udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tajekoztatasugyi Miniszterium (Romania)

2000. december 5.

Továbbra sem végleges az RTDP kisebbségi kormányának összetétele. A leendő miniszterelnök, Adrian Nastase listáján három kolozsvári politikus neve is szerepel: Vasile Puscast, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorát az Európai Uniós csatlakozással megbízott kormányképviselői tisztség betöltésére /Puscas 1996 előtt Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott/, Ioan Rus megyei tanácselnököt a belügyminisztérium, Vasile Dancut, a Metro Media Transilvania közvéleménykutató intézet vezetőjét pedig a tájékoztatási minisztérium vezetésére kérték fel. Puscas Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott. /Kiss Olivér: Három kolozsvári a Nastase-kormányban? Ioan Rus lehet a belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2000. december 16.

Az most létrehozandó tájékoztatásügyi minisztérium három hivatalt fog magába foglalni: a bel- és külügyi kapcsolatokért felelős hivatalt, a határon túli románokkal foglalkozó hivatalt és a kisebbségügyi hivatalt. Vasile Dancu, az RTDP által kijelölt tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, mivel nincs ″politikai színezettsége″, nem áll szándékában politikai hovatartozás szerint válogatni meg munkatársait. Ezért nem látja akadályát annak, hogy együtt dolgozzon az előző kabinet szakembereivel. /Dancu: nem számít a politikai hovatartozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Nem tartják ″a legszerencsésebb megoldásnak″ a távozó kormány eddigi kisebbségügyi miniszterei azt, hogy az új kormányzati struktúra kialakításakor az RTDP a nemzeti kisebbségi hivatal jelentőségének lefokozását tervezi. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök ugyanis bejelentette: a készülő új kormányában nem lesz a kisebbségek kérdésével foglalkozó miniszter, a nemzeti kisebbségi hivatalt pedig beolvasztják a most létrehozandó tájékoztatási minisztériumba, amelyet a kolozsvári szociológus, Vasile Dancu vezet majd. /Lefokozzák a Kisebbségvédelmi Hivatalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 16.

Az most létrehozandó tájékoztatásügyi minisztérium három hivatalt fog magába foglalni: a bel- és külügyi kapcsolatokért felelős hivatalt, a határon túli románokkal foglalkozó hivatalt és a kisebbségügyi hivatalt. Vasile Dancu, az RTDP által kijelölt tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, mivel nincs ″politikai színezettsége″, nem áll szándékában politikai hovatartozás szerint válogatni meg munkatársait. Ezért nem látja akadályát annak, hogy együtt dolgozzon az előző kabinet szakembereivel. /Dancu: nem számít a politikai hovatartozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Nem tartják ″a legszerencsésebb megoldásnak″ a távozó kormány eddigi kisebbségügyi miniszterei azt, hogy az új kormányzati struktúra kialakításakor az RTDP a nemzeti kisebbségi hivatal jelentőségének lefokozását tervezi. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök ugyanis bejelentette: a készülő új kormányában nem lesz a kisebbségek kérdésével foglalkozó miniszter, a nemzeti kisebbségi hivatalt pedig beolvasztják a most létrehozandó tájékoztatási minisztériumba, amelyet a kolozsvári szociológus, Vasile Dancu vezet majd. /Lefokozzák a Kisebbségvédelmi Hivatalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 16.

Dec. 14-én RMDSZ csúcsvezetősége, élen Markó Béla elnökkel tárgyalásokat folytatott a PDSR küldöttségével a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának esetleges feltételeiről. Markó szerint a további tárgyalást folytató munkacsoportnak az anyanyelv használata, a magyar egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. Ha sikerül közös nevezőre jutnia, lehetséges a kormány támogatása. Markó véleménye szerint nyitás tapasztalható a PDSR részéről az említett kérdésekben. - Adrian Nastase kijelölt román miniszterelnök szerint: "Bár bizonyos kérdésekben a két politikai szervezet nem ért egyet, komoly bizalom alakult ki közöttük, mivel az eddigi megállapodásokat betartották″. Szerinte az RMDSZ nagyobb figyelmet fordít a tervezett kormányprogramnak, mint a Demokrata Párt. "Függetlenül attól, milyen eredménnyel végződnek tárgyalásaink, kormányunk kötelessége lesz az, hogy figyelembe vegye Románia állampolgárainak törvényes érdekeit, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, az európai elvárásoknak megfelelően. A leendő miniszterelnök közölte: a nemzeti kisebbségek hivatalát a tervezett tájékoztatási minisztériumba olvasztják. Vezetésében a magyar nemzeti kisebbség képviselője is helyet kap, de nem feltétlenül az RMDSZ tagja lesz. /Megállapodás csak jövő csütörtökön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Az RMDSZ nem tárgyalt és nem tárgyalhat az RTDP-vel a kinevezendő prefektusok személyéről, hisz ez azt jelentené, hogy kormánykoalíciós megbeszéléseket folytatnának, amiről nincs szó - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Az RMDSZ nem fut be a csapdába. Nincs mandátumunk ilyen jellegű tárgyalásokra. /Kiss Olivér: Magyar prefektusok Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. január 10.

