udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Toth Arpad Irodalmi Kor (Arad)

1996. szeptember 14.

Az Arad megyei EMKE Vagyunk címmel adat ki I. számú füzetét, az Arad megyei magyar irodalmi körök antológiáját dr. Brauch Magda és Ujj János szerkesztésében. A megyében működik a Tóth Árpád Irodalmi Kör, a Kölcsey Egyesület, a zerindi és kisjenői irodalmi kör, továbbá a színházat pótoló Periszkóp Népszínház tehetséges műkedvelő gárdája. /Sylvester Lajos: EMKE-füzetek. Vagyunk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1997. szeptember 17.

Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./

1999. szeptember 28.

Szept. 28-án nyitotta meg idei "évadját" az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Dr. Brauch Magda Gyuláról tartott előadást. /A Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), szept. 30./

2000. február 24.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör e havi ülésén a megjelentek Brittich Erzsébet grafikáit láthatták. A nagyrészt linóleummetszetek és tusrajzok tájakat, arcképeket, egész alakos kompozíciókat ábrázolnak. A képzőművészként ismert Brittich Erzsébet saját verseiből olvasott fel az ülésen. Hábel Géza, a kör elnöke elmondta, a következő ülésen a kör hölgytagjai olvasnak fel munkáikból. /(Németh): Vers és kép. Brittich Erzsébet új arca. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. március 23.

Március a nők hónapja, ezért Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör mostani ülésén az övék volt a főszerep. Hábel Géza körelnök üdvözölte a megjelenteket. A költőnők - Ambrus Amarill, Bokor Ella, Brittich Erzsébet, Ódry Mária, Szép Mária és Szűcs Éva - előadták műveiket. /(Németh): A Tóth Árpád Irodalmi Körben nőké volt a főszerep. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2000. november 24.

Nov. 28-án Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör Vörösmarty-estet rendez. Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából dr. Brauch Magda tart előadást a költőről. Hábel Géza főkönyvtáros pedig kiállítást rendez a nagy költő műveiből. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2001. március 1.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör legutóbbi ülésén Puskel Péter újságíró Szántó Györgyről és aradi kapcsolatairól tartott előadást. Szabó György Aradon szerkesztette irodalomtörténeti jelentőségű művelődési szemléjét, a Periszkopot /öt számából négy Nagyváradon látott napvilágot, csak az utolsót adták ki Aradon/ és húsznál több regényt írt. Szántó György 28 évesen, szinte teljesen vakon költözött Aradra. A műépítésznek készülő fiatalember végül a festészet és grafika mellett döntött. Betegsége miatt le kellett mondania a képzőművészetről. Cikkeit, regényeit feleségének mondta tollba. Szántó György később Budapestre költözött. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. Szántó György és Arad. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2001. október 2.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szept. 25-én tartotta évadnyitó ülését, melyet Hábel Géza könyvtáros, a kör elnöke nyitott meg. Az esten bemutatták és értékelték dr. Brauch Magda Magyarról Magyarra /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című nyelvművelő kötetét. Az év végén az EMKE gondozásában megjelenő Aradi írók antológiája lehetőséget nyújt a kör alkotóinak közelebbi megismerésére. Az est résztvevői megismerkedhettek G. Pataky András megjelenés előtt álló verseivel. /Regéczy Szabina Perle: Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. február 2.

Aradon a Kölcsey Szabadegyetemen, jan. 31-én tucatnyi hűséges hallgató gyűlt össze. Pávai Gyula a XX. század aradi magyar irodalmáról beszélt. Ebből fél évszázad fölött hamar napirendre lehet térni, jegyezte meg az előadó, mert majd semmi nem történt. A "megmaradt" ötven évet egy-egy könyv kapcsán tekintette át Pávai Gyula. Az aradi prózaírás valóban Török Gyulával kezdődött (1888—1918) és Szántó Györggyel jutott el a csúcsra. Szó esett a kevésbé ismert Dálnoki Nagy Jenőről (Ficzay Dénes annak idején róla írta diplomadolgozatát) és Kiss Erzsébetről. Az igazán nagyok közül Tóth Árpád kétéves korában elkerült Aradról, Horváth Imre riportereként töltött néhány évet a városban. A Tóth Árpád Irodalmi Kör legjobb időszakától a Havi Szemléig és az ott közlési lehetőséghez jutó tollforgatókig rövid volt az út. /(puskel): Kölcsey-szabadegyetem. Dióhéjban a múlt század aradi magyar irodalmáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2002. július 13.

Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2002. szeptember 20.

Az Aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szept. 24-én tartja első őszi ülését a megyei könyvtár zenetermében. Regéczy Szabina-Perle tart előadást Wass Albert íróról. /Wass Albertről a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2002. október 22.

Okt. 22-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben bemutatják az EMKE gondozásában megjelent Vagyunk 2 című aradi irodalmi antológiát. A méltató dr. Brauch Magda, közreműködik Maresch Béla, Czernák Ferenc és a kötetben szereplő több alkotó. /Könyvbemutató a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2002. november 29.

