udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szocialista Internacionale

1994. október 25.

Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1994. december 1.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1995. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1997. április 22.

Az RMDSZ platformja, a Szociáldemokrata Tömörülés ápr. 12-én Kolozsváron országos tanácskozást tartott. A szűkszavú közlemény szerint éles viták voltak, emiatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dr. Bucur Ildikó lett a tömörülés elnöke, dr. Dáné Tibor a tiszteletbeli elnök, Kira Miklós az alelnök és Bánhegyi József lett az ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1998. február 2.

Remus Opris, a kormány főtitkára, aki egyben Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak is alelnöke, a párt febr. 2-i sajtóértekezletén megerősítette, hogy miután előzőleg a koalíciós partnerek hiába várták a Demokrata Párt képviselőit az együttműködési megállapodásról való tárgyalásokra, febr. 2-án is készek a találkozóra - de szavaiból kitűnt, hogy még nincs kitűzve annak időpontja. Opris kifejezte reményét, hogy sikerül megtalálni a módot a kormány megmentésére, amely a parlamenttől 2000-ig kapott megbízást. Ion Diaconescu, a párt elnöke a "Wim van Velzen-incidensről" szólva kifejtette, hogy az EUCD elnöke saját kezdeményezéséből látogatott Romániába, természetes, hogy amiként a Szocialista Internacionálé a demokratákat, a Kereszténydemokrata az ő pártját támogatja. A holland vendég nyilatkozatára reagáló állásfoglalások Diaconescu szerint az ország destabilizálására és a reformprogram leállítására irányultak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2000. szeptember 25.

A Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) országos tanácsa megvitatta a párt alapvető választási dokumentumait, programját. Kimondták, hogy Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamnak tekintik, s ezt az elvet "szentül védeni és a jövendő nemzedékeknek átadni kell". Az RTDP elutasítja azokat a kísérleteket, amelyek "a helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítja" és elítéli azt az álláspontot, amely támogatja azokat a törekvéseket, hogy egyes történelmi területeket, illetve egyes pártok "hűbéres választókörzeteit" önálló egységekké változtassák. Az RTDP erős szociális védelemmel kiegészített piacgazdaságot akar megvalósítani Romániában, a román társadalomban pedig a középosztályt akarja megerősíteni. A párt véleménye szerint a gazdaságban a magánszektoroknak kell döntő szerepet játszania. Az RTDP a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni és szeretne csatlakozni az Európai Szocialisták Pártjának tevékenységéhez. A választások után a párt egyesülni akar az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párttal, amelyik már tagja a Szocialista Internacionálénak. /RTDP: A helyi autonómia ürügy Románia egységének megbontására. Iliescu pártja a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. április 19.

Viorel Hrebenciuc RTDP-alelnök Budapestre utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a Magyar Szocialista Párt illetékeseivel a két párt első számú vezetőinek találkozójáról. Hrebenciuc budapesti látogatása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja támogatást igyekszik szerezni a szocialista pártok körében a Szocialista Internacionáléba való felvételéhez. Az MSZP jelentős befolyással rendelkezik a Szocialista Internacionáléban. Adrian Nastase pártelnök és kormányfő már korábban felvette a kapcsolatot Kovács Lászlóval. Hrebenciuc budapesti útjával egy időben a Német Szociáldemokrata Párt képviselőinek részvételével munkatanácskozás kezdődött Bukarestben a Román Szociáldemokrata Párt és az RTDP között a két párt egyetlen szociáldemokrata párttá történő egyesítéséről. Mint ismeretes, az RSZDP - amely tagja a Szocialista Internacionálénak - a tavalyi választások előtt lépett szövetségre az RTDP-vel. /RTDP-MSZP tárgyalások. Magyar támogatást remélnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. április 26.