Még nem döntöttek arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter által vezette Kisebbségvédelmi Hivatal élére kit nevezzenek ki. A Nastase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájékoztatási minisztériumnak rendelte alá. A hivatalt egy államtitkár fogja vezetni, akit két személy helyettesít majd. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök elmondta: az RTDP-vel folytatott tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy az egyik államtitkár helyettesi tisztet magyar, míg a másikat roma nemzetiségű személy töltse be. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kit jelölne erre a tisztre, Markó Béla elmondta: Markó Attilának, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztálya igazgatójának a neve merült fel, de végső döntésre még nem került sor. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter a Szabadságnak elmondta: a hivatal leértékelésének tekinti az intézmény beépítését a tájékoztatási minisztériumba. A szenátor visszaélésnek nevezte, hogy a hivatal vezetője nem tagja a kormánynak. Hangsúlyozta: szerinte a tájékoztatási miniszter nem fedi a kisebbségi kérdések összetett jellegét. Más országokban általában az ilyen hivatal a művelődési, belügy- vagy igazságügyi minisztérium keretében működik. /Markó Attila lesz a kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 13.

Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, RMDSZ-szenátor jan. 12-i sajtóértekezletén a felsőház alapszabályzati albizottságának tevékenységéről, a Nastase-kormány kisebbségpolitikájáról, illetve az RMDSZ ellenzéki politizálásáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a szenátus működési szabályzatának módosítása a törvénytervezetek elfogadási procedúrájának gyorsítását, a különböző szakbizottságok súlyának növelését célozza. Az új működési szabályzat-tervezet szerint a plenáris ülésen nem lenne lehetőség módosítani a szakbizottságok által már elemzett törvénytervezeteket. Ugyanakkor valamely párt listáján bejutott szenátor nem igazolhat át egy másik tömörüléshez. Megoszlottak a vélemények arról, hogy lehet-e egy szenátor két bizottság tagja vagy sem. Eckstein szerint a pártoknak minden bizottságban kell hogy legyen képviselője. Mivel azonban a szövetségnek csupán 12 szenátora van, az állandó szakbizottságok száma pedig 14, az érdekvédelmi szervezet csak akkor képviseltetheti magát valamennyi testületben, ha egy szenátor több bizottságban is részt vehet. A kérdés egyelőre függőben maradt. - Eckstein-Kovács Péter szerint ″a Nastase-kormány kevésbé érdeklődik a kisebbségi kérdés iránt″. Azt, hogy a kisebbségi kérdéssel ezután a tájékoztatási minisztérium foglalkozik, Eckstein "szerencsétlen választásnak″ minősítette. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: - Nem vagyunk kormányon. Szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Mindeddig az RMDSZ-nek nincs államtitkára. Másrészt, az RMDSZ etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. Éppen ezért, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott a kormánypárttal, hogy a magyarlakta területeken magyar nemzetiségűek is tisztségekhez jussanak, de nem mint RMDSZ-tagok, hanem mint a magyarok - fogalmazott Eckstein. /Kiss Olivér: Kisebbségügyi miniszter helyett egyszerű "osztályvezető″. Eckstein-Kovács Péter szerencsétlennek tartja a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. január 16.

