udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Sztanai Mûhely

2008. február 4.

„Egész Kalotaszegen nincs olyan hely, ahol a farsangi mulatság három napot tartana” – jelentette ki Papp Hunor református lelkész a február 1-jén kezdődött, és egész hétvégén tartó sztánai farsangi rendezvény alkalmával. Sztánán, a kis kalotaszegi faluban idén immár nyolcadszorra szervezték meg a farsangi mulatságot. A fiatal református lelkésznek és szervezőtársainak nem volt nehéz újjáéleszteni 2001-ben a sztánai hagyományt, hiszen a környék lakossága még ma is emlegeti azt az 1914-ben megtartott bált, amelyet Kalotaszeg szerelmese, Kós Károly erdélyi magyar építész, író, néprajzkutató talált ki. Az eseményre jó barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására később megírta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, nagy sikerű regényét. A Sztánai Műhely magyarországi szervezet képviselője beszédében hangsúlyozta, Kós Károlynak köszönhetően figyeltek fel Sztánára, és élesztették fel 2001-ben a farsangi mulatságot. Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány vezetője, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője elmondta: ezúttal a Reményik Sándor Galériában nemrég megnyílt, kolozsvári magyar fotóművészek fényképeiből szervezett kiállítás néhány darabját hozták el. Emellett a Kriterion és a Művelődés által kiadott könyvek széles skálájából válogathattak az érdeklődők. Fazakas Mihály Ludas Matyi című színdarabját tekinthették meg a jelenlévők a sztánai gyermekek előadásában. Következett a Pillich Balázs által vezetett Szarkaláb Néptáncegyüttes előadása, illetve a bánffyhunyadi Varga István, közismert nevén „Kicsi Csipás” előadása, aki hajnalig húzta a farsangolóknak a talpalávalót. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház, ahol Szabó Zsolt, Szentimrei Jenő unokája fogadta a vendégeket. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerűsítse és visszahozza a köztudatba. /Papp Annamária: Farsangi dínomdánom Kalotaszeg legcsendesebb falujában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998