A jövő héten aláírhatják a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet - közölte Bukarestben Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Viorel Hrebenciuc, a PDSR alelnöke a múlt héten folytatott Budapesten tárgyalásokat a magyar ellenzéki párt vezetőivel. Gusa szerint a két párt a Szocialista Internacionálé vonalán kíván szorosabb kapcsolatokat kialakítani, s emellett azt szeretné, ha hatékonyabb kommunikáció lenne közöttük. - A Magyar Szocialista Párt nem írja alá az együttműködési szerződést a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR), ha az lehetetlen helyzetbe hozza a romániai magyar közösséget és ellenzi a státustörvényt - jelentette ki Tabajdi Csaba, az MSZP- frakció emberjogi és kisebbségi munkacsoportjának vezetője. Egyes román sajtókommentárok összefüggésbe hozták a Magyarországon készülő státustörvénnyel szembeni hivatalos román fenntartásokat és aggályokat a két párt közötti együttműködéssel, azzal érvelve, hogy amikor a román kormány ebben az ügyben a hatalmon lévő magyar koalíciót bírálja, lényegében az ellenzéki MSZP-nek ad "választási muníciót". /PDSR - MSZP együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2001. május 9.

A Szocialista Internacionálé berlini tanácskozásán máj. 8-án Adrian Nastase megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Megegyeztek Nastase június 4-5-én esedékes hivatalos németországi látogatásának részleteiről. Az EU-os vízumokkal kapcsolatban Nastase és Schröder egyetértettek abban, hogy nem szabad összetéveszteni a munkához való jogot az utazáshoz való joggal, főleg ami a Németországba és Ausztriába történő utazásokat illeti. Ioan Rus belügyminiszter május 16-án az NSZK-ba érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson német kollégájával. /Adrian Nastase Gerhard Schröderrel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2001. május 18.

Késik az Adrian Nastase vezette Román Társadalmi Demokrácia Pártjának és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése. A létrejövő új politikai formációt átkeresztelik Szociáldemokrata Párttá. Nem világos, hogy milyen arányban képviselteti majd az RTDP, illetve RSZDP magát az új párt vezetőségében. A Román Szociáldemokrata Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, az RTDP viszont nem. Politikai megfigyelők szerint az RTDP azt reméli, hogy a fúzió után az új párt automatikusan a szervezet tagja lesz. Köztudott az is, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja segítséget remél a Magyar Szocialista Párttól is ez ügyben. /Késik az RTDP-RSZDP fúzió Athanasiu elégedetlen a felajánlott vezetőségi helyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. június 6.

A görögországi Szocialista Párt (PASOK) támogatja az RTDP és az RSZDP összeolvadása nyomán létrejövő új párt belépését a Szocialista Internacionáléba - jelentette ki Costas Skandalidis, a PASOK főtitkára Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélése után. A megbeszélésen Skandalidis tolmácsolta a görög államfő üzenetét is, aki hangsúlyozta, hogy Görögország és Románia fontos stabilitási tényezőt képviselnek a Balkánon. /Görögország támogatja Románia csatlakozási törekvéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2001. június 18.

Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2001. július 2.

Jún. 29-én a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén kétoldalú megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, a nemrég alakult Szociáldemokrata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül feloldható. Kovács László elmondta, hogy az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásunk szükségességével. Kovács sajnálatosnak minősítette, hogy a törvénnyel kapcsolatban Magyarországon és egyes szomszédainál nézeteltérés alakult ki, és a vita nemzetközi méreteket öltött. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú keretek között kell rendezni. Kovács szerint a törvény elfogadásának megfelelő nemzetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélésének károsodása. - A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZI teljes jogú tagja legyen. /A státusvitát kétoldalú keretek között kell rendezni Nastase-Kovács megbeszélés Lisszabonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 2.

Sajtóértekezleten ismertette tapasztalatait a Szocialista Internacionálé vezetőtestületi ülésén részt vevő Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Nastase tájékoztatásából kiderül, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével folytatott megbeszélésén eltérően ítélték meg a státustörvény hatását: míg Kovács szerint kedvezményekről van szó, Nastase azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogainak védelme arra az országra tartozik, amelyben azok élnek, tehát a státustörvény megszegi a nemzetközileg elfogadott normákat és értékeket. Mindazonáltal a román vezető rendkívül barátinak nevezte a beszélgetést Kováccsal. - Lisszabonban a Demokrata Párt külön felhívással szándékozott a Szocialista Internacionáléhoz fordulni a magyar státustörvény ügyében. Nastase elmondta, hogy a román demokraták velük, vagyis a szociáldemokratákkal erről nem konzultáltak, ezzel szemben felhívásuk nem tesz egyebet, mint megismétli a PSD korábbi nyilatkozatában foglaltakat. A két párt viszálya tehát "nemzetközi terepen" is tovább tart; mint ismeretes, a PD rendes tagja az Internacionálénak, míg a PSD éppen Lisszabonban, egy nappal korábban nagy sikerként elérte az állandó meghívotti státust, s minden esélye megvan rá, hogy a jövő évben megrendezendő kongresszuson rendes taggá választják. /Á. H.: Állandó meghívotti státust kapott Nastase pártja. A PD külön folyamodik a státustörvény ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 5.