A romániai magyar kisebbség érdekeit nem csak egy államtitkár-helyettes, vagy miniszter képviseli, hanem az egész Nastase-kormány - jelentette ki Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca vezetőjét. Az 1996-2000 közti kormánykoalícióban tárca nélküli miniszter által vezetett Kisebbségi Hivatal felszámolása, illetve e hivatalnak a tájékoztatási minisztérium hatáskörébe helyezése az új vezetés azon igyekvését tükrözi, hogy a különböző kérdésekkel csakis az ezekben illetékes szaktárcák foglalkozzanak - mondotta Dancu. A miniszter nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátornak kívánt válaszolni, aki hét végén Kolozsváron kijelentette: a hivatal főosztállyá való lefokozását, és a tájékoztatási minisztériumba való beolvasztását szerencsétlen ötletnek tartja. A tájékoztatási tárca keretei között működő etnikumközi kapcsolatokért felelős főigazgatóság célja szavatolni a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, orvosolni az esetleges jogsérelmeket. ″A Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozását a volt kormánykoalíció találta ki azért, hogy az RMDSZ követeléseit kielégítse. Mivel az RMDSZ nincs már a kormányon, a magyar nemzeti közösség képviselete a Nastase-kabinet egészére hárul. Az új kabinet programja konkrét elképzeléseket tartalmaz a kisebbségek kultúrájának és oktatásának fejlesztésével kapcsolatban - mondotta Dancu. /Dancu megnyugtatott: kisebbségügyi miniszter híján. Nastase és csapata képviseli a magyar kisebbség érdekeit a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Hivatalos Közlöny jan. 10-i 16-os számában jelent meg Köztájékoztatási Minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározat. Az új minisztérium alárendeltségébe kerül a Rompres Hírügynökség, megyei köztájékoztatási hivatalok létesülnek. Az új minisztérium kidolgozza és alkalmazza a kormány stratégiáját a köztájékoztatásra, a határon túli románokra és az interetnikus kapcsolatokra vonatkozóan. Véleményezi a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat, monitorizálja a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi előírások betartását, továbbá a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését szolgáló programokat dolgoz ki. A megszűnt a kisebbségügyi főosztály - ugyanúgy a megszűnt határon túli románok főosztálya - személyzetét vizsga vagy versenyvizsga alapján átveszi a Köztájékoztatási Minisztérium. A minisztérium keretében egy államtitkár felel az interetnikai kapcsolatokért, alárendeltségébe 4 igazgatóság tartozik: a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok igazgatósága, a program-támogatási igazgatóság, a romaügyi országos hivatal és az interetnikus kapcsolatok regionális hivatala. E két utóbbi hivatal élén helyettes-államtitkár áll. Hogy mit is jelent, és hány alkalmazottja is lesz ennek a hivatalnak, az a kormányhatározatból nem derül ki. /Hecser Zoltán: Mit takar a megnevezés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2001. január 23.

Jan. 19-én Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Minisztérium keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal törvényelőkészítő osztályát vezette, igazgatói minőségben. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./ Markó Attila feladatkörébe tartoznak a romániai kisebbségek, kivéve a romákat, akiknek ügyeivel Gheorghe Ivan foglalkozik, szintén helyettes államtitkári minőségben. Még nem tudni, ki veszi át az új intézmény irányítását. Markó Attila elmondta: a név és besorolás által csökkent ugyan a hivatal rangja, de megmaradtak hatáskörei, és nem csorbult a feladatköre. A jövőben megmarad számukra a törvénykezdeményezés, illetve -módosítás lehetősége, de ezt a tárcán belül gyakorolhatják. A hivatal kezdeményezéseit a miniszter terjeszti elő a kormányüléseken. A változás negatívuma, hogy mivel államtitkár vezeti, nem lesznek közvetlenül jelen a kabinet ülésein. Markó Attila hangsúlyozta, azzal a feltétellel vállalta el a helyettes államtitkárságot, hogy megmarad a hivatal tevékenységi köre, és folytatódhatnak a törvénykezdeményezések. A helyettes államtitkár példának említette az egyházi és közösségi ingatlanok további visszaszolgáltatását, valamint az elkezdett programokat. A hivatal mellett működő Kisebbségi Tanácsról a helyettes államtitkár elmondta, hogy figyelmetlenség folytán jogilag megszűnt, de a gyakorlatban tovább működik. Markó szerint hamarosan megoldódik a tanács jogi státusa, ami azért fontos, mert a testület által jutnak támogatáshoz a romániai kisebbségek. /Kinevezték Markó Attilát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2001. január 25.

