt által létrehozott Szociáldemokrata Unió jan. 18-án Kolozsváron a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A felhívás az új koncepciót, a "történelmi partnerséget" fejtette ki. A 12 pontos felhívás kitér a kisebbségekre is kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. A távlati elgondolásban a román-magyar vámunió, illetve fizetési unió megteremtése is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./

1996. február 5.

Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét jelölte az államelnöki választásra a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió. Ezzel a Demokratikus Konvenció államfőjelöltjének, Emil Constantinescunak ellenzéki vetélytársa is lesz. /Magyar Hírlap, febr. 5./

1996. június 7.

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. június 10.

Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. június 10.

Amennyiben most lennének a parlamenti választások, a Demokratikus Konvenció egyedül - vagy a Szociáldemokrata Unióval együtt - képes lenne a kormányalakításra, jelentette ki Emil Constantinescu, a DK elnöke, a választás első fordulója után. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1996. június 22.

A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1996. július 3.

A frakció nagy vonalakban teljesítette az elvárásokat, állapította meg Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, visszatekintve az elmúlt négy évre. A törvények nagy része, ha beszűkült formában is, demokratizálódási folyamatot tükröz, bizonyos előrelépést jelent a jogállam intézményrendszerének kiépítéséhez. A parlamenti kisebbség erkölcsi kiállással, szakmai hozzáállással csiszolni tudja a többség akaratát, de lényegbevágó kérdésekben a többség határoz. - Körvonalazódik a politikai partneri kapcsolat a DK és a Szociáldemokrata Unió között. Az RMDSZ negyedik helye a választáson sokatmondó. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. október 15.

A választások tisztaságát felügyelő együttműködésről írt alá egyezményt a három ellenzéki szövetség Iasi városában: a Demokratikus Konvenció (DK), a Szociáldemokrata Unió (SZDU) és a Nemzeti Liberális Szövetség. Valószínűleg ez a három pártszövetség képes lesz annyi szavazatot összegyűjteni, hogy többséget alkosson a parlamentben. Az ellenzéken belül azonban vannak nézeteltérések. Emil Constantinescu, a DK államfőjelöltje például bocsánatkérést vár Petre Romantól, az SZDU vezetőjétől az 1990 és 1992 közötti kormány tevékenységével kapcsolatban. Ebben az időszakban volt ugyanis miniszterelnök a most ellenzéki Petre Roman. /Új Magyarország, okt. 15./

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. november 7.

Nov. 7-én Emil Constantinescu és Petre Roman aláírta a Demokrata Konvenció és a Szociáldemokrata Unió közötti együttműködési egyezményt. A közös kormányzati program szerint az a cél, hogy véglegesen eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből "az Iliescu-rezsimet és következményeit", hiteles, demokratikus állami struktúrát hozzanak létre. Az elkövetkező hat hónapra a közös célok: a helyi közigazgatás decentralizálása, a pénzügyi reform megkezdése, a juttatások növelése a gyermekeknek, a nyugdíjak növelése, új munkahelyek teremtése, az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a privatizálás fellendítése és a szociális támogatási rendszer létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./

1996. november 8.

A parlamenti választáson győztes Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió tárgyalásokat kezdett közös kormány alakításáról. Az RMDSZ belépése a következő kormányba attól függ, hogy sikerül-e kialakítani kölcsönös érdekeket. Részvételük nem lehet öncél, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Konkrét javaslatot nem kaptak a győztes pártoktól. /Népszava, nov. 8./

1996. november 12.

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

1996. december 3.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./

1996. december 6.

Ünnepélyesen aláírták a kormányzati többséget alkotó Román Demokratikus Konvenció /RDK/, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ és az RMDSZ koalíciós megállapodását. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy "mind az új kormányzat politikai támogatása, mind az etnikumok közötti együttélés új modelljének kifejlesztése végett szívesen látott az RMDSZ részvétele a kormányzatban és képviselőinek bekapcsolódása a Románia előtt álló általános kérdések megoldásában." A kormánypolitika céljai: decentralizálás, a bürokrácia csökkentése, privatizálás, az állam szerepének csökkentése, a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az aláírás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fontos döntés az RMDSZ részvétele a koalícióban. "Ez a részvétel egyfelől precedens nélküli, másfelől természetes, és ugyanakkor történelmi is véleményünk szerint szerint." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Gyarmath János: Szolidaritási megállapodás. = Magyar Nemzet, dec. 6./

1996. december 9.

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

1996. december 17.

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1997. január 9.

Arad megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ képviselőiből Politikai Egyeztető Tanács alakult a kormánykoalícióban részt vevő politikai alakulatok tevékenységének összehangolására, s e célból 3-3 tagot és 3-3 póttagot jelöltek ki. Az RMDSZ részéről Cziszter Kálmán mérnök, az RMDSZ megyei elnöke, Nagy Sándor jogász és Bölöni György, a képviselői iroda titkára, továbbá Toóth László mérnök, Király András tanár és Murvai László tanár (mint póttagok) kaptak megbízatást a testület munkájában való részvételre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./

1997. január 14.

Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./

1997. január 25.