Július első napjaiban Adrian Nastase miniszterelnök Portugáliában részt vett a Szocialista Internacionálé 50. évfordulóján. A portugál Publico nevű lapnak adott interjújában a Magyarország parlamentje által elfogadott státustörvényről nyilatkozva kifejtette, hogy ennek meghozásával Magyarország a Romániában élő magyarok védelmét, támogatását vállalta fel, holott ez ellenkezik az Európai Unió által szabályozott törvényekkel, hiszen a nemzeti kisebbségekért az az ország felelős, amelyikben élnek. A lap riporterének arra a felvetésére, hogy a magyarok anyaországa három hónapos munkavállalási engedély kibocsátását, az orvosi ellátás biztosítását szögezi le ebben a törvényben, Adrian Nastase azt válaszolta, hogy ezt Románia állampolgárainak etnikai megkülönböztetése nélkül kellene megtegye. "Szerintünk ez a törvény nemzetiségi megkülönböztetésen alapul, és a 19. századot idézi." A román miniszterelnök furcsállta, hogy azok az államok, amelyek annak idején részt vettek Prága lerohanásában, már NATO-tagok, míg Románia nem. Nastase szerint a Balkánon Románia a legnagyobb és legstabilabb ország. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik Milosevicsről, akit nemzetközi törvényszék elé állítottak mint háborús bűnöst, azt válaszolta, hogy a politika Milosevicset feláldozta, bár ő volt az, aki öntörvényűen meghatározta Jugoszlávia és az európai hatalmak valamint az amerikaiak közti tárgyalások kimenetelét. "De ez a jugoszláviai politikai pártok ügye: én erről nem mondhatok határozott véleményt, nem kommentálhatom" - hangzik Nastase ez ügyben tett óvatos nyilatkozata, aki reméli, hogy nemsokára Románia NATO-tagállam lesz. /B. B. J.: Nastase szerint a volt jugoszláv elnök áldozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2001. augusztus 30.

Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2001. szeptember 25.

Orbán Viktor miniszterelnök kérte, hogy a magyarországi politikusok ne járjanak Bukarestbe panaszkodni. Milyen anyagi vagy erkölcsi haszna származik a Magyar Szocialista Pártnak abból, hogy miniszterelnök-jelöltje tősgyökeres kolozsvár-napocás román nyelven behízelegte magát a hatalomba beláthatatlan időkre visszatelepedett román szocialisták lelkivilágába? - tette fel a kérdést Nits Árpád. Sejtető, hogy a román-magyar szocialista találkozón a Fidesz-kormányzatot szapulták, a jelenlegi "áldatlan" magyarországi helyzetre panaszkodtak és megígérték, hogy ha ők is újra visszatérnek a kormányrúdhoz, a magyar-román viszony kerékvágását a szocialista internacionálé keretében közösen mélyítik egyirányú kátyúvá. Medgyessy mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is beletercel időnként ebbe a kórusba. Nits Árpád Tamás Gáspár Miklósra célzott: az SZDSZ "egyik ideológusa (ördög és pokol: ez is kolozsvári származású!), aki azzal a sirámmal borult a bukaresti siralomfal tövéhez, hogy ha sajtószabadságot akar látni, Romániába siet. Egy másiknak az a zseniális ötlete támadt, hogy a státusigazolvány helyett biztosítani kell az erdélyi magyarok hozzáférhetőségét a magyarországi kereskedelmi tévék műsorához." Nemcsak magyarországi pártaktivisták, hanem erdélyinek mondott magyarok is szoktak panaszkodni a jelenlegi magyar kormányra. Ezeknek kiemelt témája szintén a státustörvény, de szívesen beleakadnak a Trianon-emlékműbe is. Ezek a bedolgozókat "amúgy is túlfizetik. Ők, akik a magyarországi sajtószabadság hiányára panaszkodnak, a legkedveltebb, legpénzesebb - legpénzeltebb - sajtóorgánumokban közölnek, soha egyetlen sorral sem fordulnak olyan lapokhoz, amelyeket éppen a véleményszabadság betartása miatt egyre inkább kirekesztenek a pályáról a régi-új sajtómágnások." "Valami nagyon bosszanthatja a magyarországi balliberálisokat a határon túli magyarok viselkedésében, amit szeretnének közömbösíteni. Ez nem lehet egyéb, mint az erősebb nemzettudat. /Nits Árpád: Bukaresti siralomfal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2001. december 14.

