udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szocialista Munkapart /Partidul Socialist al Muncii – PSM/

1990. november 16.

A Demokrata Munkapárt nov. 16-án Bukarestben tartott országos ülésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, Ilie Verdet és mások. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot, ezzel egyesítve a Demokrata Munkapártot és a Román Kommunista Pártot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Az Irányító Bizottság elnöke Ilie Verdet, Ceausescu egykori munkatársa lett. /MTI/

1990. november 19.

A román fővárosban a volt politikai foglyok tüntetéssel tiltakoztak a Szocialista Munkapárt néven újrainduló kommunista párt szervezése ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1990. november 21.

A Román Független Fórum közleményben tiltakozott a Román Kommunista Pártnak Szocialista Munkapárt néven való újjáalakulása ellen. A közlemény dr. Octavian Buracu aláírásával jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1991. augusztus 7.

Az A.M. Press hírügynökség szerint a Szocialista Munkapártnak 42 tartalékos tábornok tagja van. Magas rangú katonatisztek a Nagy-Románia Pártban találhatók még nagyobb számban és a kulturálisnak mondott Vatra Romaneascában, az utóbbiban sok az aktív katonatiszt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

1991. augusztus 10.

Első országos kongresszusát tartotta Bukarestben a Szocialista Munkapárt, élén Ilie Verdet-cel. Ez a párt a Román Kommunista Párt utóda. A Szocialista Munkapártot 1990 novemberében alakították meg. Verdet az 1970-es években, a Ceuasescu-rendszerben miniszterelnök volt. /MTI/

1991. augusztus 27.

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. szeptember 2.

A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1991. szeptember 5.

A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/

1991. november 4.

A szélsőbaloldali, volt kommunistákból álló öt párt létrehozta a Demokratikus Baloldal Szövetséget, egyik tagja a Szocialista Munkapárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 6.

A Román Független Fórum nevében dr. Octavian Buracu közleményében határozottan elítéli a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőinek a parlamentben tett minősíthetetlen magyarellenes kijelentéseit, elítéli a Tőkés László püspök, Szőcs Géza szenátor és más RMDSZ-képviselők elleni alaptalan, uszító vádakat, elítéli Doina Cornea elleni kirohanásokat. Követeli a szélsőséges, valamint kommunista irányzatú pártok /Romania Mare Párt, Szocialista Munkapárt/ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1992. március 30.

A parlamentben két képviselő közölte, hogy a jövőben a Szocialista Munkapárt képviselőiként fognak működni. Ez ellen több képviselő, köztük Frunda György is hevesen tiltakozott. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

1992. július 28.

Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./

1992. augusztus 12.

A Verdet vezette Szocialista Munkapárt július végi országos tanácskozásán Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a résztvevők foglaljanak állást a két magyar prefektus leváltásával kapcsolatban, de hangosan lehurrogták. Fazekas ekkor bejelentette, hogy szakít a párttal. Most azt tervezi, hogy elvbarátaival létrehozza az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, mert a baloldaliság hiányzik a romániai magyarság politikai palettájáról, de csak a választások után, hogy ne bontsa meg a magyarság egységét a választásokon. Fazekas nyílt levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, Domokos Gézához, Szőcs Gézához és Kolumbán Gáborhoz. A nyílt levelet rövidítve közölte a napilap. /A választások után: új erdélyi magyar párt születőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1992. augusztus 27.

Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke felkérte Adrian Paunescut, Ceausescu régi propagandistáját, hogy legyen a párt szenátorjelöltje. Paunescu elfogadta a felkérést, azzal a feltétellel, hogy ő legyen az első szenátor-jelölt a volt kommunisták pártjának Dolj megyei listáján. /Romania Libera (Bukarest), aug. 27., MTI/

1992. augusztus 31.

A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1992. október 8.

Szakadás várható a Román Nemzeti Egységpártban. Radu Ceontea törvénytelennek tartja leváltását a párt elnöki tisztségéből. Azért állították félre Ceonteát, mert ellenezte az együttműködést a Romania Mare Párttal és a Szocialista Munkapárttal. Ceontea politikai kalandoroknak nevezte Gheorghe Funart, a helyébe lépő elnököt és társait. /Magyar Nemzet, okt. 8./

1992. október 28.

A román képviselőház elnökévé Adrian Nastase eddigi külügyminisztert választották meg, a szenátus elnökévé pedig - a posztkommunista Szocialista Munkapárt, az ultranacionalista Romania Mare Párt és a Funar-vezette Román Nemzeti Egységpárt szenátorainak segítségével - Oliviu Ghermant, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front tagját. /MTI/

1993. március 19.

A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./

1993. április 29.

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. június 3.

Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./

1993. július 8.

Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./

1993. július 12.

Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt tagja terjedelmes levelet juttatott el több bukaresti laphoz, amelyben azt állította, hogy júl. 7-én Budapest határában egy magyar rendőr halállal fenyegette, elvette minden pénzét és megalázta. A levél kísérlet a magyarság kollektív bűnösségének igazolására, szövegét több lap, köztük az ellenzéki Romania Libera is közölte. /(gyarmath): Egy magyar rendőr "megalázta" Paunescut és Romániát. = Magyar Nemzet júl. 12./

1993. július 15.

Fazekas János, aki Ceausescu idején egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd a magyarság melletti kiállása miatt kegyvesztett lett, 1989 után az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárthoz csatlakozott, de annak magyarellenes állásfoglalásai miatt kilépett a pártból. Most a Romániai Humanista Pártba lépett be. /Fazekas János pártot vált. = Pesti Hírlap, júl. 15./

1993. július 17.

Júl. 17-én zárt ajtók mögött tanácskozott a Szocialista Munkapárt igazgatótanácsa. Ceausescu udvari költőjét, Paunescut alelnöknek választották. A párt távolodni akar a Vacaroiu-kormánytól, menekül a süllyedő hajóról. A párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke is az előrehozott választásokat sürgette. /Gyarmath János: A Munkapárt menekül a süllyedő hajóról. = Magyar Nemzet, júl. 21./

1993. július 24.

A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./

1993. augusztus 20.

Aug. 20-án beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt vezetőségi tagját. Az RMDSZ nem volt hajlandó betölteni az alprefektusi státust. /Botos László: Az időzített bomba. = Új Magyarország, aug. 21./

1993. augusztus 25.

Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. augusztus 31.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1993. október 2.

A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998