Adrian Nastase miniszterelnök első kormányrendeleteinek egyikével a Kisebbségvédelmi Hivatalt lefokozta főosztállyá és a Tájékoztatásügyi minisztérium hatáskörébe utalta. Ez ellen az RMDSZ vezetősége egy árva szóval sem tiltakozott. Eckstein Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter volt az egyetlen, aki sajtóértekezletén tiltakozott a döntés ellen. A Brassói Lapoknak elmondta, hogy erre a döntésre még az RMDSZ-szel megkötött protokollum előtt került sor, az RMDSZ megkérdezése nélkül. A hivatalt tulajdonképpen megszüntették azzal, hogy eltűntek a legfontosabb osztályok az új struktúrából. - Egy tavalyi kormányrendelet szentesítette a Kisebbségi Kutatóintézet létrehívását. Az intézmény létrehozása pénzügyi akadályokba ütközik, ezzel hárította el a rendelet életbe lépését a volt pénzügyminiszter, Decebal Traian Remes. /Béres Katalin: Lefokozva. Kisebbségvédelmi Hivatalból - Főosztály. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 25./

2001. március 24.

Eckstein-Kovács Péter szenátor márc. 23-i kolozsvári sajtótájékoztatóján a nemrég elfogadott adatvédelmi és idegenrendészeti törvényről fejtette ki véleményét. A szenátor furcsának nevezte, hogy a Nastase-kabinet a titoktörvényt gyorsított formában próbálta elfogadtatni, mintha Romániának jelenleg egyik legnagyobb gondja a nemzetbiztonság veszélyeztetése lenne. Indokolatlan, hogy a különböző hírszerző szolgálatok kibővítsék információszerző tevékenységüket - szögezte le és vitathatónak tartja Ion Iliescu államfő kijelentését, amely szerint a privatizációt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzése alá kellene vonni. A szenátor elmarasztalóan nyilatkozott arról, hogy még mindig nem nevezték ki a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségi főosztályt vezető államtitkárt. /Papp Annamária: Románia a titkosszolgálatok országa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. március 24.

Március 25-27. között a Köztájékoztatási Minisztérium keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) értekezletet szervez Brassóban A nyelvi sokféleség - művelődési ösztönző címmel. A rendezvény az Európai Nyelvek Éve nevű program részét képezi. Románia is részt vesz az Európai Nyelvek Évének rendezvénysorozatában. A brassói értekezlet elsősorban a program közvetlen haszonélvezőinek szól - azoknak a kiadóknak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén jelentetnek meg könyveket, a köréjük csoportosuló íróknak, fordítóknak, továbbá a nyelv- és irodalomtanároknak, de a meghívottak között szerepelnek állami tisztségviselők, követségi személyek, nemzetközi együttműködési irodák munkatársai, valamint az európai intézmények képviselői is. - Az Európai Nyelvek Éve átfogó rendezvényei a figyelem középpontjába kívánják állítani Európa nyelvi kincsestárát; új magatartást szorgalmaznak: a más nyelvek és kultúrák iránti nyitottságot; ösztönözni kívánják a kontinens lakosságát arra, hogy megismerjen minél több nyelvet, készüljön fel a jövendőbeli integrációra, amelyet nagyfokú gazdasági, szociális és kulturális csere jellemez. /Értekezlet a nyelvi sokféleségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2001. április 3.

A költségvetési törvénytervezetben a többi minisztérium számára a múlt évhez képest alacsonyabb összegeket irányoztak elő, a nemzeti kisebbségi szervezeteknek "szerencséjük volt", ugyanazt az összeget kapják meg, mint a múlt évben, természetesen az inflációhoz igazítva - nyilatkozta Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségvédelmi főosztály államtitkár-helyettese. A költségvetésben 80 milliárd lej szerepel a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatására, további 4 milliárd lej pályázati alap, és 800 millió lej az idei rasszizmus ellenes kampány finanszírozására. A összeget a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatára osztják el. Ebben, mint ismeretes, a romániai magyar nemzeti közösséget az EMKE képviseli. Jóllehet az igénylista sokkal nagyobb volt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tavaly közel 8 milliárdot kapott. Kötő József, az EMKE elnöke kijelentette: jó lenne, ha legalább a tavalyi szinten jutna pénz sajtótámogatásra, könyvkiadásra, és kulturális rendezvények támogatására. - Idén a kormány a határon túli románok támogatására 7 milliárd lejt szán, emellett a miniszterelnöknek van külön, közel egymilliárd lejes alapja ilyen célokra. A múlt évben ez az alap még ötmilliárd lej volt. /Sz. K.: Nem növelik, de nem is csökkentik a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 20.