Dragos Seuleanut nevezte ki dec. 13-án a parlament művelődési bizottsága a román közszolgálati rádió ideiglenes igazgatójává. Mint ismeretes, a rádió vezetése távozni kényszerült, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységéről szóló jelentést. A döntés a parlament két házának dec. 12-i együttes ülésén született, maratoni vita után. A szóváltásokat követően az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselői egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadták a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését. A szavazást bojkottáló pártok szerint a közszolgálati rádió vezetésének eltávolításával az SZDP monopolizálni szeretné a közszolgálati sajtót. Felemlegették, hogy a román nemzeti hírügynökség, a Rompres a kormánynak alávetve, a tájékoztatási minisztérium felügyelete alatt működik. Az RMDSZ azzal indokolta szavazatát, hogy az elmúlt időszakban olyan feszültségek támadtak az intézmény vezetésében, amelyek már a rádió tevékenységét fenyegetik. /Ideiglenes vezetője van a közszolgálati rádiónak. Az SZDP monopolizálni szeretné a sajtót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A nemzetközi sajtószervekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és a Szocialista Internacionáléhoz fordul a Demokrata Párt (DP), mivel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megpróbálja ellenőrzése alá vonni a román médiát. /A DP a nemzetközi szervekhez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. április 10.

Olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki beszél románul? - tette fel ápr. 9-i számának címlapján a kérdést a Ziarul Financiar. A román pénzügyi körök lapja a román?magyar kapcsolatok várható alakulásának szempontjából elemezte az MSZP kormányra kerülésének lehetőségét. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Romániában jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyazon politikai családhoz tartozik, és ez megkönnyíti majd a román kormánnyal folytatott párbeszédet. Ugyanakkor az SZDP az MSZP-t egy olyan szövetségesnek tartja, amely egyengeti útját a Szocialista Internacionáléba. Ugyancsak Medgyessy Péter román nyelvtudását emelte ki a bukaresti Adevarul is. A lap szerint "a kiváló pénzügyi szakember, az egykori kommunista párt központi bizottságának tagja, aki paradox módon nem tagja a szocialista pártnak, a párton belül egymással harcoló frakciók kompromisszumaként lett az MSZP kormányfő-jelöltje". /Románul tudó miniszterelnöke lesz Magyarországnak Medgyessy Péter, az egykori MKP KB-tag személyében? Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 30.

Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási győzelmét Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP vezetője a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában. Úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román?magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elővenni. - Az MSZP jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövőben is számíthatunk - mondta. /Nastase "melegen" üdvözli az MSZP győzelmét. Hogyan tovább, román?magyar kapcsolatok? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2002. május 24.

Máj. 23-án az MSZP vezetői megbeszélést folytattak a Szociáldemokrata Párt küldöttségével Budapesten. A Magyar Szocialista Párt szerint újra kell tárgyalni az Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök által a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött megállapodást, jelezte Szabó Vilmos, a párt nemzetközi kapcsolatok titkárságának vezetője. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára újságírói érdeklődésre leszögezte, hogy a memorandum szövegében nincs szó annak újratárgyalásáról. Hangsúlyozta, hogy a román fél inkább a kedvezménytörvényre kíván koncentrálni. A magyar fél a megbeszélésen egyértelművé tette, hogy az új kormány meg kívánja tartani a kedvezménytörvényt, és el szeretné érni annak végrehajtását. A találkozón a román küldöttség átadott egy megállapodás-tervezetet a két párt közötti együttműködésről. Az MSZP kinyilvánította a megbeszélésen, hogy támogatja a román Szociáldemokrata Párt felvételét a Szocialista Internacionáléba. /Módosulhat a kedvezménytörvény? MSZP–SZDP-tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2002. szeptember 25.