Halálának 35. évfordulóján Áprily Lajosra emlékeztek a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ tagjai. A Nagyiratosi Általános Iskola tanulói mutattak be verses összeállítást, majd dr. Brauch Magda méltatta Áprily irodalmi munkásságát. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2003. január 24.

Petőfi-emlékműsort tartottak jan. 21-énAradon, a megyei könyvtárban. A Tóth Árpád Irodalmi Kör által szervezett megemlékezésen dr. Brauch Magda ismertette a költő pályafutását. A költeményeket a kör versmondói tolmácsolták a kisszámú, de annál lelkesebb résztvevő örömére. /(Dubován): A nemzet költőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2003. február 6.

Febr. 5-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai a Jelen Ház kávézójában jöttek össze. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos c. verseskötetét a költő jelenlétében dr. Brauch Magda mutatta be. /Puskel Péter: "...arasznyi létemet közös nevezőre hozni a végtelennel". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2003. február 28.

A gyulai önkormányzat képviseletében Aradon járt Gaál Áron költő, a két testvérváros kapcsolatainak civil szervezetek, kulturális intézmények szintjén történő erősítésének híve. Gaál Áron találkozott a Tóth Árpád Irodalmai Kör /Arad/ képviselőivel. A gyulaiak javasolják egy közös szerkesztésben napvilágot látó kétnyelvű irodalmi antológia kiadását, amely Arad és Gyula irodalmának, képzőművészeti alkotásainak nyújtana fórumot. A két szomszéd vár között 1990 óta időnként fellángoló, ám menet közben elhaló kapcsolatok most újból erősödnek. /Erősödő irodalmi kapcsolatok. Arad-Gyula kétnyelvű antológia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2003. május 30.

Fennállásának 55. évfordulójáról emlékezett meg ünnepi összejövetelén a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/. Bokor Ella, a kör alapító tagja az indulást idézte fel, az első összejöveteleket. Regéczy Szabina Perle a kör életéről, tevékenységéről szólt, felvázolva a jelenlegi alkotók munkáját. Előadását Brittich Erzsébet, Fiegel Erzsébet, Kenyeres Pál, Ódry Mária, néhai G. Pataky András, Regéczi Szabina Perle, Szép Mária és Szűcs Éva verseivel illusztrálták. A jubileumi rendezvényen vendégül látták a Kőrösmente, az Olosz Lajos Irodalmi Kör és az aradi Kölcsey Egyesület képviselőit. /R. P.: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2003. június 27.

Jún. 24-én a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ Juhász Gyulára emlékezett a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadását Brittich Erzsébet illusztrálta versekkel, ezzel véget ért a 2002-2003-as évad. 2002 szeptemberétől az irodalomkedvelők tíz foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek Wass Albertről, Áprily Lajosról, Ady Endréről, Petőfi Sándorról. /Regéczy Szabina Perle: Véget ért a Tóth Árpád Irodalmi Kör évadja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2003. december 18.

Aradon a helyi Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek a költő születésének 230. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadásában Csokonai koráról, megpróbáltatásairól, anyagi nehézségeiről beszélt. /Regéczi Szabina Perle: Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2003. december 30.

Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2004. február 19.

Február 17-én Aradon, a Tóth Árpád Irodalmi Körben Karácsony Benőre emlékeztek, az író halálának 60. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. /Regéczy Szabina Perle: Karácsony Benőre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2004. február 24.

Elhunyt 91. évében a magyar irodalmi- és sajtóélet egyik nagy öregje, Kenyeres (1947-ig családi nevén Gutbrod) Pál. /sz. Arad, 1913. aug. 31./ Kenyeres Pál asztalosmunkásként kapcsolódott be a Magyar Népi Szövetség tevékenységébe, majd 1948-tól 1952-ig a Romániai Magyar Szó helyettes főszerkesztői tisztét töltötte be. Ezekben az években kapcsolódott be az újjászerveződő erdélyi magyar sajtóéletbe és irodalomba. Aradra hazatérése után nyugdíjazásáig a fogyasztási szövetkezetekben dolgozott, de gyakran publikált a helyi sajtóban, az Utunkban és a Művelődésben. Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagja, hosszú évekig elnöke, s a fiatal tehetséges tollforgatók szellemi atyja volt. A Kör két antológiájából az 1982 napvilágot látott Önarcképet szerkesztette. Az 1950-ben kiadott Ünnepi műszak és az Acélfal, valamint A győzedelmes esztendő című önálló kötetein kívül 1999-ben és 2000-ben az Aradi Kölcsey Egyesület a Magamat nyugtató és Kincskeresés címmel két verseskötetét is megjelentette. /Puskel Péter: In memoriam Kenyeres Pál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. április 23.