A román hatóságok speciális minisztériumközi bizottságot állítottak fel a magyar státustörvény elemzésére. A bizottságban a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a közigazgatási minisztérium és a tájékoztatási minisztérium képviselői foglalnak helyet, akik majd megfogalmazzák kérdéseiket a tervezett magyar státustörvény kapcsán. /Román minisztériumközi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. április 27.

A parlament 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki ápr. 26-án Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. A költségvetésben ugyanakkor külön tételként szerepel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. /Támogatás a határon túli románoknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2001. április 28.

A román törvényhozás 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a román költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Az 1998 évi 150. számú törvény alapján a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, az együttműködést erősítő akciókra, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására külön pénzalapot hoztak létre. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. A központ hatáskörébe tartozik az is, hogy felkészítse a határon túli román fiatalokat a román oktatási rendszer valamennyi szintjén a felvételire. A felvételt nyert fiatalok tanulmányaik idejére román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. Ionescu elmondta, hogy tavaly a román parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a külföldön élő románoknak biztosított volna választójogot és képviseletet a román törvényhozásban, de ezt a tervezetet nem fogadták el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a határon túl élő román nemzetiségűek a román állampolgárságról szóló törvény alapján kettős állampolgárságot kérhetnek. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. Külön költségvetési tétel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. - Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a határokon túl élő románok száma maximálisan 10 millió főre becsülhető. A miniszter a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben hatalomra került új román kormány prioritásként kezeli a határon túli románok kérdését. A hét végére tervezett bukaresti regionális környezetvédelmi csúcstalálkozót is fel kívánják használni arra, hogy megvitassák a kérdést a térségbeli érintett országok jelenlévő államfőivel. /Románia és a határon túli románok támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2001. május 2.

Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel idén Gyergyószentmiklóson életre keltik az egykor Sepsiszentgyörgyön rendezett színházi fesztivált. Ennek, a Tájékoztatási Minisztérium részéről javasolt (és támogatott) találkozónak a megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A fesztiválnak utoljára - a 90-es évek elején - Sepsiszentgyörgy adott otthont. Annak idején a találkozó 1979-ben és 80-ban sikeres volt, majd az akkori politika elsorvasztotta. A szept. 29-e közötti Kollokviumnak hivatalból vendége lesz a kilenc hivatásos állami magyar nyelvű színház és a marosvásárhelyi színiakadémia, ezenkívül a két német színház (a Temesváron működő önálló, valamint a Szebeni Színház német szekciója), valamint a Bukaresti Zsidó Színház. Ezek az intézmények hamarosan átiratot is kapnak a Minisztériumtól. /Gergely Edit: Elfelejtették megrendezni. Gyergyószentmiklóson élesztik fel az egykori színházi fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 11.

Máj. 10-én a képviselők elfogadták a Kisebbségkutató Intézet létrehozásáról rendelkező kormányrendeletet. A kolozsvári székhelyű intézmény jogi személyiséggel rendelkezik, és a tájékoztatási minisztériumnak rendelték alá. Az intézetet azzal a céllal hozták létre, hogy a különböző közintézményeknek, nem kormányzati szervezeteknek lehetőségük nyíljon jobban megismerni a kisebbségi kérdéseket. Úgyszintén az intézet hatáskörébe tartozna a nemzetközi közvéleményt tájékozatni arról, hogy Romániában tiszteletben tartják-e a nemzeti kisebbségek jogait. Az intézmény működési költségeit állami forrásokból fedeznék. /Kisebbségkutató Intézet létesül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2001. június 23.

Nemzeti Kisebbségi Tanács létrehozásáról döntött jún. 21-i ülésén a kormány. A létrehozott testület a tájékoztatási minisztérium keretében fog működni, a kabinet konzultatív hatáskörrel ellátott szerveként. A tanács feladata többek között a nemzeti közösségek szervezeteivel való kapcsolattartás, ezek támogatása, a kisebbségeket érintő ügyekben törvénytervezetek előterjesztése a tájékoztatási minisztérium részére. A tanács létrehozása azt szolgálná, hogy a kormány szorosabb kapcsolatot tarthasson fenn a nemzeti közösségek szervezeteivel a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó előírásainak minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. Ezáltal lehetőség kínálkozik arra is, hogy a kormány jobban megismerje a nemzeti közösségek gondjait és operatív döntéseket hozzon a kisebbségeket érintő ügyekben. A Kisebbségi Tanácsban a parlamentbe bejutó kisebbségek három-három képviselője vesz részt. A testület negyedévenként ülésezik. A kormányhatározat életbe lépése után tizenöt napon belül a tanács összeül, hogy kidolgozza és elfogadja saját működési szabályzatát, amelyet a tájékoztatási miniszter hagy majd jóvá. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. július 6.

Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2001. július 11.

A Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Kisebbségi Tanács júl. 10-i plenáris ülésén a testület létrehozásáról rendelkező, a Hivatalos Közlönyben július 6-án megjelent kormányhatározat módosítását javasolták. A Kisebbségi Tanács tagjai bírálták a kormányt, mivel az előzőleg nem egyeztetett a nemzeti közösségek képviselőivel a kormányhatározat szövegéről. Kifogásolták, hogy a Kisebbségi Tanács konzultatív hatáskörét nem hangsúlyozták kellőképpen a jogszabályban. A testület több képviselője ugyanakkor azt javasolta, hogy a Kisebbségi Tanácsot helyezzék a kormányfőtitkárság fennhatósága alá. Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára úgy vélekedett, hogy a szóban forgó javaslat a szaktárcával szembeni "bizalmatlansági szavazatként" fogható fel. A kisebbségek képviselői ugyanakkor jelezték, hogy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányhatározat csupán három (törvényhozási, szociális és gazdasági, továbbá művelődési, egyházügyi és sajtó) szakbizottságot említ azzal az öttel szemben (a fentieken kívül megemlíthető még a nemzetközi kapcsolatokért, valamint a tanügyi és ifjúsági szakbizottság), amely jelenleg a Kisebbségi Tanács keretében működik. /Kivonná magát a tájékoztatási minisztérium hatásköréből a Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az ülésen döntés született arról, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei egy héten belül közöljék megjegyzéseiket a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által kiadott "Vélemény Romániáról" anyagra vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 11./

2001. július 11.

Július végéig Romániának meg kell válaszolnia az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által összeállított dokumentumot, amely a romániai nemzetiségi oktatási rendszert bírálja - jelentette ki Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a dokumentumot Románia által a tavalyi az Európa Tanácsnak küldött, a Kisebbségi Keretegyezmény alkalmazására vonatkozó jelentése alapján állították össze. Markó Attila elmondta: a dokumentum külön kitér a romák szociális és oktatási helyzetére. Az ET konzultatív tanácsának megállapítása szerint a romák többségének nincs munkahelye és lakása. A helyettes államtitkár szerint a jelentés "kissé idejét múlta", mivel a kormány külön stratégiát állított össze a romák számára. /Bírálják Románia nemzetiségi oktatási rendszerét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2001. augusztus 10.

Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2001. augusztus 15.

A Kovászna és Hargita megyei románok civil szervezeteinek képviselői a marosfői nyári egyetemen kijelentették: elégedetlenek azzal, ahogy az elmúlt tíz évben Bukarest a kisebbség-többség kérdéseit kezelte. Szerintük az utóbbi évtized román kormányai figyelmen kívül hagyták a két megye román lakosainak helyzetét". Ezért sürgetik "új támogatási módozatok felkutatását identitásuk és hagyományaik megőrzésére és ápolására". A kovásznai és a hargitai románok vezetői elhatározták, hogy létrehozzák a két megye román közösségi szervezeteinek civil fórumát. Elképzelésük szerint ez az intézmény "reprezentatív jellegű lesz és a románok érdekeit fogja képviselni az ország politikai vezetésével folyó politikai párbeszédben". A rendezvényt a tájékoztatási minisztérium támogatásával megszervező Hargita-Kovásznai Európai Tanulmányi Központ tanácskozásán megjelent Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának főtárgyalója, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Adrian Severin, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezete (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke és más román politikusok is. /Marosfői nyári egyetem. Panaszkodnak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2001. augusztus 16.

Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2001. augusztus 21.

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

2001. szeptember 13.