A román-magyar kapcsolatokat éveken át torzító elfogultságok nem tűntek el, csak most nem szolgálják a román kormánypárt érdekeit: ez magyarázza a Bukarest és Budapest közötti párbeszéd hangnemének hirtelen változását - olvasható egy román . internetes lap /anchete.ro/ kommentárjában. A hirtelen változás mögött az áll, hogy a kormányon lévő román PSD-nek a NATO-ba történő meghívás elérése mellett az lett a fő célja, hogy a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagként fogadja el őt. Egy olyan dokumentum, amely a "XXI. századi stratégiai partnerség" címet viseli, nagyon jól hangzik mind Brüsszelben, mind Washingtonban. A román fél kettős célt követ: előbb azt szeretné biztosítani magának, hogy a magyar Országgyűlés hagyja jóvá Románia meghívását a NATO-ba, majd a magyar szocialisták szóljanak egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében. A labda jelenleg a magyarok térfelén van. /Miben állna az a bizonyos román-magyar stratégiai partnerség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. október 8.

A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 10.

Olvasói levélben Kaszta István a román-magyar stratégiai partnerség fejtette ki véleményét: Kovács László külügyminiszter úgy állította be, mintha a bukaresti úttal még egy győzelmet arattak volna a Fidesz-MDF koalíció fölött. Látszott, hogy jól esett megosztani a győzelem örömét bukaresti elvtársaival. Román partnerei ezúttal is ügyesek voltak. A szép szavak és mosoly nem kerül semmibe. Mindezért a hajbókolásért csak annyit kell tennie a magyar partnernek, hogy szóljon "egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében". /Kaszta István, Nagybánya: Egyéni vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2003. január 21.

Rómában jan. 20-án megkezdődött a Szocialista Internacionálé tanácsának ülése, amelyen az MSZP képviseletében jelen van Kovács László külügy- és Lamperth Mónika belügyminiszter is. A kétnapos tanácskozás kezdetén Kovács László megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel a két ország kormánypártjai közötti kapcsolatokról. Eldöntötték: a már véglegesített MSZP-SZDP együttműködési és partnerségi megállapodást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa alkalmával írják alá. Közölték: Adrian Nastase és Medgyessy Péter jelenléte az RMDSZ kongresszusán nem csupán a két párt közti viszony, hanem Markó Béla szövetségi elnök újraválasztása támogatásának szempontjából is fontos. /Nastase és Medgyessy részt vesz az RMDSZ-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. január 22.

A Szocialista Internacionálé Tanácsa római ülésén jóváhagyta az SZDP teljes jogú tagságára vonatkozó javaslatot, áll a kormánypárt közleményében. Az előterjesztést a Szocialista Internacionálé júniusban, Sao Paoloban megrendezésre kerülő kongresszusán bocsátják szavazásra. Az SZDP küldöttsége Adrian Nastase pártelnök vezetésével vett részt a római ülésen. /Közelebb a Szocialista Internacionáléhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2003. november 4.

Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2004. március 2.

Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

2005. június 27.

Június 25-én tartotta a Demokrata Párt kongresszusát, Emil Bocot a párt elnökévé választották. Boc “Virágzó Románia. Demokrata Románia” című programtervezetét a rendkívüli kongresszusán jelenlevő küldöttek túlnyomó része elfogadta. Jóváhagyták, hogy a DP kilépjen a Szocialista Internacionáléból és lemondjon a társult tagsági státusról az Európai Szocialista Párt keretében. /“Virágzó Románia”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ A kongresszuson kimondták, hogy búcsút mondanak a szociáldemokrata doktrínának, mától fogva ők néppártiak. Hol van már Petre Roman időszaka, vagy az Iliescu köpenyegéé, ahonnan a párt annak idején kibújt? Kimondták, hogy jobbközép párt lesz a jövőben, és csatlakozni fognak az Európai Néppárthoz, az Európai Unió legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjához. – Egy párt ilyen gyors metamorfózisára nincs példa Európában, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Az RMDSZ-szel a népiekké vált demokraták jelenleg együtt kormányoznak, a magyarok iránti bizalmuk nem teljes, bár addig rendben van, amíg “az alkotmányos előírásokat alkalmazzák és nem fogják vitatni”. Már nemcsak az RMDSZ-t irányítják Marosvásárhelyről, a parasztpártot Temesvárról, hanem a Demokrata Pártot is Kolozsvárról. /Kilin Sándor: Pártkalap. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2008. december 11.

A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998