Ápr. 21-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Reviczky Gyuláról emlékeztek meg a költő halálának 115. évfordulóján. Dr. Libus Endre dettai szülész-nőgyógyász a költő életéről, koráról, Regéczy Szabina Perle tanárnő verseiről és műfordításairól beszélt. A műsor végén a közönség megtekinthette a költő és Bakálovich Emma múzsájának értékes tárgyaiból rendezett kiállítást. /R. P.: Reviczky Gyula-emlékműsor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

2004. május 12.

Dr. Brauch Magda ny. magyartanár, nyelvművelő a vele készült beszélgetésben először dr. Ficzay Dénesre, Arad művelődési életének meghatározó személyisége emlékezett, aki Aradra vonatkozóan két lábon járó lexikon volt. Arad művelődési élete – Böszörményi Zoltán költő és sikeres vállalkozó bőkezű támogatása révén – nagymértékben fellendült. Ő alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns Jelen Ház komplexumot. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi. Az aradi magyar művelődési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzők munkáiból válogatott antológiákat adtak ki. – Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde nem kedvező, ezen Brauch Magda két kötete és tizenkét éve rendszeresen megjelenő nyelvművelő sorozata sem változtatott. A Tóth Árpád Irodalmi Kör keretében Beszélni nehéz! kör működött sokáig. A diákoknak évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenő városban hét esztendeje minden májusban sorra kerülő szórvány-szavalóverseny. /Bölöni Domokos: Munka után szeretek nyugodtan aludni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. június 12.

Jún. 15-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatják Dísz Péter Béluska című novelláskötetét, a tizenegyedik Fecskés-könyvet. Szerzője, a volt Mosóczy-telepi református lelkész már nyolc éve hunyt el, de kéziratai időállóságát jelen kötet is bizonyítja. A hetvenes években sok tehetséges alkotó gyűlt össze a Tóth Árpád Irodalmi Körben anélkül, hogy a megjelentetés reménye lebeghetett volna szemük előtt. Írásai a kisemberek gondjaival, bajaival foglalkoznak. /Pávai Gyula: A tizenegyedik Fecskés-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2004. december 16.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör dec. 14-i ülésén Balassi Bálintra emlékezett, a nagy reneszánsz költő születésének 450. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda mutatta be a költőt. /Regéczy Szabina Perle: Balassi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2005. február 17.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör február 15-i ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek a költő születésének 120. évfordulója kapcsán. Hábel Géza ny. főkönyvtáros felvázolta a költő életútját, majd Maresch Béla ny. színművész előadásában hallgathattak meg a jelenlévők néhány Kosztolányi-verset. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az irodalombarátok. /Regéczy Szabina Perle: Kosztolányira emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. május 19.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör május 17-i munkaülésének témája dr. Brauch Magda nyelvművelő és stilisztikai tevékenysége volt. Az egész életét a magyar irodalom tanításának szentelő tanárnő egyetemi évei alatt kezdte a tudományos munkát. A Magyarosan című folyóiratot elemző tudományos dolgozatával országos döntőbe jutott, később országos első helyezést ért el Kolozsváron a metaforáról írt munkájával. Az 1976-ban megjelent Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról című kötetben társszerzőként szerepelt, 1979-ben látott napvilágot első önálló kötete Nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban címmel, mely átdolgozott változata 1977-ben megvédett doktori értekezésének. 2001-ben jelent meg Magyarról magyarra című nyelvművelő kötete, két évvel később Közös anyanyelvünkért című könyve (mindkettő az Erdélyi Gondolat kiadásában). Nyomdakész Beszélni kell című, két díjnyertes dolgozatot is tartalmazó munkája, Kolozsváron pedig 60 verselemzését tartalmazó versválogatása. /Regéczy Szabina Perle: Dr. Brauch Magda szélmalomharca. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2005. június 16.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 14-i záróülésén Kaffka Margitra emlékeztek, az írónő születésének 125. évfordulója alkalmából. Kaffka Margit munkásságáról, dr. Brauch Magda beszélt, az írónő verseiből, prózájából Czernák Ferenc adott elő. Az irodalmi körben 2004 szeptemberétől tíz találkozót tartottak. Megemlékeztek Petőfiről, Olosz Lajosról, Radnótiról, Balassiról, Kosztolányiról, József Attiláról. Előadó legtöbbször dr. Brauch Magda volt, közreműködött az idén nagypénteken eltávozott Maresh Béla színművész, Czernák Ferenc, Szűcs Éva és három alkalommal a zimándújfalui iskola diáksága. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. szeptember 15.

Szeptember 13-án délután tartotta az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülését. Regéczy Szabina Perle Szemek tüzében című naplójegyzetéből olvasott fel részleteket, mely az 1989. október 2. és december 16. közötti élményeit, küzdelmeit, fájdalmait tárgyalta. A szerző ekkor helyettes tanítónőként tevékenykedett Aradon. A továbbiakban a szerző műfordításait Czernák Ferenc mutatta be. /Szemek tüzében 1989-ben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998