A kormánykoalícióhoz tartozó Kovászna megyei pártok között kedden, január 28-án véget értek a decentralizált központi intézmények helyi vezető funkcióiról folytatott tárgyalások. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Unió és a Román Demokrata Konvenció helyi szervezetei által aláírt közlemény szerint 30 hivatal vezetéséről döntöttek, ezek közül 20 illeti meg az RMDSZ-t, 6 az RDK-t és 4 az SZDU-t. A kinevezésekre a három koalíciós partner megegyezése értelmében akkor kerül sor, amikor időszerűvé válik a posztokat eddig betöltő személyek felváltása. Valamennyi változtatás a teljesítmény javítását célozza, tehát csak szakmailag felkészült személyek kerülhetnek vezetői tisztségekbe./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./

1997. július 16.

A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./

1997. július 19.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei Román Demokrata Konvenció és a Maros megyei Szociáldemokrata Unió július 19-i keltezéssel a következő közleményt hozták nyilvánosságra: "Felháborodással vettük tudomásul, hogy sötét erők, amelyeket a román közvélemény a választások során háttérbe szorított, ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés együttélését, így akarván olcsó és kétes politikai tőkéjüket visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy a magyar helységnevek elcsúfítása olyanoknak a műve, akik meg akarják akadályozni Románia európai és euroatlanti integrációját. Mivel a reform és az európai értékek gyakorlatba ültetése mindnyájunk érdeke, mindazokat elítéljük, akik a nemzeti szimbólumot megcsúfolták, mázolmánynak használván fel. A hazánk által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia parlamentje ratifikált (Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött Szerződés) elismerik azt, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, és védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, ezért fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában. Ebben az összefüggésben erőteljesen követeljük azt, hogy valamennyi kompetens szerv, amelynek feladata a törvényesség biztosítása, tartsa ellenőrzése alatt a huligán megmozdulásokat, törvényes kötelezettségének eleget téve." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./

1997. november 14.

Az RMDSZ kiválása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit - jelentette ki nov. 14-én Nagyszebenben Victor Ciorbea román kormányfő. - Újságírókkal találkozva Victor Ciorbea válaszolt az RMDSZ és a parasztpárt között az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktusra vonatkozó kérdésekre is. A román miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ végül megérti: a jelenlegi politikai helyzetben a parasztpárt által javasolt változat - a román történelem és földrajz román nyelvű tanítása a kisebbségi iskolákban - józan megoldásnak tekinthető. Ugyanakkor a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt - amely az RMDSZ és a parasztpárt közötti nézeteltérések megjelenésekor a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unióval együtt a magyar szövetség álláspontját támogatta - egyik vezetője révén kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a szenátusi szavazáskor a liberális honatyák jó része a parasztpártra szavaz. Másrészt Alexandru Sasu demokrata párti politikus azt mondta, hogy a koalíciónak az RMDSZ nélkül is meglenne a többsége a parlamentben. De úgy vélte, hogy a koalíció veszítene hiteléből, ha a magyar párt kiválna a kormányzati szövetségből. Ezzel egyidejűleg a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke nov. 14-i sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy pártja kész támogatni egy parasztpárti-liberális kisebbségi kormányt, csak az RMDSZ távozzék a koalícióból. /MTI/

1997. december 9.

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

1998. március 30.

Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 30-án bejelentette lemondását, ugyanakkor lemondott bukaresti főpolgármesteri tisztségéről is. Tizenöt hónapot töltött kormányfői tisztségben. Emil Constantinescu államfő bejelentette, hogy átmenetileg Gavril Dejeu belügyminiszterre bízza a kormányfői tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Victor Ciorbeát, az 1996 júniusában megválasztott bukaresti főpolgármestert 1996 november 29-én bízta meg Emil Constantinescu államfő a kormány megalakításával. A Demokratikus Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ koalíciójára támaszkodó kormány 60 százalékos többséggel rendelkezett a parlamentben. A Ciorbea-kabinet 1996. december 12-én tette le az esküt.

1998. szeptember 19.

Constantinescu elnök lemondott arról, hogy a Cotroceni-palotába hívja az ellenzéki pártokat megbeszélés végett - jelentette ki Zoe Petre elnöki tanácsos. Az ellenzék ugyanis félreérthetetlenül kifejezte ellenérzését az elnökkel való találkozás puszta gondolata iránt. Emil Constantinescu konzultáció-sorozatot tervezett mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékben levő politikai formációkkal. Múlt héten a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Ökologista Mozgalom, a Románia Alternatívája Párt vezetőivel, kormány-tisztségviselőivel találkozott, szept. 16-án pedig a Nemzeti Liberális Párt képviselői voltak hivatalosak az elnöki palotába. Az államfő jövő hétre várja az RMDSZ-t, és a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió képviselőit. A megbeszélés során az államfő élesen bírálta a KDNPP politikáját, a kormánypártok közti ármánykodást. A Román Társadalmi Demokrácia Pártja tiltakozott az elnök efféle "buzdítása" ellen, és kijelentette: megszakít minden kapcsolatot az elnöki hivatallal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1999. március 15.

A Román Szociáldemokrata Párt vezetőtanácsa úgy határozott, hogy egyesül a Szövetség Romániáért Párttal. A kormányzó RSZD a Demokrata Párttal is szövetséget alkot Szociáldemokrata Unió néven. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./

2008. december 11.

A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998