Szept. 12-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a kisebbségi színházi kollokvium. A 16-ig tartó rendezvénysorozaton 15 társulat vesz részt. Szabó Tibor, a helyi Figura Színház igazgatója beszámolt arról, hogy meghívták az összes romániai magyar hivatásos társulatot, és két magántársulatot. Eljön a nagyszebeni és a temesvári német színház, egy székelyföldi román társulat, valamint a bukaresti állami zsidó színház. Egy helyi üzletember, Bencze Attila, és cége jóvoltából kioszthatják a legjobb előadásért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi és női alakításért járó díjakat, valamint a közönségdíjat. Romániában nyolc magyar színház működik önálló intézményként, vagy tagozatként: a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, valamint a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Fellép a két romániai magyar magántársulat, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, valamint a marosvásárhelyi Arteast Alapítvány Underground Társulata. Önálló műsorral jelentkezik a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes is. A kollokvium megrendezéséhez szükséges anyagi alapokat a román tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok hivatal pályázatán nyerték, további támogató a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért Alap és a Hargita megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Megyei Kulturális Közpon, Gyergyószentmiklós önkormányzata, valamint a Ben-Com-Mixt cég. /Kisebbségi színházi kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. október 12.

Nem csökkentik a Tájékoztatási Minisztérium fennhatósága alatt működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának jövő évi költségvetési pénzalapjait. Markó Attila, a hivatal helyettes államtitkára közölte, hogy a kormány okt. 8-án ülésén 85 milliárd lejről közel 130 milliárd lejre módosította a kisebbségi intézmény rendelkezésére álló összeget. A jövő évi állami költségvetésre szóló tervezetben előzetesen 85 milliárd lejt szántak az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának költségvetésére. Markó Atilla kifejtette, hogy hivatala elégedett azzal, hogy legalább a 2001-es évi támogatási szintet biztosítani tudják. A tavalyi költségvetésből 90 milliárdot a 19 kisebbségi szervezet (köztük az RMDSZ is) kapott, pontosított a helyettes államtitkár. /Marad a támogatás. Mégsem csökkentik a kisebbségi költségvetést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2001. november 1.

A román külügyi szóvivő némiképp arrogáns hangnemű, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte okt. 31-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját. Bukarestben Victor Micula szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi időket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi". Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetően a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belső problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni. - Okt. 29-én a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nastase javaslatait. /Orbán Viktor arrogáns - vélekedik a román külügy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2001. november 17.

A kormány nov. 15-én határozatot fogadott el az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács hatáskörének kibővítésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy a tagszervezeteket jobban bevonják a romániai kisebbségek ügyének rendezésébe és a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatok alkalmazásába. Ennek értelmében a Nemzeti Kisebbségi Tanács a tájékoztatási minisztériumon keresztül a kisebbségek szociális és kulturális helyzetének javítását, valamint a kisebbségi kérdéseknek a sajtóban való minél hűebb tükrözését javasolja a kormánynak. Ugyanakkor indítványozza, hogy a kormány hozza meg a szükséges intézkedéseket a magyar nyelvű oktatás megfelelő körülmények közti lebonyolítása érdekében. /Szélesebb hatáskört a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2001. december 8.

A Pro Európa Liga /Marosvásárhely/ Emberjogi Irodájának tevékenységét, észrevételeit tette közzé dec. 8-án Haller István, az iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából hívott össze. A jogsértésekkel foglalkozó irodához idén 150 személy fordult panasszal. Az esetek 65 százalékában bebizonyosodott, hogy jogsértés történt. A legtöbb panasz a tulajdonjog kapcsán érkezett. Egyes polgármesteri hivatalok jogtalanul szolgáltatnak vissza területeket, nem osztják ki a birtokleveleket, eladják a bérlőknek a volt tulajdonos által visszakövetelt lakásokat. Az állam nem biztosítja a szükséges jogkeretet az egyházi ingatlanok, földek visszaadására, kibúvókat biztosít. A görög katolikus egyház például nagyon kevés hajlékát, az ortodox egyház által használt templomát kapta vissza. A római katolikus, a protestáns, izraelita egyház szintén hiába igényli vissza évek óta elkobzott javait. Haller István és Smaranda Enache, a liga társelnöke beszámolójukban külön fejezetet szenteltek a sajtószabadságnak. A kormány a Rompres hírügynökségnek a Köztájékoztatási Minisztériumhoz való csatolását tervezi. Ez az intézkedés sérti a sajtószabadságot, ezért elfogadása ellen több civil szervezet tiltakozott. A sajtótájékoztatón szó esett Románia magyarlakta vidékeiről nemrég közzétett SRI-jelentésről és az idei 141-es sürgősségi kormányhatározatról, amelynek alapján a szakminisztérium kérésére a postai hivatalnokok információkat szolgáltathatnak magánszemélyek leveleinek, telefonbeszélgetéseinek tartalmáról. /Simon Virág: December 10. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998